A kézzel kitöltött kórlapok és leletek indokolatlanul magas kockázatot jelentenek a legtöbb hazai kórház betegellátásában annak ellenére, hogy az emberi mulasztás (például félreolvasás, elírás) kiküszöbölhető fejlett automatikus azonosítási rendszerekkel. A kórházak befektetése ráadásul gyorsan megtérülhet, hiszen a legmagasabb összegű bírságok egyik jellemző okát szüntethetik meg így, a kártérítésekről nem is beszélve. Ennek ellenére számos hazai intézményben óriási lemaradások tapasztalhatóak a mai napig.
Nem mindegy hová kerülünk betegként
Az Egészségbiztosítási Felügyelet éves beszámolója szerint 2007-ről 2008-ra közel háromszorosára emelkedett – Az Egészségbiztosítási Felügyelet és a Felügyeleti Tanács tevékenységének éves beszámolója 2008. szerint az egészségügyi szolgáltatókkal szemben kiszabott bírságok összege 2007-ben 27 895 000 Ft, 2008-ban 79 610 000 Ft volt. – az egészségügyi szolgáltatókkal szemben kiszabott bírságok összege, amely közel 80 millió forintra rúgott tavaly. A legmagasabb tételek egyik oka épp az egészségügyi dokumentáció nem megfelelő vezetése volt. A Felügyelet szerint „…a magyar egészségügyi ellátórendszerben óriási különbségek fordulnak elő: a modern és az elavult infrastruktúra, szolgáltatások egyaránt előfordulnak.” Ez azt is jelentheti, hogy ugyan a vonalkód-technológia bizonyos kórházakban már jelen van, máshol idejétmúlt módszerekkel szembesülhetnek a páciensek, ami komoly földrajzi egyenlőtlenséget teremt az ellátásban.
A hibás betegazonosítás végzetes következményeinek kiküszöböléséhez nem kell más, mint néhány vonalkód-nyomtató, amelyek hozzáköthetők a kórház elektronikus információs rendszeréhez. Ezek a berendezések egyénre szabott, egyértelműen beolvasható azonosítót állítanak elő. A vonalkódos címkék egyetlen mozdulattal ráragaszthatók a kórlapra vagy a szövetminták tégelyeire, és akár hetekig is olvashatók maradnak nedves vagy forró körülmények között is. A vonalkód kis helyen rengeteg információt képes raktározni és továbbítani, többek között megjelenítheti akár a beteg személyes adatait és kórtörténetét is, az olyan fontos információkkal együtt, mint a gyógyszerérzékenység vagy egyéb kockázati tényezők, amelyeket a kezelés során figyelembe kell venni.
A külföldi tapasztalatok meggyőzőek
Egy angliai kórházban nemrégiben hasonló rendszert felállító Citizen Systems regionális menedzsere, Mészöly Imre a következőképpen összegezte a korszerű automatikus azonosítás tapasztalatait: „A sokszor túlterhelt kórház pár nappal a vonalkód-nyomtatók üzembe helyezése után már arról számolt be, hogy jelentősen felgyorsult a betegellátás, a felhasználók szinte azonnal megszokták az új rendszert, és a páciensek is elismerően nyilatkoztak a hatékonyabb ellátásáról.” Ebben az esetben 90 készüléket állítottak a kórház szolgálatába, amelyek gördülő állvány segítségével oda helyezhetők, ahol épp szükség van rájuk. A kisméretű nyomtatók laptopokon keresztül vezeték nélkül csatlakoznak a kórház központi információs rendszeréhez, így tökéletesen mobilak. „A kórház gyakorlatilag teljesen kiküszöbölte a dokumentációs hibákat, így náluk többé már nem fordulhat elő, hogy elkeverednek a leletek, figyelmen kívül hagynak a kórelőzményben jelentkező fontos információkat, vagy tévesen kezelnek beteget. Ez azt is jelenti, hogy a szerény költségű fejlesztéssel csökkenhetnek a kórház kártérítésekre vagy bírságokra fordított kiadásai is.”
