2024. 10. 11. péntek

Brigitta
1 EUR 401 HUF
1 GBP 479 HUF
Kezdőlap » Kultúra » Kultúra » „Szép és jó és fájdalmas” – Az üvegcipőt mutatja be a miskolci színház

„Szép és jó és fájdalmas” – Az üvegcipőt mutatja be a miskolci színház

Keszég László rendezésében kel életre Molnár Ferenc vígjátéka a Miskolci Nemzeti Színházban. Az üvegcipő október 7-től látható a Kamaraszínház színpadán.

 

 

 

 

A rendező mellett a két női főszereplő, Rudolf Szonja és Rusznák Adrienn mesélnek az előadásról.
Molnár Ferenc csodálatos szellemességgel és szeretettel megalkotott Hamupipőkéjét Irmának
hívják, és leplezetlenül szerelmes a nála jóval idősebb, mogorva, puritán Sipos úrba. Az álmai
világában ringatódzó makacs kis cselédlányt sem az agilis rivális, sem a tartózkodó
vőlegényjelölt nem akadályozhatja meg abban, hogy elérje céljait…
Keszég László újabb vígjátékot rendezett, azonban Molnár Ferenc darabja merőben másképp
értelmezi a komédiát, mint mondjuk Ray Cooney A miniszter félrelép során. – A komikum
ebben a darabban az emberi természet kivesézéséből fakad. Olyan csodálatosan archetipikus
emberek szerepelnek benne, hogy nagyon sok pillanatban magunkra ismerünk bennük. Nem
hahotázunk, inkább ilyen ráébredő, önmagunkon nevető, rácsodálkozó, „ez valóban igaz”
gondolattal telt mosolygó nevetés az, amit ez a darab kivált belőlünk – mondja a rendező.
A fiatalabb korosztálynak Molnár Ferenc inkább jelenti A Pál utcai fiúkat, mint Az üvegcipőt,
vagy a Játék a kastélyban-t. Pedig ebben a „Hamupipőke-történetben” is van olyan, ami
minden korosztály számára érdekes lehet. – A jóság, a szeretet, a szerelem, az elhagyatottság
érzése; a szerelmi kiszolgáltatottságból fakadó, depresszióba hajló érzések, az elhúzódó
rosszkedv, és hogy mi az orvosság ez ellen…ezek örökzöld témák. Hogyan viszonyulnak
egymáshoz egy jó és egy rossz kapcsolatban az emberek, ki a kiszolgáltatott, az alávetett a
másik erőszakos akaratának…ezek a témák soha nem fognak elmúlni. Ezt a történetet egy
tehetséges, csodálatosan intelligens ember írta, és minden figura és konfliktus
pszichológiailag pontos. És szó szerint értendő az, hogy ez az életből merített, innen-onnan
hallott, létező beszélgetésekből összegyúrt történet. Erre a műre nem kínos azt mondani, hogy
szép és jó és fájdalmas és melodramatikus, de a legjobb értelemben. Önmagunkon hol
szeretettel, hol öniróniával, hol gonoszan tudunk nevetni. Életkomédia? Nevezzük ezt így.
Nem egyszerű emberekről van szó és mégis mindenkihez szól – részletezi Keszég László. A
rendező szerint ez egy nagyon nehéz szöveg. – Egyszerre hiperrealista és stilizált. Egyszerre
idealisztikus, gyönyörűen felépített, csodálatosan élvezetes poénok hangzanak el, másfelől
pedig ott van a mocskos mélység, hogy milyen manipulatívak tudunk lenni egymással. Ez az
állandóan jelenlevő kettősség nagyon nehézzé teszi a darabot. Mennyi érzelem van benne, egyszerre minimum három van minden pillanatban! Molnár Ferenc magas szaktudásához a
fantasztikus tehetség is hozzáadódik; egészen egyedülálló dialógtechnikával működő, mély,
és mindig szórakoztató és magával ragadó darabokat írt. Én remélem, hogy Molnár Ferenc
soha nem fog kiveszni a magyar színházakból – osztja meg gondolatait a rendező.
Irma szerepében Rudolf Szonját láthatja tündökölni a miskolci közönség. – Nagyon sokan
felvételiznek színházművészeti egyetemre Irma monológokkal! Én, bevallom, eddig még
színházban sem láttam, és olvasni is most olvastam először a darabot. Amikor megkaptam ezt
a szerepet, tudtam, hogy jót jelent, csak még azt nem tudtam, hogy mit. Aztán amikor
elolvastam, nagyon megörültem, hogy van egy ilyen „naiva” szerep, amiben meg is lehet
őrülni, erő és humor is van benne. Ez tényleg egy olyan szerep, amire azt mondja az ember,
hogy ezért lett színész – vallja meg a színművésznő, aki egyelőre egy kicsit még távol érzi
magát a szereptől, annak teljességétől. – Megérteni már vélem őt, legalábbis jó úton haladok
felé, de ahogyan az imént a próba utáni megbeszélésen a rendezőnk, Keszég László mondta,
lesz még jó pár előadás, mire megérkezünk ebbe – mondja a darabról Rudolf Szonja.
A miskolci társulatban Rusznák Adrienn kapta Adél szerepét, aki szerint karaktere egy
nagyon határozott és céltudatos nő. – A nehézsége és a szépsége ugyanaz a szerepnek:
amellett, hogy sokszor nagyon higgadt és józan és praktikus, amellett ő legbelül forr.
Valahogy azt igyekszem megmutatni és megélni benne, hogy Adél le akarja küzdeni a benne
lévő szenvedélyt, és azt akarja, hogy a benne élő üzletasszony győzedelmeskedjen. Fél attól,
hogy ha teret enged ennek a szenvedélynek, akkor elbukik. Aztán persze Irma „segítségével”
már máshogy dönt; kellett egy külső dolog, hogy ezt végül megengedje magának – osztja meg
gondolatait a színművésznő.
Irma Rudolf Szonja olvasatában is teljesen más világban él. – Ez talán az első felvonás végén,
a Sipos elalvása utáni monológjában válik teljesen világossá. A néző ekkor látja meg igazán,
hogy Irma egy egész univerzumot épített fel Sipos úrra. Aztán persze a második felvonásban
látjuk, hogy Irma bizony tartogat meglepetéseket: több ő, mint amit gondolnak róla. Ott érzem
igazán, hogy na az Irma – fejti ki Rudolf Szonja.
Rusznák Adrienn számára is meghatározó a második felvonás: a nagy botrány után éli meg
igazán, hogy milyen is Adél valójában. – Talán az a leginkább Ő. Hogy egy ilyen szélsőséges
dolog után is megpróbál higgadt maradni, és – legalább arra a napra – megoldani az életet –
fűzi hozzá a színművésznő.

