Stavros Dimas, az EU környezetvédelmi biztosa a következőket nyilatkozta: „Elkötelezettek vagyunk az európai biodiverzitás csökkenésének feltartóztatásában, és a mai jelentés közzétételével korántsem nyugodhatunk meg. A sebezhető élőhelyek és fajok jó védettségi helyzetének visszaállítása még sok időt és komoly erőfeszítést igényel. Az EU biológiai sokféleségének védelmével kapcsolatos céljaink megvalósításának legfontosabb eszköze az uniós környezetvédelmi szabályozás és a Natura 2000 hálózat. A hálózat szárazföldi része mára csaknem teljesen kiépült, tehát az elkövetkezendő tíz-húsz évben jelentős javulásra számíthatunk.”
„A biodiverzitást Európában súlyos megpróbáltatás éri és komoly veszélynek van kitéve. Noha célkitűzésünket, hogy a biodiverzitás csökkenését 2010-ig feltartóztassuk, már nem fogjuk tudni megvalósítani, némi haladást azért elkönyvelhetünk. Amint azt a Bizottság tagja Athénban kifejtette, a 2010 utáni céloknak nagyratörőknek, mérhetőknek és egyértelműeknek kell lenniük. Továbbra is hangsúlyozni kell a biológiai sokféleség belső értékét, ahogyan az egészséges és alkalmazkodó ökológiai rendszerek és az általuk kínált szolgáltatások értékét is” – fejtette ki véleményét Jacqueline McGlade professzorasszony, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség vezetője.
Fontos, noha csak ré szleges sikerek
A jelentés 216 élőhelyre terjed ki, és mintegy 1182 fajról tartalmaz adatokat. Noha általános üzenete szerint sok faj és élőhelytípus esetében nem sikerült kedvező védettségi helyzetet biztosítani, jól látszik, hogy a védelmi intézkedések hatékonyak, és megkezdődött egyes élőhelytípusok és fajok helyreállása. Olyan fajok állományai, mint a barnamedve, a farkas és a hód sokhelyütt regenerálódnak és újra megjelennek. Ez azt jelenti, hogy nemcsak képesek megfelelő élőhelyet találni maguknak, de csökken az állományokat sújtó olyan kedvezőtlen hatások mértéke is, mint a vadászaté vagy a környezetszennyezésé.
Gyepek, vizes élőhelyek és partvidékek különös veszélyben
A gyepes, vizes és partvidéki élőhelyek általános állapota különösen aggasztó. A gyepek főként a hagyományos mezőgazdasági művelési formákhoz kötődnek, amelyek EU-szerte eltűnőben vannak. A mezőgazdasági élőhelyek védettségi helyzete lényegesen rosszabb, mint más élőhelyeké: az ilyen élőhelyeknek csupán 7%-a kapott kedvező besorolást, míg a nem mezőgazdasági élőhelyeknél ez az arány 21%. Az okok az intenzívebb mezőgazdasági művelésre, a földterület termelésből való kivonására és a nem megfelelő földgazdálkodásra vezethetők vissza. A vizes területeket másféle hasznosítás alá vonják, de szenvednek az éghajlatváltozás hatásaitól is, csakúgy, mint a hegyvidéki gleccserekhez köthető élőhelyek. A tengerparti élőhelyeket érő fokozódó terhelés hátterében az idegenforgalom áll.
Miskolctapolca Békás-tó /illusztráció/