„Először 1256-ban említi oklevél, de minden bizonnyal ennél évszázadokkal régebbi múltra megy vissza. Neve török eredetű (jövevényszó), egyes nyelvészek szerint folyó menti erdő a jelentése. A Kis- előtag a megkülönböztetést szolgálja. Borsod megyében több Tokaj nevű község volt, s ezeket Felső-, Boros-, Békás-, Farkas-, Nagy-, Kis-, Virág-, Középtokaj néven nevezték. Családnévben 1405-től ismerjük legkorábban. A XVII. Században Békás-, Boros- és Kistokaj azonos település nevei. Az első népszámlálást 1787-ben tartották, s ekkor fél ezren lakták a községet, akik közül minden tizedik nemes volt.” |
Alc: Tervből van a legtöbb
– Kistokaj, az utóbbi években vonzó célpontja lett az építkezni vágyóknak és a cégeknek, ami egyrészt az autópálya közelségének, másrészt a megyeszékhely könnyű és gyors megközelíthetőségének köszönhető. Tényleg öt perc alatt ér ki Miskolcról az ember autóval, s itt nagyon könnyen eligazodik, mert nagyon jó, esztétikus tájékoztató táblák vannak mindenhol…
– Vonzó, de elégedettek nem lehetünk, még szebbet és többet szeretnén, – veszi át a szót Bajor Józsefné polgármester, akiről el kell mondanom, hogy egyike annak a mindössze néhány megyei polgármesternek, aki legrégebben dolgozik a közigazgatásban. Kistokajban 1980 óta tevékenykedik, de most azt mondja, hogy ez az utolsó ciklus amit vállalt, ezt is azért, hogy még egy nagy tervet megvalósítani.
– Azt hiába is kérdezném, hogy mi az, ami megvalósult itt az elmúlt időszakban, hiszen sok minden az alatt a hosszú idő alatt fejlődött, amióta Polgármester Asszony itt van. Inkább azt kérdezem, hogy mi az a nagy terv, amit szeretne megvalósítani?
– Valóban sok minden épült, szépült, de amire büszke vagyok, hogy a település lélekszáma az elmúlt 15 év alatt majdnem megduplázódott, jelenleg 1950 lakosa van, amikor idejöttem 1045-en laktak itt. A ’80-as évek közepétől a település erőteljes fejlődésnek indult, kiépítettük a víz-, gáz-, telefon-, szennyvízcsatorna-, kábel tv hálózatot, aszfaltos utakat építettük, bővítettük az intézményeket. A csapadékvíz elvezetésből egy ütem megvalósult, s a CÉDE pályázatból indul egy újabb. Azért tudtunk mindig előre lépni, még a nehezebb időszakokban is, mert igyekeztünk mindig a legolcsóbb megoldásokat választani, s amit tudunk helyben megoldani, így készültek a már említett helyi útjelző táblák is. S amióta van pályázati lehetőség, azóta mindenre pályázunk, hiszen a mi költségvetésünk nem lenne elegendő mindarra, amit tervezünk. Szeretnénk még ebben az évben akadály-mentesítésre pályázni, és egységes falukép kialakítására. Mindent megteszünk azért, hogy megtartsuk a lakosságot, s hogy a környékről ide vonzzuk azokat, akik építkezni szeretnének. Közel ötven közművesített telket alakítottunk ki 2002-ben a tó mellett pályázati pénzből, a telekalakítások szintén magánalakításban tovább folytatódtak és még egy újabb ütem is elkezdődött, szintén magánalakításban, de az önkormányzat is tervez további telekalakításokat. Ami a legnagyobb beruházásunk lesz 300 millió forintos, de még csak látványterveken van meg, az a Közösségi Ház. Megvalósítására pályázatot nyújtottunk be a NORVÉG Alapra, amit már be is fogadtak. Ebben helyet kap a színházterem, a sport öltözők, a civil szervezetek, könyvtár, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, teleház és a térségi rendezvények bonyolítására is alkalmas lesz. A terveket Pirityi Attila építészirodája készítette, nevezetesen Révai Tamás. Amennyiben pályázatunk sikeres lesz, úgy remélhetőleg 2009-ben birtokba vehetjük.
– Önök a Miskolci kistérség tagjai. Hogyan tudnak együttműködni?
– Vannak területek, amelyben nagyon jó az együttműködés, például a családsegítő szolgálatnál, az idősek jelzőrendszerének működtetésénél, belső ellenőrzési munkálatoknál. A gyermekjóléti szolgálatban is partnerek leszünk, ha helyi szakembert alkalmaz a kistérség. Most készül egy tanulmányterv, a kistérség kerékpárútjainak megvalósítására, mi szeretnénk, ha a Hejő mellett épülhetne meg Miskolctapolcától, rajtunk keresztül, a Mályi és a Nyéki tavak mellett, igazán az lenne a jó, ha egészen a Tiszáig. Az oktatáshoz azonban már nem kapunk támogatást, mert sajnos nincs meg a gyermeklétszámunk, bármennyire is van együttműködési megállapodásunk.
