2024. 07. 22. hétfő

Magdolna
1 EUR 391 HUF
1 GBP 464 HUF

Életem női és én

Bármilyen keménynek is mutatjuk magunkat a külvilág számára (különféle okokból), attól belül még igen törékenyek lehetünk. Pláne, ha a folyamatos törekvéseinket az élet minduntalan csak letöri, továbbá ha ugyanabba a szituációba futunk bele, ami arra hívhatja fel a figyelmet, hogy valamin valószínűleg változtatnunk kéne.

A Barbara Taylor Bradford írta Az elveszett fiú (felnőtt korú) főszereplője éppenséggel ezt éli át: sorra elhagyják őt a nők, és fogalma sincsen, hogy mi okból. E romantikus regény egy hányattatott sorsú, a felszínen csillogó életet élő férfiről szól.

Maximilan Westet elsőként édesanyja hagyja magára – no, nem holmi anyai kegyetlenségből, hanem tragikus esemény miatt: a zsidóüldözés áldozata lett családjával együtt a második világháborúban. Ő is csak annak köszönhetően élte túl a szörnyűséget, hogy szüleinek sikerült kimenekíteniük fiukat Angliába. Az egyébként vagyonos, német bankigazgatói családba egyedüli gyerekként született Maxim az ötvenes évekre rendkívül gazdaggá válik: milliárdos iparmágnásként és üzletemberként pedig már-már egy mitikus erővel rendelkező talányt jelent mindenki számára, aki csak ismeri. Ám egyszer csak fényűző, csillogó világa darabjaira hullik egy rablótámadásban kapott golyó folytán, melyben épphogy nem hagyja ott a fogát.

Az élet, mintegy jelzésszerűen, megálljt parancsol neki. A kórházi lábadozás alatt a gondolkodáson kívül nem tud mást tenni – erre is fordítja idejét: elmorfondírozik, miért hagyták el sorra a nők. Nem egy, nem is kettő, hanem sok. Kapcsolatainak, házasságainak saját munkamániája, baleset, boldogtalanság vetnek véget. Csakis az ágyhoz kényszerűen hozzákötve békél meg mozgalmas múltjával, az elveszett fiú-érzésével, s kezdi megérteni a figyelemre méltó nőket – első és harmadik feleségét, szeretőjét, lányát, nevelőnőjét, nagynénjét –, akik mind szerették és védelmezték őt. Akik most sem hagyják el Maxomit, hanem mind vele vannak.

Az elveszett fiú egy felnövekvés- és felemelkedés-történet egy fiúról, aki London utcáiról a New York-i kosztümös-öltönyös világba küzdi fel magát. Ráadásul még nem is a legkönnyebb időben, hiszen a második világháború utáni években történik mindez: a háttérben ott van a náci Németország felemelkedése, majd a berlini fal leomlása. Bradfordtól okos húzás volt ezt az emberi drámát a történelmi múltba, nem pedig a jelenbe ágyazni, aminek folytán beleláthatunk az akkori német és európai mindennapokba.

Gyönyörű megjelenítése ez a történet alapvető, univerzális, létfontosságú érzésekről: otthonról, biztonságról, szeretetről. Továbbá jól példázza a történet a nem minden arany, ami fénylik szólást: elit élete ellenére Maxim belső konfliktusokkal és kétségekkel küzd. Mindegyik nő, aki szerette, igyekezett hozzáférkőzni a magas falú erőddel gondosan körbevett szívéhez; a zátonyra futott kapcsolatok pedig mind ennek sikertelenségét mutatják.

Akit kedveli a történelmet, különösen a múlt századot, és még a drámát is szereti, mely szól túlélésről, titkokról, szerelemről, megváltásról, azok megtalálják számításaikat Az elveszett fiúban. S ahogyan a főszereplőnek, úgy talán nekünk sem árt megállni pár percre számot vetni eddigi életünkről, valamint számba venni kapcsolatainkat, esetleg újra- illetve átértékelni.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek