2024. 06. 15. szombat

Jolán, Vid
1 EUR 398 HUF
1 GBP 473 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Kultúra
  • »
  • Bemutatta új évadának programját a Miskolci Nemzeti Színház

Bemutatta új évadának programját a Miskolci Nemzeti Színház

Bemutatta új évadának programját a Miskolci Nemzeti Színház vezetése, a 2012/2013-as esztendőben 16 premiert tartanak.
Kiss Csaba, a teátrum igazgatója hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: számos érdekes és izgalmas előadással készülnek, a 16 premierből ötöt a Nagyszínházban tartanak.
Úgy fogalmazott: elkészítették a következő évad tervét, és nagyon kíváncsiak, milyen lesz a fogadtatása. Az új bemutatók közül kiemelte Móricz Zsigmond Úri muri című művét, a Chicago című előadást, Verdi Nabuccóját, az Óz, a nagy varázslót, A padlást, valamint megemlített egy olyan táncelőadást, amely a miskolci életre, a lakosok hétköznapjaira épül.
Hozzátette: 191 ezer forint értékben értékesítettek már jegyeket, tehát hirtelen megnőtt az érdeklődés, és úgy tűnik, Miskolc színházszerető közönsége valóban kíváncsi a következő évadra.
Kiss Csaba beszélt keddi akciójukról is, amely A Nagy Csomag nevet kapta. A különleges esemény számos rendezvénnyel várja a művészetkedvelő közönséget egész nap. A Nagy Csomag elnevezés egyébként arra is utal, hogy a színház melletti Déryné utcában száznál is több miskolci művészdiák hullámpapírra festi a következő évadot a saját elképzelése alapján, majd becsomagolja vele az egész épületet.

Kedves Néző!

 

Ünnepélyes szavak és programhirdető nyilatkozatok helyett engedje meg, hogy személyes hangon, közvetlenül szóljak Önhöz. Az elmúlt hónapokban rendező-társaimmal nagyon sokat beszéltünk arról, hogy vajon milyen színházat szeretnének látni a miskolci nézők. Próbáltuk megérezni, kik ülnek estéről estére a nézőtéren – és kik azok, akik szívesen eljönnének, ha kedvükre való előadást találnának a repertoáron. Sokan zenés játékra, operettre, gondűző bohóságra vágynak, más inkább mélyebb tartalmat, továbbgondolni érdemes figurákat és sorsokat látna szívesen a színpadon. Van, aki az új formákat, a kortársakat, a 21. század európai színházát keresi, más a hagyományt, a nemzeti gondolatot, a magyar irodalom klasszikusait. Sok szülő pedig a gyerekét szeretné olyan helyre elhozni, ahol stílust, megélt érzelmeket és tiszta értékrendet talál. Ezt a sokféle nézői igényt, várakozást egy vidéki városban egyetlen színháznak, egyetlen társulatnak kell kielégítenie. Ezért mi úgy állítottuk össze első, bemutatkozó évadunkat, hogy a néző a négy fő játszóhelyen – a Nagyszínházban, a Kamarában, a Csarnokban és a Játékszínben – négy különböző hangulatot, szellemet találjon. Mintha Miskolcnak négy önálló színháza lenne. Olyan bérletrendszert dolgoztunk ki, amely segíti, ösztönzi azokat, akik a szokásos évi négy-öt alkalomnál gyakrabban szeretnének színházba jönni – akár havonta is. Mert meggyőződésünk, hogy színházba járni jó. A játék ünnep.

A következő oldalakon Ön tizenhat új bemutatót talál. Rég volt ilyen gazdag a kínálat. Ismert és ismeretlen címek, remekművek, klasszikusok, kortárs kísérletek. Mindenki által ismert és soha nem hallott színésznevek. Kezdő direktorként talán erre vagyok a legbüszkébb: az új társulatra. Kíváncsi vagyok, hogy fog ez a sok tehetséges ember egymást erősítő, megihlető társulattá válni. Sokféle életút találkozik itt – van, akinek egész pályája Miskolchoz kötődik, generációk nőttek fel a játékán, de érkezik hat egyetemi hallgató is, végzősök, akiknek ez a színház lesz a pályára lépés helyszíne. És vannak a társulatban nagy visszatérők, akikre mindmáig emlékeznek a városban, meg olyanok, akik más színházakban már bizonyítottak, és most – reményeink szerint – Miskolcon fog kiteljesedni a pályájuk. Mindannyiunk számára komoly tétje van az első, induló évadnak.

