Bár a kutatási adatok gyakran ellentmondóak, a magyar társadalom többsége nem nevezhető homofóbnak, a közvélekedés inkább csak azt utasítja el, hogy a homoszexualitásról közügyként lehessen beszélni – írja elemzésében a Political Capital. Az intézet szerint a politikai szereplők óvatossága a Meleg Méltóság Menetével – amelyet a hétvégére terveznek – kapcsolatban éppen ezzel a közvélekedéssel magyarázható. Ez azonban azt a veszélyt hordozza magában, hogy a felvonulásra 2007 óta rátelepedő szélsőjobboldal kisajátítja magának a témát, és így – a romakérdéshez hasonlóan – erősítheti az előítéleteket, továbbá elmérgesítheti a többségi társadalom és a meleg kisebbség viszonyát.
A többségi társadalom viszonya a homoszexualitáshoz – ami jól kiütközik a téma politikusok általi kezelésében is – egy jellemző mondatban foglalható össze: „elfogadjuk, csak ne lássuk”. Ez rontja mind a homoszexualitással kapcsolatos társadalmi-politikai témák nyilvános megvitatásának esélyét, mind a melegek önazonossága nyílt felvállalásának lehetőségét – olvasható az elemzésben.
Idézik az európai társadalmak összehasonlító vizsgálatát, a 2006-os European Social Survey-felmérést is, amelyben az áll: Magyarországon többen vannak azok, akik szerint a homoszexuálisoknak „meg kéne adni a lehetőséget, hogy úgy éljék az életüket, ahogy szeretnék” (42 százalék), mint azok, akik ennek ellenkezőjét állítják (25 százalék). Ugyanakkor ez az arány nemzetközi összevetésben közel sem számít olyan kedvezőnek (Nyugat-Európában a helyeslők aránya gyakran a 70 százalékot is meghaladja). Magyarország az adatok tükrében a melegekkel kapcsolatban leginkább a kelet-közép-európai régió közepesen előítéletes országai közé sorolható – áll az elemzésben.
