A multinacionális cégek csak jót tesznek a hazai öltözködési kultúrának
Itthon gyakran még vezetői körökben is tartja magát a „nem a ruha teszi az embert” elve. Az egyre kifinomultabbá váló üzleti élet és a fejlődő céges kultúrák világában azonban meghatározó szerep jut az öltözködésnek. Az elmúlt években sokat fejlődött a hazai üzleti öltözködési kultúra, de Európában még mindig nem állunk jól.
Alapvetően a nemzetközi cégek sajátja, hogy ún. vállalati dresszkóddal szabályozzák a munkatársak külső megjelenését, de a fejlődő hazai céges kultúrák, legfőképpen az intenzív ügyfélkapcsolatot fenntartó vállalkozások is egyre gyakrabban alkalmazzák a munkatársak segítésére.
A Hill International fejvadász cég vezető tanácsadója, Enczi Judit szerint az üzleti érában ma a legelegánsabbak az ún. Big 4 cégek alkalmazottai. A klasszikus tanácsadói területen dolgozók mellett a pénzügyi szféra dolgozói és a bankok munkatársai alakítják viseletüket a legszabályozottabb öltözködési kultúra szerint. De a szolgáltató ipar és az IT területén, ezen belül is az értékesítési oldalon dolgozók is rendkívül ügyelnek a megjelenésükre.
Az elmúlt években látványos változáson ment keresztül az üzleti viseletünk: a bőr táskákat felváltották a formatervezett laptop hordozók, a férfiaknál, skandináv és angolszász területekhez hasonlóan jellemzővé vált a magasított ingnyak viselete és a nyakkendő elhagyása és a szó szoros értelmében színesebb lett az irodai öltözet palettája.
A jelenleg business look kollekcióján dolgozó és vállalati formaruhákat is tervező Tóth Bori szerint „nemrég a divat még nem lehetett hatással az üzleti öltözködésre, de ez az alapelv az utóbbi pár évben megdőlt. Az aktuális trendek ma már megjelennek az irodákban is, természetesen bizonyos korlátozások mellett. Az üzleti öltözködés protokolláris szabályait középvezetői szinttől felfelé illik komolyan venni és betartani. A munkatársak, és persze a cég életét is megkönnyíti, ha egy ún. vállalati öltözködési szabályzat segíti az eligazodást, amelyben meghatározzák a preferált viseletet.” –
A fejvadász cég tanácsadója szerint a multinacionális cégek kifejezetten jót tesznek a magyar öltözködési kultúrának. Az e területen nagyobb hagyományokkal rendelkező nyugat európai vállalati kultúra, egy klasszikusan elegáns öltözködési mintát hozott hazánkba. Ezzel szemben a magyar cégek többsége még mindig inkább az extremitások felé mozdul.
Egy makulátlan megjelenésű angol, német vagy svájci üzletembert ránézésre még mindig meg lehet különböztetni magyar kollégájától. Különösen jellemző hazánkban, hogy az elmúlt években az üzleti viselet kiszínesedett: már a férfiak sem csak a klasszikus szürke-fekete összeállításokat viselik, hanem a lila, a zöld vagy például a piros különböző árnyalatú darabjai is szerepelnek egy magyar üzletember gardróbjában. Ez leginkább a skandináv és brit kultúra hatása.
Az ízlés persze szorosan összefügg a piac által kínált lehetőségekkel. „Üzleti viselet kialakításakor a tervező azon dolgozik, hogy egészséges egyensúlyt teremtsen a merevebb, protokolláris szabályok, az eredetiség, az újító kedv és a személyiség megmutatása között. Aki kreatív és merészebb az öltözködésében, arról joggal feltételezhetik, hogy munkájában is kezdeményező” – mondja Tóth Bori.