Miskolcra egy friss, dinamikus, ambícióval teli csapat érkezik, a repertoárunk gazdag. Hiszünk abban, hogy sikerül megőriznünk a Színházhoz minden érában hűséges nézők bizalmát és újakat: fiatalokat, gondolkodni, érezni, szórakozni vágyókat is sikerül megnyernünk.

 

Szeretettel várjuk

Kiss Csaba

MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ

A 2012/2013-AS ÉVAD BEMUTATÓI

NAGYSZÍNHÁZ
MÓRICZ ZSIGMOND: ÚRI MURI Az évad drámája KANDER – EBB – FOSSE: CHICAGO Musical MOLIÈRE: DANDIN GYÖRGY Vígjáték VERDI: NABUCCO Opera PRESSER – SZTEVANOVITY – HORVÁTH: A PADLÁS Félig mese, félig musical   KAMARASZÍNHÁZ EISEMANN – SZILÁGYI: ÉN ÉS A KISÖCSÉM Vidám társasutazás, zenével TENNESSEE WILLIAMS: A VÁGY VILLAMOSA Színmű MOLNÁR FERENC: AZ ÖRDÖG Vígjáték WOODY ALLEN: JÁTSZD ÚJRA, SAM! Vígjáték BAUM – SILLÓ – FERENCZI: ÓZ, A NAGY VARÁZSLÓ Zenés mesejáték  
JÁTÉKSZÍN HÁY JÁNOS: A GÉZAGYEREK Istendráma MARIUS VON MAYENBURG: A HIDEG GYERMEK Hidegvígjáték (18 éven felülieknek!)
EUGÈNE IONESCO: A KOPASZ ÉNEKESNŐ Ellenszínmű   CSARNOK DERES P. – SZŐCS A.: MI ÉS MISKOLC, AVAGY 272307 LÉPÉS A VÁROS FELÉ Életútjáték  SHAKESPEARE: HAMLET Tragédia A „FORINT” / MÉDEIA Táncjáték

AZ ÉVAD DRÁMÁJA
A magyar drámairodalom értékeinek, klasszikus és kortárs alkotásainak méltó bemutatása minden Nemzeti Színház legfontosabb feladata. Ezért a következő évadtól meghirdetjük Az évad drámája elnevezésű programunkat, melynek során kiemelt eseményként kezeljük egy klasszikus magyar dráma bemutatóját. Az évad drámája megjelölésű darab nemcsak a szereposztás igényességével, a látványvilág gazdagságával, a bemutató időzítésével kerül a középpontba, hanem azokkal a színházi eseményekkel, kiegészítő programokkal is, amelyek egész évadon keresztül kísérik majd a darabot. A jövő évadban e programsorozat Móricz Zsigmond színműve, az Úri muri köré épül. Bízunk benne, hogy újra „kortársunkká”, mindennapjaink részévé tehetjük az egyik legnagyobb magyar írót, akinek publicisztikáit, folytatásokban megjelenő regényeit annak idején egy ország olvasta a lapok hasábjain. Halálának 70. évfordulójára is emlékezünk akkor, amikor megidézzük életművét.

„Akkora vitalitás van ebben a városban, hogy ha a legcsekélyebb lehetőség nyílik meg a számára, óriási energiák fognak munkába lépni. Öröm fogott el, hogy néhány napot ott tölthettem s megéreztem, hogy a magyar életben mekkora vágy és erő van a fejlődésre.” Móricz Zsigmond: Mai napok: Miskolc. Nyugat, 1930.

