2024. 06. 23. vasárnap

Zoltán
1 EUR 397 HUF
1 GBP 470 HUF

Major Tamás Arcai

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet megemlékezik a 20. századi magyar színházművészet jeles alakjáról, Major Tamásról.
Az életpályát a kiállítás Major Tamásról készült portrék segítségével mutatja be, közel száz fénykép valamint színházi előadások felvételei idézik fel a színész, a rendező, a színházigazgató, a színészpedagógus és a politikus Major alakját.

Színháztörténeti és Színészmúzeum, Miskolc

Megnyitó: 2011. június 16. csütörtök, 17 óra
Megnyitja: Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház ny. igazgatója, színháztörténész
Major Tamás 1910. január 26-án Újpesten született. A színiakadémia elvégzése után 1931-ben lett a Nemzeti Színház tagja, ahol epizodistaként hamar feltűnt, de ez nem elégítette ki ambícióit.
Édesanyja Majorné Papp Mariska a hatalmi elittel kialakított szoros kapcsolatát kihasználva igyekezett fia szakmai előrejutását elősegíteni: így lett meghatározó szerepe Major Tamásnak a Nemzeti Színház ifjúsági előadásainak létrehozásában. A családi háttér azonban nem akadályozta meg a fiatal színészt abban, hogy baloldali esteken szavaljon, s bekapcsolódjon a Hont Ferenc vezetésével dolgozó Független Színpad munkájába. Kapcsolatba került az illegális kommunista párttal. 1944 végétől álnéven élt, nem lépett fel a Nemzeti Színházban. Ekkor Gobbi Hildával és Várkonyi Zoltánnal kidolgozták a színházi élet újjászervezésének programját. Eszerint Major Tamás lett 1945-ben a Nemzeti Színház igazgatója. Életének ez a legellentmondásosabb korszaka. Major a színház műsorának átalakításával átszervezte a társulatot, s a Kommunista Párt politikai programját hirdette a színpadon is. A Magyar Színházművészeti Szövetségben vezető szerepet töltött be, ezzel diktatórikus hatalomra tett szert. A Rajk-per után, majd Sztálin halála után hatalmi helyzete megrendült, de a politikai változások ellenére 1962-ig a Nemzeti Színház vezetője maradt. Leváltása után 1978-ig főrendezőként dolgozott a társulatban. 1982-ben az alakuló Katona József Színházhoz szerződött. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Kétszer – 1948-ban és 1953-ban jutalmazták Kossuth-díjjal.
Budapesten hunyt el 1986. április 13-án.
A Nemzeti Színházban jellemszerepekben mutatkozott be. Pályája kezdetén Jouvet, az 1950-es években Sztanyiszlavszkij, majd Brecht elméleti írásai és gyakorlati működése volt rá hatással. Szerepeit gyakran csak néhány egyszerű eszközzel ábrázolta, de színészi habitusától nem volt idegen a harsány humor sem: gesztusait, mimikáját ilyenkor a bohóc eszköztárából kölcsönözte, jó néhány szerepét pedig aprólékos gonddal készített maszkban játszotta. Rendezéseibe – az írói szándék tiszteletben tartásával – számtalan ötletet vitt, gyakran élt a meghökkentés eszközével.
Talán a legnevezetesebb alakítása Molière Tartuffe-je, melyet évtizedeken át játszott. Sikert aratott Luciferként (Madách Imre: Az ember tragédiája), Shakespeare-darabokban (Jago, Caliban, Hamlet), s Brecht Puntila úr és szolgája, Matti című színjátékának címszerepében. Pályájának különös összegzéseként megformálta Boguslawski szerepét Spiró György Az imposztor című drámájában.

Egykori tanítványa, Csiszár Imre művészeti vezető kérésre utolsó éveiben rendszeresen dolgozott Miskolcon is. Klasszikus vígjátékok – a Tartuffe, a Csetepaté Chioggiában, a Szeget szeggel – színrevitele mellett itt játszotta el a Lear király címszerepét 1981-ben.
Megrendezte – többek között –Racine Andromache; Shakespeare Vízkereszt vagy amit akartok, A windsori víg nők, Hamlet, Rómeó és Júlia; Gorkij Jegor Bulicsov és a többiek, Brecht Galilei élete, Peter Weiss A luzitán szörny, Carlo Goldoni Két úr szolgája című művét.
Játszott az Erkel (1952), A tizedes meg a többiek (1965), az Ítélet (1970), a Régi idők focija (1973), a Déryné, hol van? (1975), az Ereszd el a szakállamat! (1975), a Szabadíts meg a gonosztól! (1978), a Circus Maximus (1980), a Mephisto (1981), a Ripacsok (1981), a Szerencsés Dániel (1982), a Hanyatt-homlok (1983), a Csak egy mozi (1985) és A nagy generáció (1986) című filmben.

A kiállítás megtekinthető:
2011. június 16 – szeptember 24. között
vasárnap és hétfő kivételével 10 – 18 óráig

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Irodalmi Éjszakát rendez a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár (Miskolc, Mindszent tér 2.). 2024. június 28-án, pénteken 18-24 óra között. A szervez…