A szereplők lehetséges stratégiáját sokszereplős környezetben vizsgáló fogolydilemma játékelméleti modellektől az emberi szervezet számára könnyen befogadható, tojáshéjból készülő implantátumok anyagának előállításáig számos „éles” tudományos témát kutathatott az a húsz 9.-11. évfolyamos középiskolás diák, aki a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) másodszor is sikerrel megrendezett rendhagyó nyári táborán vett részt.
A hét végén zárult egy hetes „tudóstábor” célja egyrészt az volt, hogy a tehetséges diákok ténylegesen átélhessék a kutatás szépségét és bonyolultságát, másfelől pedig hogy az akcióval a fiatalok érdeklődését általában is felkeltsék a tudományok iránt. Az utóbbi évtizedben hazánkban a tudás megbecsültsége és ezzel együtt a tanulók természettudományos érdeklődése folyamatosan csökken, ami már középtávon forintban is kifejezhető gazdasági hátrányt jelent Magyarországnak.
„Intézetünk tudatában van annak, hogy érdeklődő fiatalok nélkül nem lehet világszínvonalú természettudományos kutatás Magyarországon, világszínvonalú természettudományos kutatás nélkül pedig gazdaságunk sem lesz versenyképes. Szerény eszközeinkkel ezért igyekszünk a diákok figyelmét a természettudomány értékeire, szépségeire irányítani.” – mutatott rá Dr Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója, aki szerint nagyon élvezetes együttdolgozni a fiatalokkal, ugyanakkor a tábor megszervezése nem kevés anyagi és szellemi ráfordítást igényelt. A pályázaton kiválasztott 20 diák költségeit az intézet viselte, és több mint negyven munkatárs segítségére is szükség volt a feladatok ellátásához. Igazi kihívásnak bizonyult számukra ilyen rövid idő alatt egyszerűen és érthetően bevezetni a táborozókat a nanotechnológia vizsgálati eszközei, pl. az elektronmikroszkóp használatának rejtelmeibe. A kezdeményezésen idén először négy erdélyi fiatal is részt vehetett.
A nemzetközi hírű intézet – amelyben olyan világszerte jegyzett kutatások és fejlesztések folynak, mint például a nanoelektronikai alapanyagként perspektívikus nanométeres grafénrétegek előállítása és vizsgálata, vagy a robottechnológiai tapintásérzékelés – jövőre is folytatni fogja a sikeres kezdeményezést.
