A Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínházának idei első bemutatója Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely című világhírű remekműve lesz október 9-én.
Makszim Gorkij
Éjjeli menedékhely
színmű
Rendező: Lévay Adina
Fordította:Gábor Andor
„Barlangszerű pince. Súlyos kőboltozatok, füstösek, vakolatuk lehullt.” Ilyen Kosztiljov hajléktalan szállója, ahol a lakók között akad bűnöző, lecsúszott nemes, alkoholista művész, prostituált, szökött rab, sőt szegény, becsületes ember is. Csak az a közös bennük, hogy nincs hova menniük, nincs biztos megélhetésük és nincs jövőjük. Nekik csak múltjuk van. Nasztya, az utcalány romantikus ponyvaregényekbe menekül, de a Báró folyamatosan gúnyolja emiatt. Klescs, a lakatos ugyan becsületesen keresi a kenyerét, de felesége miatta lett tüdőbajos, és már nem sok van neki hátra. És ott a Színész, illetve Szatyin, őket az ital tette tönkre. Mind csupa kisiklott emberi sors.
Közéjük érkezik Luka, az öreg vándor, akinek mindenkihez van néhány kedves szava. Hazugságokkal és mesékkel vigasztalja a többieket. Egészen addig, míg a menedékhely tulajdonosnője meg nem öli a férjét. Kosztiljov halála mindannyiuk életét felkavarja, Luka pedig szó nélkül eltűnik. De az élet ez után sem áll meg a szállón, legfeljebb még szomorúbb, és még kilátástalanabb lesz.
„Egy szétesett, korrupt, válságban lévő társadalom kitaszítottjaival népesíti be a színpadot, és kegyetlen igazsággal „rávilágít” ezekre a társadalmi viszonyoktól megnyomorított emberekre. – mondja Lévai Adina, az előadás rendezője Gorkij művéről – Az éjjeli menedékhely lakói elérték azt a mélypontot, ahová ember eljuthat: erkölcstelenek és törvényen kívüliek, elveszítették identitásukat. Nincs múltjuk, és nincs jövőjük. A jelen elviselhetetlen valóságát ki-ki a maga módján éli túl. Van, aki hozzászokott, van, aki lázadozik ellene, és van, aki menekül előle: alkoholba, kártyajátékba, éneklésbe, gonosz játszmákba vagy álmodozásba… Gorkij Lukában a hamis illúziók éltetőjét látja, aki arra tanítja az embereket, hogy az élet szenvedés, amelyet tűrni kell. Szatyin képviseli az író mondanivalóját. A valóságot nem szabad meghamisítani, hanem meg kell változtatni. Át kell alakítani a társadalom szerkezetét. Gorkij a forradalomban látta a megoldást.” (Részlet Csörnök Mariann interjújából)
Szereposztás:
KOSZTILJOV, MIHAIL IVANOV BŐSZE GYÖRGY
VASZILISZA KARPOVNA, a felesége MÁHR ÁGI Jászai-díjas
NATASA, Vaszilisza húga BODOR NÉMETI GYÖNGYI
MEDVEGYEV, nagybátyjuk, rendőr SZATMÁRI GYÖRGY
VASZKA PEPEL LUKÁCS GÁBOR
KLESCS, ANDREJ MITRICS, lakatos CSERVENÁK VILMOS
ANNA, a felesége FABÓK MARIANN
NASZTYA, leány BARTA MÁRIA VIOLA
KVASNYA, lepényárusnő SZIRBIK BERNADETT
BUBNOV, sapkakészítő HUNYADKÜRTI ISTVÁN Jászai-díjas
BÁRÓ HOMONAI ISTVÁN
SZATYIN FANDL FERENC
SZÍNÉSZ HARSÁNYI ATTILA
LUKA, vándor SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
ALJOSKA CHAJNÓCZKI BALÁZS
TATÁR, DAGADTNYAKÚ M. SZILÁGYI LAJOS
Díszlet- jelmeztervező: GADUS ERIKA
Dramaturg: HÁRSING HILDA
Színpadmester: FARKAS GÁBOR
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens: PÖLTZ JÚLIA
A bemutató előadásra érkezőket és minden érdeklődőt szeretettel várunk 18.45-kor az Észak-fok kiállítás megnyitójára a Nagyszínház emeleti társalgójába. A tárlat az Észak-Magyarországnál dolgozó fotóriporterek – Ádám János, Bujdos Tibor és Osztie Tibor – munkáinak a gyűjteménye.
Fotó: Bócsi Krisztián
Fandl Ferenc, Harsányi Attila | Lukács Gábor, Máhr Ági, Fabók Mariann |
Máhr Ági, Bősze György, Szegedi Dezső, Lukács Gábor |
Szirbik Bernadett, Bodor Németi Gyöngyi, Lukács Gábor |
Fandl Ferenc, Harsányi Attila |
Szatmári György, Chajnóczki Balázs, Sztefanyuk Miroszláv, Hunyadkürti István, M. Szilágyi Lajos |
Szirbik Bernadett, Szatmári György |
Szegedi Dezső, Hunyadkürti István, Lukács Gábor |
Hunyadkürti István, Homonai István, Lukács Gábor |
Szegedi Dezső, Máhr Ági, Fabók Mariann |
Fandl Ferenc, Cservenák Vilmos |
Hunyadkürti István, Sztefanyuk Miroszláv, M. Szilágyi Lajos, Cservenák Vilmos |