NAGYSZÍNHÁZ

AZ ÉVAD DRÁMÁJA
MÓRICZ ZSIGMOND: ÚRI MURI Színmű  Szereplők: ZAYZON ZSOLT, GÁSPÁR TIBOR, FABÓK MARIANN, LOVAS ROZI, SZEGEDI DEZSŐ, SZATMÁRI GYÖRGY, SZŐCS ARTUR, RUSZNÁK ANDRÁS, SIMON ZOLTÁN, SALAT LEHEL, FANDL FERENC, ÓDOR KRISTÓF e. h., LUKÁCS GÁBOR, FRITZ ATTILA e. h., CSERVENÁK VILMOS, KRISTON SZABOLCS  Rendező: KESZÉG LÁSZLÓ  A bemutató tervezett időpontja: 2012. október  
Az Úri muri a magyar irodalom egyik emblematikus története. Főhőse Szakhmáry Zoltán, a mintagazdasággal kísérletező földbirtokos, akinek újat akarása, cselekvő energiája apránként mállik szét szűkebb és tágabb környezete állóvizében. Házassága romokban, szeretőjét, a hamvas parasztlányt másfél éve rejtegeti a világ elől. Szakhmáryt szorongatják a gondok – az adósság, a lelkiismeret-furdalás, az értetlenség, az elmaradott kisvárosi közeg –, mígnem feladja a harcot és egy borgőzös-mulatós, maratoni „muri” során megtalálja problémáira a végső megoldást. Lenyűgöző móriczi tabló a millenniumi idők vidéki Magyarországáról, a csörgheő csulik veszett semmittevéséről, középpontjában egy feloldhatatlan magánéleti konfliktussal.
„Minden önmagát és a közönségét komolyan vevő színházi intézmény, formáció egyidejűleg hagyományos és modern, mert a hagyományba beágyazódva tud a jövőbe tekinteni. És a jövőbe tekinteni rendkívül fontos azóta, hogy az ízlés és a pénz útja szétvált. Minden néző igényli a számára szimpatikus útmutatást a lét, az eszmélet rejtelmeibe.” Keszég László
KANDER – EBB – FOSSE: CHICAGO Musical  Szereplők: SZINETÁR DÓRA, ULLMANN MÓNIKA, HARSÁNYI ATTILA, GÖRÖG LÁSZLÓ, EPERJESI ERIKA, SZIRBIK BERNADETT, VARGA ANDREA, SZABÓ IRÉN e. h., BOHOCZKI SÁRA e. h., KOSIK ANITA e. h., SIMONFI ADRIENN, KOKICS PÉTER, MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS, HOMONAI ISTVÁN, RAMOCSA EMESE  Rendező: BÉRES ATTILA  A bemutató tervezett időpontja: 2012. október   Roxie Hart kis táncosnő egy kétes hírű lebujban. Férje autószerelő, reggeltől estig a műhelyben gürizik. Roxie már régóta a hírnévről álmodozik, a nagy kiugrásról, amikor is egy részeg éjszakán hirtelen felindulásból lelövi szeretőjét. Börtönbe kerül, és álma váratlanul valóra válik: a gyilkosságnak köszönhetően egyből az újságok címlapján találja magát. Velma Kelly, a revüsztár, ugyanebben a női börtönben ül, kettős gyilkosság vádjával. Ő az elsőszámú híresség, az olvasók kedvence – mindaddig, amíg Roxie és a friss sztori le nem söpri nevét a pletykalapok címoldaláról. A két nő elkeseredett harcba kezd a sajtó és Billy Flynn, a dörzsölt sztárügyvéd kegyeiért. A tét ugyanis nem más, mint a felmentő ítélet és a nyomában járó országos