Magyarország – jogállam?
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a jogállamiság biztosítéka, amely felülbírálhatja akár az Országgyűlés által alkotott törvényeket is, vagy ha éppen a törvény hiányzik, kötelezheti a szükséges döntésre.
De kihez lehet fordulni, ha az Alkotmánybíróság nem hajlandó dönteni, és ezzel megbénítja a törvényhozást és az időhúzással visszafordíthatatlan károkat okoz?
Az Országgyűlés 2008. október 20-án törvényt fogadott el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről és működéséről. A köztársasági elnök kifogást emelt a törvény egyes rendelkezései ellen az Alkotmánybíróságnál. A bíróság – a gyakorlatában példa nélküli módon nem hogy soron kívül tárgyalta volna a beadványt, hanem még csak napirendre sem vette. A halogatás megakadályozta az SPS 2009. január 1-jével történő bevezetését, amire már csak a következő évtől lenne lehetőség.
Az Alkotmánybíróság azóta sem foglalkozott a törvénnyel, és a kiszivárgott hírek szerint továbbra is bizonytalan, hogy mikor kerülhet erre sor. Az SPS bevezetését támogató és sürgető mezőgazdasági szakmai szervezetek, érdekképviseletek és köztestület hiába kérték többször az Alkotmánybíróság elnökétől, hogy döntsön az elnök beadványáról, ami alapján az Országgyűlés szükség esetén módosíthatja a törvényt. A termelői szervezetek meggyőződése, hogy a törvény megfelel az Európai Unió szabályainak, és nem lesz szükség lényeges módosítására. Az EU 17 tagállama alkalmazza ezt a rendszert, köztük az EU 15 régi tagállama, amelyek egyikében sem merült fel olyan alkotmányossági aggály, ami a törvény lényegét érintené, hiszen egy üzemmérettől független, diszkriminatív elemek nélküli támogatási módszer.
Az SPS bevezetésének újabb elhalasztása pótolhatatlan károkat okoz a mezőgazdasági termelőknek, felgyorsítja a magyar állattenyésztés leépülését, csökkenti a takarmánytermesztést és gyephasznosítást, sújtja az erre épülő feldolgozóipart, hátrányosan érinti a dohány-, a rizs-, a cukorrépa-termelőket, összességében több tízezer vidéki munkalehetőség megszűnéséhez vezet. Bizonytalanságban tartja a mezőgazdasági termelőket, akadályozza a gazdasági döntéseket, ami tovább rontja az ágazat működését. A fogyasztók pedig egyre több külföldi és egyre kevesebb hazai élelmiszer kínálatából választhatnak.
Ezekért a következményekért felelősség terheli az Alkotmánybíróságot, amely időhúzással asszisztál az SPS bevezetése körül kialakult politikai vitákhoz, a bevezetés szabotálásához.
Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy vegye figyelembe az SPS bevezetésével kapcsolatos érveket, és mielőbbi döntésével tegye lehetővé az erről szóló törvény időben való hatályba lépését.
Budapest, 2009. július 24.
Baromfi Termék Tanács; Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége; Gabonatermesztők Országos Szövetsége; Húsmarhatenyésztők, Marhahústermelők Országos Szövetsége; Juh Terméktanács; Magyar Agrárkamara; Magyar Állattenyésztők Szövetsége; Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége; Magyar Parasztszövetség; Magyarországi Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetsége; Máktermelők és Termelésszervezők Országos Szövetsége; Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége; Tej Terméktanács; Vágóállat és Hús Terméktanács; Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
/OS/
