HÚSVÉT JEGYÉBEN A SZENT FÖLDÖN
KÖZEL – KELET
TEL AVIV – JAFFA -JERUSALEM
Jerusalem: SZIKLAMECSET
Írta: Kiss László
(www.kisshajos.hu)
L.www.royalmagazin.hu
(UTAZÁS rovat)
Jordániai körutazásom során (2003) kerültem közelségbe először a Szent Földdel a Jordánia-Szíria-Izrael hármas határ metszés pontjánál.
A Nebo hegyen állított Mózes kőtáblától tudtam letekinteni Kánaánra, a tejjel-mézzel folyó ígéret földjére, ahová Mózes akarta annak idején elvezetni népét Egyiptomból, 40 év vándorlás után.
Itt egy másik kőtáblán voltak bejelölve a távolságok és irányok: Betlehem, Hebron, Kumrán, Jerikó és a Holt tenger.
A Holt tenger tulajdonságairól ekkor győződhettem meg, mivel a rendkívül sós tenger vizében nem lehetett elmerülni.
Ekkor találkoztam a Jordan folyó azon szakaszával, ahol keresztelő Szent János megkeresztelte a mi urunkat.
Esténként az aqabai öbölből – a csillagos égbolt alatt – gyönyörködni lehetett Elot, a kivilágított izraeli üdülő város fényeiben. Erre a szállodám személyzete hívta fel a figyelmet.
Ezek az élmények felébresztették bennem a kíváncsiságot, a vágyat, hogy meg kellene ismerkednem ezzel a sok háborúságot, viszályt megért sokszínű országgal, Izraellel.
Ettől az elhatározásomtól – ebben az időben – még több körülmény is eltántorított.
Tudatában voltam annak, hogy amennyiben benyomják a pecsétet az útlevelembe, több országba nem léphetek be többet, illetve ez fordítva is igaz volt.
Erről a lehetőségről annak idején még nem akartam lemondani.
Nagyon sok szép része van még ennek a csodálatos világnak, ami arra vár, hogy felfedezzem, megismerjem, megírjam s tovább adjam azoknak, akik nem tudnak ilyen helyekre eljutni.
Éltem is a lehetőségeimmel, de koromnál fogva (87/88) a továbbiakban le kell mondanom a hosszú utazásokról.
Sajnálom!
Sok-sok évvel ezelőtt megfogadtam a Dalai Láma jó tanácsait: „Minden évben menj el olyan helyre, ahol korábban még soha nem jártál.”
A világ negyvenegy országának a fővárosába sikerült betekintenem életem során, de Tel Aviv/Jeruzsálemre csak most került sor.
A csodálatos szigetvilág: Capri, Ciprus, Kanári szigetek (Las Palmasz, Tenerife: Santa Cruz), Kréta, Madeira, Málta, Szantorini és Szicília látványa meggyőzött Deborah Lloyd állításáról,miszerint: „Az utazás szikrát gyújt a képzeletünkben, táplálja a kíváncsiságunkat és emlékeztet minket arra, hogy milyen csodákat rejtenek a mindennapok.”
Thomas Gilovich prof. szerint: „Memóriánk az utazás élményeit raktározza, így pusztán a későbbi felfedezésétől is újra és újra boldogság hormonokat kezd el termelni…
Az utazás élménye soha nem lesz megszokott, nincs két ugyanolyan utazás.”
Mivel előre haladt korom miatt gyengül a memóriám, minden egyes utazásomról fényképes úti beszámolót készítek. Ezeket (26db.) újra és újra elő tudom venni, ezáltal minden egyes alkalommal újra termelődnek a boldogság hormonok.
Ezeket szeretném másokkal is megosztani, talán olvasóimban is megnyílnak a boldogság hormonok?
(L.: www.royalmagazin.hu UTAZÁS rovat!)
Az elhatározásomat követték a tettek.
A megszokott módon megváltottam az interneten a menetjegyeket, s lefoglaltam Tel Avivban a szállodámat.
Kidolgoztam a részletes úti tervemet Tel Aviv-Jafo -Jeruzsálemre.
Megrendeltem a jól bevált gyakorlat szerint a transzfert Miskolc – Budapest Liszt Ferenc tér között.
Az AGORA TRANSZFAIR kocsija 2019.április hó 23-án 01.30 órakor meg is érkezett pontosan a jelzett időben.
A beszálló kártyáimat (boarding card) könnyű szerrel beszereztem az interneten.