Mindkettőjük szerint hatalmas kihívás a karakterek, az érzelmek kettőssége. – Bonyolult
karakterek, érzi az ember, hogy ezzel meg kell harcolni. Ahogyan Molnár Ferenc megírta,
annyi minden van a felszín alatt, a társadalom elvárja, hogy hogyan kellene viselkedni, ők
mégsem úgy tesznek. Rendkívül izgalmas – zárja gondolatait Rudolf Szonja.

Molnár Ferenc: Az üvegcipő vígjáték

Sipos: HARSÁNYI ATTILA Jászai-díjas
Adél: RUSZNÁK ADRIENN
Irma: RUDOLF SZONJA
Roticsné: NÁDASY ERIKA
Császár: TEGYI KORNÉL
Tanácsos: ZALÁNYI GYULA
Viola: FAZAKAS JÚLIA
Házmester: KOKICS PÉTER
Adél anyja: MÁHR ÁGI Jászai-díjas
Ilona: PROHÁSZKA FANNI
Őrmester: KERESZTES SÁNDOR
Társalkodónő: KEREKES VALÉRIA
Kati: MIKITA DORKA JÚLIA e.h.
Fényképész/Rendőrorvos: OSVÁTH TIBOR
Lilike: KÓS VINCE/CSICSATKÓ GERGŐ
Díszlettervező: ÁRVAI GYÖRGY Jászai-díjas
Jelmeztervező: SZŰCS EDIT
Zeneszerző: ZSÁGER-VARGA ÁKOS
Dramaturg: LŐRINCZY ATTILA
Ügyelő: EGYÜD TÜNDE
Súgó: MÁRTON B. ANDRÁS
Rendezőasszisztens: HADHÁZY ILDIKÓ
Rendező: KESZÉG LÁSZLÓ

Fotó: Éder Vera

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Kapcsolódó cikkek

Mindenhol szükség van tanárokra!
Kétség nem fér ahhoz, hogy az oktatás és vele együtt a tanárok helyzete és megítélése volt már jobb is az elmúlt évtizedekben, viszont ez nem jelenti …

További cikkek

Kemény Lili a 10. Margó-díjas
Nem című regényével Kemény Lili nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitóján a…

Facebook

Időjárás

Karikatúra

furesz

Legolvasottabb

Hirdetés

Nap vicce

– Hogy hívják a mexikói rigót?
– ???
– Rodrigó!

Forrás: napivicc.hu

Hirdetés
Hirdetés

Horoszkóp