– Amikor így gyarapszik a lakosság, hogy-hogy nincs elegendő gyermek?
– Részben demográfiai okai vannak, hogy a 200 fős iskolánkba csak 120 gyermek jár, s az óvodánkba 60, részben pedig ez a nagyváros közelségének a hátránya is, hiszen nyolcvan általános iskolás korú gyermek bejár Miskolcra. Munkanélküliség szempontjából előny, mert nálunk szinte elhanyagolható a munkanélküliek száma, de a Miskolcon dolgozók beviszik magukkal az iskoláskorú gyermekeiket. Most olyan akciót hirdetünk, hogy aki itt építkezik, s a mi óvodánkba, iskolánkba íratja be gyermekét, az négyzetméterenként és gyermekenként 500 forinttal kevesebbet fizet az építési telekért. Ez ugye egy 100 négyzetméteres teleknél, két gyermek esetében egy millió forint is lehet.
– Azt szeretném, ha átsétálnánk együtt az iskolába, – invitál a Polgármester Asszony- és az igazgatónő elmondaná Önöknek annak a kompetencia alapú oktatási tervnek az előnyeit amit itt alkalmaznak a pedagógusok, s többek között ezért is, de azért a nyugalomért, kis közösségért, és jó eredményekért is érdemes ide íratni a gyermekeket, ami itt elértek a pedagógusok.
S, közben is mesél – 1989-ben lett önálló az iskolánk, és 2000-ben pályázaton nyert pénzből bővítettük, korszerűsítettük. Két éve Általános Művelődési Központ keretén belül működik az óvoda, az iskola, a könyvtár, és a művelődési ház, aminek persze gazdasági előnyei is vannak. Azt viszont nem szeretnénk, ha az iskola tagiskola lenne, vagy a felső tagozatot meg kellene szüntetni, mert akkor elveszítenénk egy sor jó lehetőséget, ami fontos az itt tanulók, s a jövő generációja számára.
Alc: A tehetséges gyermekekért
Sándor Józsefné, az ÁMK igazgatója aztán beavat minket, hogy mi is ez a különleges nevű oktatási rendszer.
– A kompetencia alapú oktatási csomaghoz pályázati úton jutottunk. A Sulinova Kht. dolgozta ezt ki, s az országban 350-60 körüli iskolában alkalmazzák. A megpályázott 18 millió forintban, nemcsak az oktatócsomag, a módszertan van, hanem informatikai fejlesztés is kapcsolódott, amely laptopokat, aktív táblákat, és minden tanteremben internet hozzáférést is jelentett. Mi is a módszer lényege? Olyan készség és képességfejlesztés, ahol a módszer és a kiscsoportban történő foglalkozások miatt, például jobban kitűnnek a valamiben tehetséges gyermekek, de könnyebben és alaposabban tanulnak az átlagos gyermekek is. Ez a módszer első, ötödik és hetedik osztályban indult: olvasás- szövegértés, matematikai-logika és életpálya építés tárgyakkal, de az óvodában is elkezdtük játékba ágyazott folyamatos tevékenységgel. Miután a pedagógusaink vevők voltak az új módszer alkalmazására – pedig sok plusz munkát jelent az órákra való felkészülés- a szülőket kellett meggyőznünk, hogy ez nagyon jó lesz a gyermekeknek, hiszen itt nem tanulnak meg már karácsonyra olvasni a gyerekek, de amit elsajátítanak, sokkal biztosabb tudást eredményez.
– Polgármesterük nagyon büszke az elért eredményeikre.
– Az igaz, hogy 15 nyolcadikos gyermekünk végzett az idén, s mindegyiket az első megjelölt helyre vették fel. Minden versenyben jó helyezést érnek el tanulóink, legyen szó sportról, táncról, nyelvről, tanulmányi versenyről. Emelt szintű angol nyelvoktatás folyik nálunk, de már az oviban is játékosan, és művészeti oktatás. A Szinvavölgyi Néptánc Együttes tanintézménye vagyunk. Olyan speciális sportolási lehetőség van mint az íjászat, s ebben az évben megrendeztük az I. Kistokaji Íjász versenyt, de ne felejtsük el a focit sem, mert együttműködünk az MVSC-vel is, s nagyon jó az utánpótlás képzés az edző szerint. Nagyon jó a szakos ellátottságunk is, s szinte mind a 18 pedagógusunk fogékony az újra. Ezekkel a dolgokkal tudunk többet adni, nyújtani a gyermekeknek mint sok iskola, óvoda. Ha itt lehet a reklám helye, akkor azt mondhatnám, hogy Kedves Szülő! Hozza hozzánk gyermekét, ha biztonságot, nyugalmat, s jó, korszerű oktatást szeretne számára biztosítani!