A W6 2325 sz. járaton – a korridor mellett – a 3D ülőhelyet foglalhattam el, hogy bármikor felállhassak mások zavarása nélkül, s tehessek egy-egy rövid sétát a folyosón.
A 230 személyes WIZZ AIR gépmadár fedélzetén 206 utastársammal türelmesen vártunk a felszállásra.
Menetrend szerint hat órakor el is hagytuk a kifutó pályát.
A román, a bolgár, a török majd a ciprusi légtér után bele fúrtuk magunkat az izraeli légtérbe, hogy Tel Aviv 1. terminálján érinthessük meg első ízben a Szent Földet.
Nagy izgalommal vártuk a fogadtatást.
Nem volt alaptalan az izgalom!
Rendkívül szigorú ellenőrzéseken kellett átjutnunk.
Nem pecsételtek bele az útlevelünkbe, hanem kaptunk egy fényképes kis kártyát, amellyel három hónapig tartózkodhatunk Izrael területén.
A Ben Gurion nemzetközi repülőtér Izrael állam első miniszterelnökéről kapta a nevét.
A felvételi épület előtt egy hatalmas MENORA fogadja az ide látogatót, a zsidóság egyik leg régebbi jelképe, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja.
Volt elég időm a szállodai 14 órás bejelentkezésig, ezért úgy határoztam, hogy ez idő alatt megismerkedem Izrael vasúti közlekedésével.
Négy évtizedes vasúti tevékenységem kis ördöge itt is belém bújt.
Felszálltam a Jeruzsálemig közlekedő szerelvényre, s 20 perc alatt meg is érkeztem a kb. 60 kilométeres távolságban lévő vasútállomásra.
Közben tanulmányoztam az utazó közönség összetételét.
Korszerű szerelvények, de még dízel vontatás a jellemző.
Mint mindenre az országban, így a vasút fejlesztésére is nagy gondot fordítanak.
Újabb 23 km. vasútvonalat építenek, de ami a biztonságukat illeti, kínától páncélozott személykocsikat rendeltek.
Egy következő szerelvénnyel visszatértem Ben Gurion repülőtér vasútállomására, s egy másik vonalon tovább utaztam, Ha Hagma megállóig, amely már csak 10 perces gyalogsétára volt a lefoglalt szállodámtól.
Egyszerű három csillagos hotel, de a sötét bőrű személyzet kedvesen fogadott.
Hamar belaktam új átmeneti otthonomat, s elindultam Old Jaffa felfedezésére.
Nagyon kíváncsi voltam a világ egyik legöregebb (5.000 éves) kikötőjére!
Időm jobb kihasználása érdekében taxival tettem meg a 4-5 kilométeres utat.
Csodálatos látvány fogadott.
A szebbnél szebb kis hajók, jachtok tömege felidézte bennem hajós múltamat. Elképzeltem közöttük a legendás CSEGE M/S-t, amellyel annak idején szeltük a Tisza hullámait.
Most azonban lekötötték figyelmemet a part menti építmények.
A halászat – mint ősi mesterség – most is él, a látott jelek, felszerelések arra utalnak.
Lenyűgöző látványt jelentenek a hatalmas hálók.
A kőből épített lakó házak között természetesen megtalálhatóak a látogatók kiszolgálására épült vendéglátó egységek is.
Étterem a halakhoz.
Kora délután gyülekezik a vendégsereg.
A part menti szakaszon egymást érik a lakóházak, amelyek, mint valami védő bástyák, várak védik a tenger felől érkező esetleges támadásokat. De kik támadhatnak itt manapság?
Egyes épületekről azt tételeztem fel, hogy hajós kapitányok lakták, vagy lakják?
Nagy a forgalom a tengerparti korzón. Van, aki most jön, vannak, akik most indulnak a nagy piacra. Ez egy kuriózum Jaffán, de én csak egy fél szememet áldoztam e látványnak, takarékoskodva az időmmel. Piacok, bazárok látogatására bőven lesz még lehetőségem.
Jobban izgatott a híres Jaffai óratorony.
A Földközi tenger – számomra mindig a legkedvesebb – tajtékzó fehér hullámverései most is rabul ejtettek.
Lassan-lassan véget ér egy csodálatos nap. A lenyugvó nap látványa azt jelenti, hogy nekem is pihenőre kell térnem.
Kalandozásaim második napjára (április 24-re) ütemeztem be Jeruzsálem látogatását.
Német cégen keresztül a Tel Avivban működő BEIN HARIM TOURISM irodával vettem fel a kapcsolatot. Az élet bizonyította, hogy jól választottam.
