Kaján ( Kalász ) Tibor karikatuaművész. A Ludas Matyi, a Tükör, ill. az Új Tükör munkatársa, majd főmunkatársa. A Grotex című kiadványt illusztrálja.
Vigyázat ! című, az UNESCO rendelésére készített környezetvédelmi rajzfilmjét több országban mutatták be.
Kétszeres Munkácsi-díjas, Táncsics-díjas. Érdemes és Kiváló Művész. Önálló karikatúraalbumai jelentek meg: Kaján rajzok, Meglepő táblák, Kaján lexikon, Kaján képernyő, Zenit és radír.
Budapesten, Zugló egyik elegáns éttermében tisztelői, barátai azért jöttek össze, hogy köszöntsék a művészt születésnapján. A köszöntőt dr. Nagy Károly, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Budapesti Baráti Kör elnöke mondta: Kedves barátunkat ünnepeljük, akinek műveit a világ számos országában megtalálhatjuk. Majd átadta a Kör ajándékát.
Ezt követően, dr. Némethi Lajos, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Európai Információs Központ igazgatója, Kormos Vilmos, Miskolc város polgármesteri hivatala közoktatási-és művelődési főosztályvezetője, Bernhardt Barnabás, Zugló polgármesteri hivatala társadalmi kapcsolatok referense gratuláltak a művésznek. Köszöntőt mondott Galambos Szilveszter író-humorista, Kaposi Miklós karikatúrista, Vízi László festőművész és mások, akik kedves szavakkal méltatták Kaján Tibor munkásságát, majd a felsoroltak valamennyien átadták ajándékaikat: művészeti albumokat, könyveket, virágcsokraikat.
Kaján Tibor Miskolcon az Arany János utcában látta meg a napvilágot. Egyéves volt amikor édesanyja elhunyt. A fiú miskolci rokonaihoz került. Itt kezdte iskolai tanulmányait Miskolcon a Deák utcai – most Déryné utca – Hunfalvi Reál Iskolában. Veszprémi Miklós rajztanár figyelt fel a fiú rajztehetségére. Felkarolta, bátorította, és arra ösztönözte, hogy vegye komolyan a rajzolást.
Édesapját foglalkozása a fővárosba szólította. A fiú a budapesti Vörösmarty Reál Iskolában folytatta tanulmányait, itt is érettségizett: „ Ötödikes voltam, amikor természetrajz órán tanáromról egy karikatúra-portrét készítettem. Ez találó lehetett, mert diáktársaim jót nevettek rajta. Igazgatói megrovást kaptam. De ez nem minden. A tanár sértésnek vette a rajzot és megbuktatott. Pótvizsgát nem tehettem mert egy másik tanáron is megbuktatott, így évismétlésre utasítottak.”
Kaján Tibort a rajzolás továbbra is fogva tartotta, diákpályázatokon kisebb díjakat nyert. Egyik rajzát a Müller tintagyár itatós papírjára nyomtatta. Ez akkor nagy dolog volt.
Édesapja később orvoscsaládba nősült. A rajzolás mellett a könyvtárukban a gyermek rajz művész sokat olvasott. Amíg barátai fociztak, ő a rajzolást gyakorolta. A 30-as évek jeles karikatúra-rajzolójának Gáspár Antalnak a Pesti Naplóban megjelent munkáit igyekezett utánozni. Pályaválasztását ez döntötte el.
Az 1938-as törvények a numerusz klauzusz, a zsidó vallásúak egyetemi felvételét szűkítő rendelet miatt arra nem gondolhatott, hogy főiskolára jelentkezzen. A Gutmann és Fekete Harisnyagyárban, Óbudán vállalt munkát, segédként. 1942-ben 21 évesen hívták be Galántára munkaszolgálatra. Túriaremetén – embertelen körülmények között – sorstársaival követ törtek. A sors iróniája – mondja interjúalanyunk, – hogy a szovjet csapatok azon az úton jöttek be, amelyet mi építettünk.
A csoportot Esztergomtáborba vezényelték vissza, majd 1944-ben Debrecenbe vitték őket. Egy napon őrzőik, főként a nyilas Hunyadi páncélosok eltűntek. Hirtelen szabadnak érezték magukat. Budapestre igyekeztek, azonban a szovjetek a főváros ostroma miatt nem engedték be őket. A jobb élet reményében Szegedre mentek. A főváros felszabadulása után szüleit már nem találta meg.
Kaján Tibor a Szabadság című újságban olvasta a hírt: A Képzőművészeti Főiskola ismét megnyitja kapuit. Ezzel egyidőben a Gyulai Pál utcában megalakult egy humoros-rajzos újság szerkesztősége, ahol alkalmazták. A szerkesztőség lehetővé tette, hogy Kaján Tibor munkája mellett a főiskolát elvégezze, ahol rajztanári diplomát szerzett! A lapnak nem találtak megfelelő címet, jóllehet a munkatársak legalább 100-150 címet javasoltak. 1945-ben érkezett haza az emigrációból Gábor Andor regényíró, költő. Átnézte a címeket majd azt kérdezte: köztük van-e a Ludas Matyi ? Nem volt. Ez került az újság címlapjára. Ő lett a lap főszerkesztője.
– Hol voltak kiállításai?
– Először a Műcsarnok Galériában. Majd Európa néhány országában, hazánk több városában és Miskolcon a Deák utcai Galériában. Budapesten a Borsodi Kör szervezésében a Centrál Kávéházban.
Az interjú befejezésekor azt kérdeztük Kaján Tibortól, miként vélekedik karikatúra albumairól?
– Lényeges, hogy a rajzok egymás mellett legyenek, így láthatók az összefüggések. A művész mondanivalója, társadalomkritikája, világnézete nyomon követető.
– Hogyan határozná meg ars-poétikáját?
– „ A karikatúra túlzást jelent. Célja, hogy az élet bonyodalmait, rejtett összefüggéseit, a gondolatokat szavak nélkül, vonalakkal fejezze ki. Ehhez járuljon hozzá a humor. A karikatúrista ismerje az életet, de az erkölcsöt, a jó ízlést ne lépje túl.”