hírnév. A Chicago a világ musicalirodalmának egyik legtöbbet játszott darabja, melyből 2002-ben több Oscar-díjjal jutalmazott film is készült. A mű népszerűségét a jazz, a revü és az amerikai showbiznisz legjobb hagyományait ötvöző zenéjén kívül elévülhetetlen aktualitású témájának is köszönheti. A húszas évek Chicagójában játszódó történet kíméletlen pontossággal mutatja be a folyamatot, ahogyan az igazság helyét átveszi a manipulált közvélemény, a megérdemelt hírnév helyét pedig a mesterségesen felépített celeb-lét. A Miskolci Nemzeti Színház zenekarának, énekkarának és tánctagozatának részvételével készülő előadás két női főszerepében Szinetár Dórát és Ullmann Mónikát láthatják.  
„Hiszem, hogy a színház a nézőkért van. Akkor is, ha kellemes az a történet, ami a színpadon bemutatásra kerül, és akkor is, ha nem. A színház a legélőbb és legközvetlenebb formája annak, hogy egy közösség elgondolkodjon a múltján és jelenén. Színház nélkül elveszünk a mindennapok részleteiben. Színházzal – jó esetben – belelátunk a nagy egész működésébe.” Béres Attila    
MOLIÈRE: DANDIN GYÖRGY Vígjáték  Szereplők: GÁSPÁR TIBOR, KOSIK ANITA e. h., CZAKÓ JULIANNA e. h., ZAYZON ZSOLT, SZIRBIK BERNADETT, SALAT LEHEL, MOLNÁR GUSZTÁV, LUKÁCS GÁBOR  Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR  A bemutató tervezett időpontja: 2012. november   Fenntartható-e sokáig a látszat, ha egy házasság nélkülözi a szerelmet és a feleket csupán anyagi érdekek vezetik? Molière vígjátékának címszereplője, Dandin György pontosan látja helyzetét: érzi és tudja, hogy az ő Angyalkája minden másodpercben megcsalja őt. Ez annyira nyilvánvaló, hogy úgy dönt, harcba is száll az igazáért. Felszarvazott férjként menteni akarja becsületét azzal, hogy a feleségét annak szülei előtt próbálja leleplezni, s bebizonyítani nekik a hűtlenséget. De erőfeszítései hiábavalóak: minden szándéka ellenére a helyzet folyton változik, és végül mindig neki kell megkövetnie a bevádolt asszonyt valamint sértett rokonságát. Nyomasztó azonban a dologban az, hogy az odaadó érzések nemcsak Dandin házasságából hiányoznak. Ebből a világból mintha száműzték volna az őszinte érzelmeket. Molière 40 éves volt, amikor régi szeretője, Madeleine Béjart 17 éves nevelt lányát, Armande-ot feleségül vette. A fiatal színésznő szabados életvitelével, állandó flörtjeivel pokollá tette férje utolsó alkotói korszakát. Az ünnepelt szerző az 1668-ban bemutatott Dandin Györgyben saját féltékenységén próbált meg nevetni. A Miskolcra visszatérő Gáspár Tibor és az ifjú tehetség Kosik Anita csatája az előadásban ilyen módon egy kicsit Molière magánéletét is megidézi.