Rendkívül nagy tapasztalattal szervezték az utazásokat.
Tel Aviv egész területéről kilenc-tíz személyes kis buszokkal szedték össze az utasokat a különböző szállodákból.
Előzetesen értesítést küldtek arról, hogy melyik szállodánál, hány órakor fognak felvenni.
Nekem a hotelemtől 10 perces sétával elérhető La Guardia szállodánál kellett hét órától várakoznom.
Meg is érkezett pontosan az én kis buszom.
A gépkocsi vezetőjénél minden adatom pontosan rögzítve volt.
Az utazási irodának van egy nagy kijelölt parkolója, ahová befutottak a kis buszok.
Itt kellett megvárnunk a hatalmas légkondicionált elegáns buszt, de az én sofőröm közölte velem, hogy nekem a 21-es sorszámú kocsira kell felszállnom.
Óramű pontossággal érkeztek a nagy buszok, amelynek az idegen vezetője – aki szintén rendelkezett minden adatunkkal – egyeztetett minden utassal, ezek után szállhattunk be.
AMIR AZ IDEGENVEZETŐNK
Menet közben tartottunk egy rövid „egészségügyi” szünetet egy különleges környezetben.
Itt Elvis Presleyre alapoztak mindent, mindenek középpontjában a nagy amerikai rockénekes szerepelt.
Hatalmas „aranyozott” szobrot állítottak fel a középpontban, de kiállították a híres gitár nagyított szobrát is.
Lehetett kávézni, uzsonnát, üdítő italokat vásárolni.
Szívtunk egy kis friss hegyi levegőt, s megmozgattuk elgémberedett végtagjainkat.
A felesleges „folyadékoktól” megszabadulhattunk.
Percekig gyönyörködhettünk a bennünket körül vevő hegyek végeláthatatlan erdőségeiben.
Amir rendkívül felkészült, nagy tapasztalatokkal rendelkező idegen vezető, aki nagy vehemenciával, lelkesedéssel adta elő tájékoztató előadását.
Angol nyelven ismertette Israel történetét, jelenlegi gazdasági-, politikai helyzetét, az infrastuktura várható fejlődését, amit úti társaim nagy figyelemmel hallgattak.
Közben bemutatta az útközben látott létesítményeket.
Még beszállás előtt mindenkinek ragasztott a mellére egy kis kör alakú címkét, amelyen az utazási iroda neve és Amir telefonszáma szerepelt.
Felkészülve arra az esetre, ha valaki menet közben lemaradna vagy eltévedne, ezen a telefonon lehet segítséget kérni.
Megérkezve végső úti célunkhoz, az autóbuszt el kellett hagynunk, s a 830 méter magas Templom hegyet gyalog szerrel kellett meghódítanunk.
Egy kis figyelmeztető táblát tartott a magasban a csoport élén haladva, azt kellett követnünk.
„FOLLOW ME!”
(KÖVESSETEK!)
Minden egyes megállónál szigorú létszám ellenőrzést tartott, s csak akkor haladhattunk tovább, ha mind a huszonhatan jelen voltunk!
Csodálatos a panoráma. Középpontban III.Sándor cár által építtetett Mária Magdalena hét aranykupolás ortodox templom.
Hihetetlennek tűnik, de megérkeztünk a SZENT FÖLDRE.
Soha nem mertem arra gondolni, hogy egyszer eljutok még az OLAJFÁK HEGYÉRE is, a GECSEMANE kerthez, s meglátom a még ma is termő kétezer éves 8 db. olajfát, s alatta a több ezer zsidó temetőt.
ROCK KUPOLA
Az iszlám szentély 35 méter magas a Templom hegyen. Márványból, mozaikokból, festett üvegből, Korán idézetekből áll, amelyet aranyozott alumínium lemezekből álló kupola koronáz meg.
Mohammed – állítólag – innen szállt fel a mennybe.
Muszlimok építették és csak ők léphetnek be.
Örültem, hogy legalább távolról láthattam.
A 800 ezer lakosú JERUSALEM előttünk terül el, amelyet szoktak nevezni: BÉKE VÁROS, ARANY VÁROS, SZENT VÁROS, DÁVID KIRÁLY VÁROSÁNAK is.
A zsidó, keresztény, örmény és muszlim lakosság békében él egymás mellett.
Az 1.200 zsinagógában, 150 templomban és 70 mecsetben mindenkinek van lehetősége gyakorolni a saját vallását.
