Az Európai Bizottság ma megismételte felhívását az uniós tagállamokhoz, hogy tegyenek többet az állampolgárok magánélete elleni internetes fenyegetések ellen. A Bizottság finanszírozásával készült és ma közzétett tanulmány szerint, noha az utóbbi években több uniós tagállam is tett lépéseket az elektronikus levélszemét európai tilalmának érvényre juttatásáért, például a levélszemetelők megbírságolásával, a büntetőeljárások száma és a szankciók mértéke mégis igencsak változó. A tanulmány alátámasztja az uniós távközlési szabályozás reformja ( MEMO/09/219 ) keretében javasolt szabályozási előrelépések szükséges voltát: a végrehajtási szabályokat egyszerűbbé és egyöntetűbbé kell tenni, a szankcióknak visszatartó erővel kell bírniuk, javítani kell a határokon átnyúló együttműködést, és kellő forrásokkal kell ellátni az állampolgárok magánéletének internetes védelmével megbízott nemzeti hatóságokat.
„ A mai adatok azt mutatják, hogy számos uniós tagállam már többet tesz a magánélet internetes védelmére vonatkozó szabályozás érvényre juttatásáért. A levélszemét azonban olyan terület, ahol még tovább lehet és kell fejlődnünk, az uniós internethasználók érdekét szolgálva – mondta Viviane Reding információs társadalmi és médiaügyi uniós biztos. – Noha az európai jog 2002 óta tiltja a levélszemetet és a kémprogramokat, az uniós polgároknak mégis átlagosan 65%-a találkozik rendszeresen kéretlen elektronikus levekkel. Erőteljesebben fel kell lépnünk a levélszemetelők ellen, és olyan uniós szabályozás elfogadásáról kell gondoskodnunk, amely komoly polgári jogi és büntetőjogi szankciókkal sújtja őket. Felszólítom az Unió tagállamait, hogy országosan még nagyobb erővel küzdjenek a magánéletet érő internetes fenyegetések – a levélszemét, a kémprogramok és a rosszindulatú programok – ellen. Ha sikerül Európán belül véget vetnünk a levélszemét-áradatnak, ezzel jó példával szolgálunk a környező országoknak és a világ más olyan részeinek, amelyek nem kevésbé felelősek az Európába érkező kéretlen levelekért. ”
Az Európai Bizottság által ma nyilvánosságra hozott tanulmány a következő fontosabb eredményekkel szolgál:
*Majdnem mindegyik uniós tagállam fenntart egy vagy több olyan internetes oldalt, ahol az állampolgárok tájékozódhatnak és panaszt tehetnek , ha kéretlen levelek, kémprogramok vagy rosszindulatú programok áldozataivá váltak;
*Több mint 140 büntetőeljárás elemzése azt mutatta, hogy a huszonkét tagállam között jelentős különbségek vannak az országonkénti eljárások számában és a kiszabott pénzbírságok összegében. Az eljárások száma Spanyolországban (39), Szlovákiában (39) és Romániában (20) a legnagyobb. A legnagyobb bírságokat Hollandiában (1 000 000 EUR), Olaszországban (570 000 EUR) és Spanyolországban (30 000 EUR) szabták ki. Ezzel szemben például Romániában, Írországban és Lettországban a levélszemetelőket mindössze néhány száztól több ezer euróig terjedő bírsággal sújtották.
*Az internetes fenyegetések elleni küzdelem sikeréhez olyan közelítésmódra van szükség, amely ötvözi a megelőzést, a bűnüldözést és a közfigyelem-felkeltést. A hatóságok (távközlési szabályozó hatóságok, adat- és fogyasztóvédelmi hivatalok és bűnüldöző szervek) felelősségi körét és kölcsönös együttműködési eljárásait egyértelműen meg kell határozni, továbbá együttműködésre van szükség a magán- és a közszféra között is. Az együttműködés foka uniós tagállamonként jelentősen eltér. Belgiumban, Cipruson, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Franciaországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában, Németországban, Olaszországban és Romániában léteznek együttműködési megállapodások, míg például Luxemburgban és Máltán a nem hivatalos együttműködésre építenek.
*A levélszemét világméretű probléma. Kezeléséhez fokozottabb nemzetközi együttműködésre van szükség, az Európai Unión belül és világszerte egyaránt.
*Az uniós tagállamoknak elegendő forrással kellene ellátniuk nemzeti hatóságaikat a bizonyítékok összegyűjtéséhez, a nyomozáshoz és az eljárások megindításához a szóban forgó területen.
Az uniós távközlési szabályozásnak a Bizottság által javasolt reformja (melyet jelenleg véglegesít az Európai P arlament és a Tanács) megteremtené a feltételeket a magánélet védelmét érintő szabályozás fokozottabb érvényre juttatásához. Az uniós távközlési szabályozásnak egy új rendelkezése megköveteli, hogy a magánélet internetes védelmére vonatkozó nemzeti szabályozás megsértésének szankciói hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. Az új szabályozás továbbá arra kötelezi a tagállamokat, hogy a nemzeti bűnüldöző hatóságokat ellássák a szükséges forrásokkal.
Az új szabályozás azt is lehetővé fogja tenni, hogy a levélszemét ellen fellépő nemzeti hatóságok csatlakozzanak a fogyasztóvédelmi szabályozást érvényesítő hatóságok európai hálózatához, az internetszolgáltatók pedig eljárást kezdeményezzenek a hálózataikkal visszaélő levélszemetelők ellen. Mindeközben az Európai Bizottság egy, a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazása terén folytatott együttműködésről szóló megállapodásról is tárgyal az Egyesült Államokkal. A szakmai adatok szerint minden hatodik kéretlen levelet az Egyesült Államokból küldik. A távközlési szabályozás reformja nyomán az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti megállapodás ki fog terjedni a levélszeméttel kapcsolatos együttműködésre.
Háttérinformációk:
Az Európai Bizottság 2009 májusában útjára indította az eYouGuide -ot, amely gyakorlati tanácsokat ad arról, hogy az uniós szabályozás szerint milyen „digitális jogok” illetik meg a fogyasztókat. Ehhez kapcsolódóan Viviane Reding és Meglena Kuneva biztosok ismertették az európai fogyasztók majdani „ digitális ütemtervét ”: ebben a levélszemét elleni küzdelem olyan területként szerepel, ahol lehetőség nyílik uniós fellépésre, különösen a tagállamokban és a szomszédos országokban alkalmazott szankciók hatékonyságának kiegyenlítése révén ( IP/09/702 ).
A bűnüldöző hatóságok és a magánszféra közötti gyakorlati együttműködés kérdésének megvitatására 2009. október 7–9-én, Lisszabonban kerül sor a levélszemét elleni küzdelemről szóló CNSA/LAP-műhelyen .
