Egy ma közzétett, új felmérés szerint az európai polgárok 61%-a úgy gondolja, a gazdasági válság a jövőben várhatóan további negatív hatással lesz a munkahelyekre. A foglalkozatásban lévők harmada „különösen aggódik” amiatt, hogy a válság következtében elveszítheti állását, ugyanakkor 72%-uk úgy gondolja, hogy az EU pozitív hatással van a munkahelyteremtésre és a munkanélküliség leküzdésére, egyharmaduk pedig ismeri az Európai Szociális Alapot, amely az EU egyik legfontosabb eszköze a munkaerőbe való beruházás és a dolgozók munkában tartása terén.
„Nem lep meg a felmérés eredménye. Az európai polgárok érthető módon aggódnak a válság munkahelyükre és családjukra gyakorolt hatása miatt” – mondta Vladimir Špidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos. „Ezért tettünk európai szintű intézkedéseket már a válság kirobbanásának kezdete óta annak érdekében, hogy korlátozzuk a válság munkahelyekre gyakorolt hatását. Nemrégiben egyrészt mikrohiteleket vezettünk be azok számára, akik önálló üzleti tevékenységet kívánnak indítani, másrészt pedig lehetővé tettük az ESZA 100%-os finanszírozását az elkövetkezendő 2 évre, elősegítve ezáltal a dolgozók továbbképzését. A tagállamokat pedig arra sürgettük, hogy bocsássanak rendelkezésre 5 millió szakmai képzési helyet az iskolát elhagyó fiatalok számára. Ezek az intézkedések segíteni fogják az európaiakat munkahelyük megtartásában, illetve egy új munkahelyen való elhelyezkedésben, amennyiben elveszítették állásukat” – fűzte hozzá.
Az EU foglalkoztatáspolitikai szerepét az európaiak 52%-a általánosságban pozitívan értékeli, és arányuk jelentősen nő egyes konkrét témák esetében. 78%-uk véli úgy, hogy az EU fontos szerepet játszik az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés javításában, 76%-uk szerint a nemek közötti egyenlőség előmozdításában, 73%-uk szerint a megkülönböztetés egyéb formái elleni küzdelemben , és 72%-uk szerint a munkahelyteremtésben és a munkanélküliség csökkentésében.
A felmérés szerint a foglalkoztatásban lévő európaiak közel 3,5%-a már személyesen is tapasztalta, hogy a gazdasági válság következtében valaki elveszítette munkahelyét. 24%-uk tud olyan kollégáról, aki a válság miatt vesztette el állását, 36%-uknak pedig baráti körében vagy családjában vannak érintettek. A legsúlyosabban érintett országok között van Lettország, Litvánia, Spanyolország és Írország, míg Luxemburgban, Görögországban és Hollandiában viszonylag kevés munkahely szűnt meg.
A foglalkoztatottak egyharmada (32%) „nagyon aggódik” amiatt, hogy a jövőben esetleg elveszít i állását, és ennél is többen fejezték ki aggodalmukat a tekintetben, hogy partnerük (38%) vagy gyermekeik (47%) válhatnak munkanélkülivé. Az aggodalom szintje szorosan összefügg a munkahelyek megszűnésének ismertté válásával; azon országok polgárai tartanak leginkább további leépítésekről, amelyekben a legtöbb munkahely szűnt meg.
A munkahelyek elveszítésétől való félelmet az a tény is mutatja, hogy tíz európai közül hatan vélik úgy, hogy a legsúlyosabb gazdasági válság még csak ezután következik, és csupán 28%-uk gondolja, hogy a válság már elérte csúcspontját. Leginkább a balti államokban (Lettországban 82%, Észtországban 76% és Litvániában 74%) gondolják úgy az emberek, hogy a válság legsúlyosabb hatásai még ezután várhatók. Azokban az országokban, amelyek átfogó, rugalmas biztonsági megközelítéseket alkalmaznak, az emberek derűlátóbbak. A svédek 45%-a és a dánok 36%-a véli úgy, hogy a válság már túljutott csúcspontján.
Ha munkahelyet kellene keresniük, a válaszadók közül legtöbben ugyanazt a típusú munkát, ugyanazon a helyen végeznék, esetleg más környékre is kiterjesztenék a keresést. Nyitottabbak a tekintetben, hogy egy új térségbe költözzenek, mintsem hogy valami más fajta munkát végezzenek. A munkanélküli európaiak negyede állítja, hogy bármilyen munkát el fog vállalni a jövőben; a felmérés eredménye ebből a szempontból nem hozott jelentős változást 2006 óta. Az európaiak többsége gondolja úgy, hogy ahhoz, hogy valaki könnyen el tudjon helyezkedni, elsősorban két dolog szükséges: a szakmai tapasztalat és a végzettség, ezeket pedig az alkalmazkodóképesség követi.
Összességében az európaiak egyharmada ismeri az Európai Szociális Alapot (ESZA), amely az EU legfontosabb eszköze azok támogatására, akik a válság következtében esetleg elveszíthetik munkahelyüket. Az Alapot a legtöbben Szlovákiában (59%), Portugáliában (58%) és Spanyolországban ismerik, a legkevesebben pedig Dániában (17%). A megkérdezettek harmada azon a véleményen volt, hogy az uniós költségvetésből az ESZA számára elkülönített, közel 10%-ot kitevő összeg túl alacsony, míg csupán 5%-uk vélte túl magasnak.