Gyakorolják is! Szerintem megszállottként!
Az Al-Aqsa mecset (MECCA, MEDINA után a harmadik legnagyobb a világon) egy időben ötezer imádkozó embert tud befogadni.
Rendkívül szigorú biztonsági intézkedésekkel találkoztunk mindenütt. Fiatal fegyveres katonák vigyáznak a rendre. Sapka nélkül, lezseren, korszerű gépfegyverüket vállukon lógatva vegyülnek el a tömegben.
Számítva esetleges palesztin rakéta támadásra, bejelentkeztem a Tel Avivi magyar konzulátuson, s regisztráltam. Bejelentettem minden napra, mi a programom, hol fogok tartózkodni, s ha valami baj történik, a telefonomon megtalálnak. Megadtam a legközelebbi hozzátartozómat, akit tudnak értesíteni.
Szerencsémre (?) erre nem kellett sort keríteni!
Katonák teljes felszereléssel?
Barátságos viselkedést tapasztaltunk minden katonai egységnél.
Nagyon vártam, hogy bejussunk a SIRATÓ FAL -hoz.
Voltak, akik már túl voltak ezen, és meg akarták örökíteni ezt a napot.
Ezt a lehetőséget igyekeztem kihasználni.
Lassan haladunk előre, célirányosan…
Elérkeztünk a keresztény információs központig.
Nem lepett meg az elsőként meglátott bazár sor!
Félelmetesek ezek a 12 méter magas, 2.5 méter vastag falak, amelyek több mint négy kilométer hosszban emelkednek az Ó-város körül.
A palesztinok felé viszont 708 kilométer hosszban, 8 méter magas, szöges drótokkal védekeznek. Őrtornyok és kamerák is a védelmet szolgálják.
A checkpointok a berlini Checkpoint Charlie-re emlékeztetnek.
Templomok minden mennyiségben….
Nehéz a siratófal közelébe kerülni.
Rengetegen vannak, akik arra várnak, hogy oda jussanak.
Valószínű, hogy ők is el akarják helyezni a kis kívánság cédulájukat a fal valamelyik repedésébe.
Türelem az van!
Külön hely van kijelölve itt is a nők részére.
A nap egyik fénypontja volt talán, amikor elérkeztünk a kereszténység legszentebb templomához a SZENT SÍR BAZILIKÁHOZ.
Öt templom is van ebben az együttesben.
Itt van Dávid király sírja, felette van az utolsó vacsora terme.
Sikerült bejutnunk a vége láthatatlan tömegben…
Gyönyörű festmények…. Prédikáció… Bele hallgattunk…
Körül néztünk…
Volt mit nézegetnünk!
A GOLGOTA hegy egy darabját szigorúan őrzik, vastag üveg ablak mögött.
A 830 m. magas Templom hegy csúcsára feljutni több száz lépcsősoron, ember feletti teljesítmény. A 88 éves lábaimból elfogyott az erő. Hiába nem vittem a hátamon a keresztet, megbotlottam egy magas lépcsőfokban, s elterültem a betonon. Megsérült a bal kezem és a két térdem. Figyelmeztetést kaptam FENTRŐL, hogy 88 éves korban abba kell hagyni a világ körüli utazásokat! A VIA DOLOROSA fájdalmait a testemben cipeltem tovább.
Szerencsére eljött az ebéd ideje. Csoportunk vezetője ezt is megszervezte időben, így nem kellett várakoznunk.
Nemzetközi társaság vett körül.
Nagyon figyelmesek és segítő készek voltak velem szemben az egytlen magyar, egyben a legidősebb társuk iránt.
Kaliforniából és Chiléből érkezett házaspárok vettek körül.
Gyorsan felvették a rendeléseket, s tíz percen belül mindenki meg kapta, amit kért.
Falafelt rendeltem, ami arab ételnek számít.
Ízletes volt, jól is laktam vele egy sör kíséretében.
Érdekes volt a számolás.
Hiába vártuk a fizető pincért.
Le kellett mennünk egy szinttel lejjebb, ott volt a pénztár, s mindenkinek be kellett mondania, hogy mit fogyasztott.
Semmi kétség nem merült fel a pénztárosban!
Hegyi séta következett ismét, de most lejt menetben.
Megváltásnak éreztem, amikor újra elfoglalhattam helyemet a 21-es buszon.
Programunk következő állomása a Yad Vashem holokauszt múzeum a Mount Herzl-en.
