2024. 06. 13. csütörtök

Antal, Anett
1 EUR 396 HUF
1 GBP 469 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Kultúra
  • »
  • Háy János istendrámája mától a miskolci színházban

Háy János istendrámája mától a miskolci színházban

Október 18-án mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház Háy János A Gézagyerek című  művét Rusznák Andrással a főszerepben.

Az istendrámát Rusznyák Gábor viszi színre, aki így vallott munkájáról: „A költői színházban hiszek. Hiszem, hogy a színpadi térben és időben mindennek jelentése van, akár tudattalan jelentése. Minden képkocka, amit a néző érzékelhet, láthat egy-egy előadás alatt, ezernyi és ezernyi információt hordoz, hordozhat. Érzelmeket ébreszt és gondolat-sorozatokat indít el. A színház nekem elsősorban érzelmek és gondolatok társítása. Persze történeteket mesélünk így, úgy, amúgy, de a lényeg mégiscsak annak a fajta színházcsinálásnak a megtapasztalása, amely a világot gazdagnak, az embert bonyolultnak, a művészetet pedig e gazdagság és bonyolultság közvetítőjének tartja.”   Az előadásfotókat Bócsi Krisztián készítette.

Háy János:

A GÉZAGYEREK

istendráma két részben

 

Gézagyerek (autisztikus férfi) RUSZNÁK ANDRÁS
Rózsika néni (Géza anyja) MÁHR ÁGI Jászai-díjas
Banda Lajos (munkás a kőfejtőben) SZATMÁRI GYÖRGY
Herda Pityu (munkás a kőfejtőben) FANDL FERENC
Krekács Béla (kocsmai ember) SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
Laci bácsi CSERVENÁK VILMOS
Szomszéd férfi SOMLÓ ISTVÁN
ZALÁNYI GYULA
Szomszéd nő MÜLLER JULI
Vízike SERES ILDIKÓ Jászai-díjas
Marika FABÓK MARIANN
Karesz LUKÁCS GÁBOR

 

Díszlet-, Jelmeztervező CSEH RENÁTÓ
Színpadmester SZOBONYA FERDINÁND
Súgó BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens-Ügyelő RADNAI ERIKA, ÉRSEK JUDIT

 

Rendező:

RUSZNYÁK GÁBOR

 

Bemutató:

2012. október 18. 19 óra

Miskolci Nemzeti Színház

Játékszín

 

Egy isten háta mögötti faluban egyedül neveli autisztikus gyermekét egy anya. Az élet a falusiak számára kilátástalan. Keveseknek a német vállalkozó által megvásárolt kőfejtő ad munkát, a többség viszont a kocsmában, vagy a portája előtt ül és vár. Vár a holnapi napra. Él. A Gézagyerek életében viszont egy nap megtörténik a csoda. Munkát kap a kőfejtőben. Feladatot, amellyel bebizonyíthatja, hogy ő is ér valamit, hogy ő is „rendes” ember, nem pedig „hibás”. Ül a szalag felett, és nézi a köveket. Azt, hogy „rendesen mennek-e a kövek”.

 

Ha baj van, meg kell állítania a szalagot. De „nincs baj”. Sosincs baj, s ő csak néz, és nem csinál semmit… A darab – amellett, hogy rákérdez: mit tesz és mit nem tesz értünk vagy velünk az Isten – a bennünk és körülöttünk lévő egyformaságról, az élet monotonitásáról, abszurditásáról, emberi sorsok beszürküléséről beszél. Költőien, hol humorral, hol pedig szívszorongató keserűséggel.

 

A költői színházban hiszek. Hiszem, hogy a színpadi térben és időben mindennek jelentése van, akár tudattalan jelentése. Minden képkocka, amit a néző érzékelhet, láthat egy-egy előadás alatt, ezernyi és ezernyi információt hordoz, hordozhat. Érzelmeket ébreszt és gondolat-sorozatokat indít el. A színház nekem elsősorban érzelmek és gondolatok társítása. Persze történeteket mesélünk így, úgy, amúgy, de a lényeg mégiscsak annak a fajta színházcsinálásnak a megtapasztalása, amely a világot gazdagnak, az embert bonyolultnak, a művészetet pedig e gazdagság és bonyolultság közvetítőjének tartja.” Rusznyák Gábor








Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Lemaradt a felszállásról
Lemaradt a londoni gépről egy román utas, akit az M4-es autóúton ellenőriztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának járőrei. …