Napjaink egyik legrejtélyesebb betegsége az endometriózis. Dr. Szendei György egyetemi adjunktus, szülész-nőgyógyász, endokrinológust kérdeztük a nők 25%-át érintő, sok esetben meddőséggel, illetve krónikus kismedencei fájdalommal járó betegség okairól, kezeléséről.
Adjunktus Úr, mit tudhatunk meg erről az egyre több nőt érintő betegségről?
A méh üregét egy olyan szövetréteg, endometrium béleli, amely a női hormonális változásoknak megfelelően képessé teszi a méhnyálkahártyát arra, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódhasson. Akkor beszélünk endometriózisról, ha ehhez az endometriumhoz hasonló szövet kijut a méh üregéből, és a szervezetben szinte bárhol megtapadva önálló életet kezd élni.
Mit tudnak az endometriózis kialakulásának okairól?
Az okai mai napig nem tisztázottak. Egyik elmélet szerint az embrionális korral van összefüggésben, más feltételezések szerint vérkeringés, nyirokkeringés útján is terjedhet, ez magyarázata lehet annak, hogy a mellkasüregben és koponyaüregben is előfordulhat a betegség. A legelfogadottabb elmélet azonban az, hogy a menstruációk során a nők mintegy 95%-ánál a petevezetőkön át a menstruációs törmelék a hasüregbe is bejut, amelyet – mint a szervezet számára idegen anyagot – az immunvédekező rendszer normál körülmények között „eltakarít”. A baj akkor kezdődik, ha az immunrendszer meggyengül. Ez esetben nem birkózik meg a feladattal, gyulladásos reakció indul be, a szövettörmelékek rögzülnek a hashártyához, és minden egyes menstruációkor a hasüregben is megtörténik annak leválása. Ezen törmelékek nem tudnak kiürülni, így ciklusról ciklusra halmozódnak.
Mit gondol, az egyre kedvezőtlenebb környezeti hatások befolyásolhatják az endometriózis kialakulásának gyakoriságát?
Természetesen. A környezeti ártalmak ugyanis sajnos hozzátartoznak a civilizációhoz. Elkerülhetetlen, hogy ne kerüljünk óhatatlanul kapcsolatba olyan vegyszerekkel, tartósítószerekkel, színezőanyagokkal, amelyek szervezetünk immunvédekező képességét gyengítik.
A női szervezet mely területein fordul elő leginkább az endometriózis?
Leggyakrabban a méh környezetében, a kismedencében alakul ki. A szövetek megtapadhatnak a hasüreget borító hashártya – vagy petefészkek felszínén, a végbél környékén, a húgyhólyag – méh találkozásánál, de 7-8%-ban bélrendszeri endometriózist is diagnosztizáltunk. Ritkább esetekben akár a tüdőben és a koponyaüregben is fellelhető a betegség.
Milyen tünetek kísérik az endometriózist? Milyen mértékű a terjedése?
Egyes nők meddőséggel fordulnak orvoshoz, mások krónikus kismedencei fájdalomra panaszkodnak. Kétszáz beteg vizsgálata során a meddőség miatt hasi tükrözésen átesett nők 25%-ánál állapítottunk meg endometriózist. A krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált betegeknek pedig 52%-ánál igazoltuk a betegséget. Mindennél többet elárul, hogy míg pályafutásom kezdetén, a nyolcvanas években a klinikán évi 2-3 pácienst, addig 2007-ben napi kettő, de inkább több beteget operálunk endometriózis miatt!
Mely korosztályt érinti ez az alattomos kór?
Elsősorban a 25-30 évesek betegségéről van szó. Nagyon fontos megemlíteni, hogy főképp azokat érinti, akik még soha nem voltak terhesek, az endometriózisos esetek ugyanis 81%-ára igaz ez az állítás! A mai fiatalok kivárnak a gyermekvállalással, első a diplomaszerzés, karrierépítés, mire megérkezik a „nagy ő”, már fáj a hasuk. A mielőbbi terhesség pedig jó gyógyszer, mert olyan immunmoduláló hatása van, amely gátolhatja az endometriózis kialakulását.
