Pokorni Zoltán szerint biztos, hogy a jövő évi büdzsében az oktatás a megszorított területek közé tartozik majd, s a költségvetési hiányt jelentős részben az oktatásra terheli a kormány. A fideszes politikus az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, erre utal, hogy már idén 40-48 milliárdos maradványképzési kötelezettséget írt elő a tárca felsőoktatási intézmények számára. Ez azt jelenti, hogy vagy kockáztatnak az egyetemek, és egy óriási kifizetetlen „számlatömeggel” fordulnak a következő évre, bízva abban, hogy a most zárolt pénz elkölthető lesz, vagy leállnak a fejlesztések, és jelentősen visszafogják működési kiadásaikat.
A közoktatást drámai módon érinti az önkormányzatoknál tervezett 120 milliárd forintos elvonás, így akár 40 milliárddal lehet kevesebb a tanórán kívüli foglalkozások finanszírozása – mondta. Korlátoznák a napközi, a tanulószoba, az egyéni fejlesztés, a szabadidős programok finanszírozott időkeretét, felfüggesztenék a pedagógus-továbbképzés támogatását. Az önkormányzatok már ma is erejükön felül vállalnak szerepet a finanszírozásban, az elvonás pedig végképp ellehetetleníti őket.
Az Orbán-kormány volt oktatási minisztere a pedagógusok helyzetének javítására a pedagógus-életpályamodellt látta megoldásnak. Ennek keretében – mint mondta – a közalkalmazotti keretek között speciális jogállást kell teremteni, speciális előmeneteli lehetőséggel. A jó minőséget, nagyobb teljesítményt, a szakmaiságot jobban kell honorálni, s ideális cél az, hogy a pedagógusok javadalmazásában elérjék a diplomás átlagbért.
A Fidesz tervei között szerepel, hogy a pedagógusok 8-10 évente fél-egyéves „pihenőidőt” kapjanak, ezalatt oktatói munkát nem kellene végezniük, képezhetnék magukat, és bekapcsolódhatnának a szakmai fejlesztésekbe. Ennek költségvetési vonzata évente mintegy 15 milliárd fortint lenne. A felsőoktatás területén visszaállítanák a kismamák felsőoktatási tanulmányainak támogatását – ők nemcsak a nappali, államilag finanszírozott formában, hanem a többi képzési típusban is ingyenesen tanulhatnának.