Ezt a közel kétórás programot kihagytam. Nem volt sem lelki, sem fizikai erőm hozzá.
Helyet foglaltam a múzeum épülete előtt. Pihentem és gyönyörködtem a környező hegyek erdeiben.
Megváltás volt számomra, amikor végre haza értem a szállodámba és lepihentem a kényelmes ágyamon.
Miután – jeruzsálemi utazásunk során – bepillanthattunk a kibucok életébe, kíváncsian vártam a találkozást a világ egyik legdrágább városával, az örökösen nyüzsgő „fehér” várossal, a világörökség helyszínével, a melegek mekkájával, a „party-fővárossal”, amely soha nem alszik és oly sok stranddal rendelkezik.
A házak falairól leomló virágok és a pálmák különböző fajtái különös hangulatot teremtenek a városban.
Első sorban kíváncsi voltam a ROTHSCHILD BLVD-ra és a DIZENGOFF STREET-re.
A város ezáltal is köszönetét fejezi ki a Rothschild családnak, akik az állam megalakulása után (1948) oly temérdek pénzzel segítették a bevándorló zsidókat.
Dizengoffra mint a város első polgármesterére emlékeztet a róla elnevezett utca.
PIKNIK (?) A ROTHSCHILD BLVRD-ON.
Két oldalt gépkocsi út, középen kerékpár- és gyalogos út.
A zöld területek a pihenést, a piknikezést szolgálják
Védett helyen a gyermekek.
Család szerető emberek, szeretik a gyermekeket. Minden fiatal családban 3-4 gyermek van.
CIMBALIBEND
A BAUHAUS STÍLUST a bevándorolt német zsidók honosították meg.
IRÁNY A DIZENGOFF STREET ÉS A BEACH
Hosszú sorban állnak az egyetlen STREET FOOD BAR előtt, hogy megszerezzék a napi tízórait.
Valószínű, hogy utána megcélozzák valamelyik strandot, hogy kiélvezzék az áprilisi nyárias időt.
A tizennégy kilométeres tengerparti szakaszon bőven lehet válogatni a szebbnél – szebb strandokban.
SARKI OÁZIS
VIRÁG MINDEN MENNYISÉGBEN
A város lakosainak kedvelt közlekedési eszközei: roller, motoros roller, kerékpár, motoros kerékpár. Az autót csak végső szükség esetén veszik elő.
A motorkerékpárokat is szívesen használják a fel lobogózott pálmafás utakon.
Már elérhető közelségben látom, érzem a FÖLDKÖZI TENGERT, a strandfürdőt!
Van belőlük bőven: GORDON és a FRISHMAN BEACH (a legkedveltebbek!), JERUSALEM-, BANANA-, ALMA-, DOLPHINARIUM-, GIVAT ALIYA BEACH.
A NORDAU olyan vallási közösségeknek van fenntartva, ahol férfiak és nők külön strandolnak.
Megtaláltam a helyemet!
A zene itt sem hiányozhat!
Van, aki forrón, vagy csak „melegen” szereti?
Az áprilisi nyár utolsó óráit az ORCHID HOTEL alatti BOGRASHOV BEACH-en töltöttem. Élveztem a nap sugarait, a tengeri szellő simogatását, a tenger látványát, s azt az ember tömeget, amely körülvett, s élvezte a gondtalan életet.
Az UTOLSÓ VACSORÁMAT az ORCHID HOTEL alatti, – közvetlen a tenger partján lévő –
MIKE S PLACE étteremben fogyasztottam el, ahol igen kedves – angolul jól beszélő – pincér szolgált ki.
Nagyon kedves módon felhívta a figyelmemet, hogy vigyázzak a taxi foglalásnál, mert ott is „hiénák” dolgoznak, akik dollárban vagy euróban kérik a tarifa többszörösét.
Igaza volt! Megtapasztaltam!
Élményekkel gazdagon telítve vetettem bele magam kis hotel szobámba, hogy a másnapi utazásom előtt kipihenjem magam.
Egy különleges földrésszel, különleges népekkel szerzett ismereteim birtokában térhetek haza újra, szeretett hazámba, a gyönyörű MAGYARORSZÁGRA…!
Isten veled ISRAEL!
Isten Veled JERUSALEM!
Isten Veled Tel Aviv-Jaffa!
Isten Veled BEN GURION INTERNATIONAL AIRPORT!
Isten Veled MEDITERRANEAN SEA!
Vár BUDAPEST, vár MAGYARORSZÁG!
Vár MISKOLC!
Vár TISZACSEGE!