Mikor ajánlatos orvoshoz fordulni? Hogyan lehet megkülönböztetni az endometriózis okozta fájdalmakat egy átlagos menstruációs görcsöléstől?
Húsz éves kortól ajánlatos rutin nőgyógyászati vizsgálaton és kismedencei ultrahangszűrésen részt venni. Erős menstruációs görcsöknél, a menstruációs ciklustól akár független krónikus kismedencei fájdalomnál is ajánlatos soron kívül orvoshoz fordulni. Nem kell megvárni, amikor már olyan erős fájdalmakat érez az ember, hogy munkaképtelen.
Hogyan diagnosztizálják a betegséget?
A diagnózis szövettani vizsgálat alapján állítható fel. A legkorszerűbb módszer a hasi tükrözés (laparoscopia), amely ma már rutin eljárás, persze minden alhasi fájdalomra panaszkodó gimnazistát nem fektethetünk műtőasztalra. Amennyiben fogamzásgátló tabletta adása mellett a görcsök csökkennek, a méhizomzat endometriózisa valószínűsíthető. Krónikus kismedencei fájdalom vagy gyulladásos megbetegedés esetén célzott antibiotikumos kezelést adunk. Amennyiben 3-6 hónap elteltével sem válik a beteg teljesen panaszmentessé, mérlegelni kell a laparoscópos beavatkozást, amely szövettanilag igazolni tudja az endometriózist.
Mi történik a hasi tükrözés során? A műtét megold mindent?
A sebészeti ellátás perdöntő, de a folyamat előrehaladottságától és a beteg panaszaitól függően további gyógyszeres kezelés mérlegelendő. Az operáció alkalmával megtisztítjuk a szervezetet az endometriózis-szigetektől, oldjuk az összenövéseket. Persze nagyon fontos, hogy az orvos ne csak a diagnózist tudja felállítani, de meglegyenek a feltételek, hogy az adott berendezéssel operálni is tudjon! A többszörös nagyítást biztosító laparoscóppal, megfelelő technikai berendezéssel akár századmilliméter pontossággal lehet dolgozni. Amennyiben azonban a feltételek, ne adj Isten a megfelelő szaktudás hiányzik, egy beavatkozással az ember többet árt a betegnek, mint használ!
Milyen gyógyszeres kezelésre van szükség a későbbiek folyamán?
Elsősorban a danazol és a GnRH analóg kezelést alkalmazzuk, amelyek felfüggesztik a petefészkek hormonális működését, vérzéskimaradást biztosítva. Ezt többnyire hat hónapon át havi egy injekció formájában kapja meg a beteg. A danazol-kezelés hatékony adagban szőrösödést, hangmélyülést idéz elő, emiatt a nők érthetően nem kedvelik. Utóbbi terápia során a beteg „megússza” klimaxos panaszokkal. Ezek a tünetek természetesen átmenetiek. A kezelés módját az endometriózis kiterjedtségétől függően határozzuk meg egyénre szabottan. Kedvező esetben az azonos hormonmennyiséget tartalmazó, monofázisos fogamzásgátló tabletták fél éves időtartamú folyamatos szedését javasoljuk. Ezzel lecsökkentjük a menstruációk számát, illetve a vérzés mennyiségét.
Gyógyszeres utókezelés nélkül a panaszok újbóli kialakulásának esélye 25-75% a sebészi beavatkozást követő 1 éven belül. A krónikus kismedencei fájdalommal kezelt betegeknél a GnRH kezelést követően 6 hónapig folyamatosan adott fogamzásgátló kezeléssel azonban csaknem tizedére csökkenthető a panaszokkal rendelkezők száma! Amennyiben a fogamzásgátló kezelést terhesség után alkalmaztuk, az eredmények még kedvezőbbek voltak. Az endometriózis a beteg megfelelő együttműködő készségével és a kezelő orvos szakmai hozzáértésével tehát karbantartható és a beteg panaszmentessége biztosítható!