VERDI: NABUCCO Opera  Rendező: KESSELYÁK GERGELY  A bemutató tervezett időpontja: 2013. február  Verdi Nabuccója a világ zeneirodalmának egyik grandiózus kórusoperája. A bibliai korban zajló történet babilóniaiak és zsidók, leigázók és leigázottak konfliktusának történelmi keretében egy szenvedélyes családi drámát bont ki, melyben az olasz mester zenéje a féltékenység, gyilkosság, öngyilkosság, őrület és megtérés végletei között a legszélesebb érzelmi skálán vezeti végig a nézőt. S miközben magával ragad a pusztító rajongás vagy a meghitt szerelmi líra pillanataiban, imák és könyörgések sorával folyamatosan tágabb összefüggésbe helyezi az egyéni sorsokban megjelenő tragédiát. Hiszen a Nabucco nem csupán a szabadságért, a nemzeti függetlenségért való küzdelem ikonikus története, hanem egy opera a hitről, Istenbe és egymásba vetett töretlen hitünkről.

PRESSER GÁBOR – SZTEVANOVITY DUSÁN – HORVÁTH PÉTER: A PADLÁS Félig mese félig musical  Szereplők: RUSZNÁK ANDRÁS, KOSIK ANITA e. h., SERES ILDIKÓ, SALAT LEHEL, ÓDOR KRISTÓF e. h., BOHOCZKI SÁRA e.h., SZABÓ IRÉN e. h., FRITZ ATTILA e. h., CSERVENÁK VILMOS, ZALÁNYI GYULA, BŐSZE GYÖRGY, MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS  Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR  A bemutató tervezett időpontja: 2013. február  Egy bérház padlásán a fiatal Rádiós fényévnyi távolságba küld rádióüzeneteket saját találmánya, a robot Robinson segítségével. Már kételkedni kezd abban, hogy hangja bárkihez is elér a végtelen űrben, amikor egy este négy furcsa alak jelenik meg. A különös figurák híres mesék elfeledett hőseinek szellemei, akik a túlvilágra szeretnének eljutni. De hogy évszázadok óta tartó bolyongásuk véget érhessen, meg kell találniuk a Révészt.  Sztevanovity Dusán az 1988-as vígszínházi bemutató után így számolt be a darab születéséről: „Mi Presser Gáborral nem akartuk ilyen nagy fába vágni a fejszét. Egy dalcsokrot írtunk gyerekeknek. De közben felmerült az ötlet Sándor Pálban, hogy videoklipeket csinálna a dalokra, de nem tudtuk, mi kösse össze a dalokat. Ezen töprengtünk, és én éppen költözködtem. Megcéloztam egy padlásteret. Amikor onnan fentről, a magasból kinéztem, kitaláltam egy történetet, egy mesét, amely a padláson játszódott. (…) Ez a musical tízéves kortól bárkinek szóló mesejáték. Biztos, hogy tizenöt év múlva is elő lehet majd venni, és akkor is tud szólni a nézőkhöz. Mert semmiféle divathoz nem kötődik. Presser zenéje csodálatos. Minden tudása benne van, és még mindezekhez hozzá is tudott tenni.”

KAMARASZÍNHÁZ

L. FRANK BAUM – SILLÓ SÁNDOR – FERENCZI GYÖRGY: ÓZ, A NAGY VARÁZSLÓ Zenés mesejáték  Szereplők: SIMONFI ADRIENN, KINCSES KÁROLY, MOLNÁR ANNA, KEREKES VALÉRIA, MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS, FRITZ ATTILA e. h., KERESZTESI LÁSZLÓ, SIMON ZOLTÁN, HOMONAI ISTVÁN, IRLANDA GERGELY, FŰZI ATTILA, OSVÁTH TIBOR

Rendező: SERES ILDIKÓ  A bemutató tervezett időpontja: 2012. szeptember  Már késő! A viharpince ajtaja lecsapódott, és Dorkának nincs hova menekülnie a tomboló szél elől… A kansasi farmra lesújtó hurrikán magával ragadja a kislányt Totó kutyájával együtt, és elröpíti egy távoli mesevilágba, ahonnan csak Óz, a nagy varázsló segítségével lehet hazajutni. Smaragdváros, a varázsló birodalma felé vezető úton azonban rengeteg veszély leselkedik Dorkára és újdonsült barátaira: a Madárijesztőre, a Bádogemberre és a gyáva Oroszlánra. A lelkes útitársak végül legyőzik a gonosz Nyugati Boszorkány ármánykodásait, túljutnak a nehéz próbákon, és közben olyan kincsekre tesznek szert, amelyekre minden gyermek vágyik: barátságra, szeretetre, bátorságra és legfőképpen képzeletszülte csodákra.  A mai tinédzserek zenei ízléséhez közelítő feldolgozásban a közismert blues-muzsikus, Ferenczi György (Herfli Davidson) dallamai és Silló Sándor humorral, játékos iróniával átszőtt versei gazdagítják új rétegekkel a klasszikus mesét.  

EISEMANN MIHÁLY – SZILÁGYI LÁSZLÓ: ÉN ÉS A KISÖCSÉM Egy vidám társasutazás története, zenével  Szereplők: ULLMANN MÓNIKA, HARSÁNYI ATTILA, GÖRÖG LÁSZLÓ, SZIRBIK BERNADETT, BŐSZE GYÖRGY, KOKICS PÉTER, MOLNÁR GUSZTÁV, JANCSÓ DÓRA, RAMOCSA EMESE, HOMONAI ISTVÁN  Rendező: SZABÓ MÁTÉ  A bemutató tervezett időpontja: 2012. október Nyári Színházi bemutató: 2012. június 22.  „Holdvilágos éjszakán/ miről álmodik a lány?/ Hogy jön egy királyfi tán/ Hófehér paripán.” Ez így van rendjén egy fiatal lánynál: álmodozik, vágyakozik és az év nagy részében a fellegek között jár. De mi történik akkor, ha a földre leszállva, pechére (vagy épp szerencséjére) pont egy mesébe csöppen? Ráadásul egy olyan mesébe, ahol kamaszfiúnak öltözve akar megleckéztetni egy nőgyűlölő, fiatal dán milliomost… Eisemann Mihály és Szilágyi László 1934-ben született darabja a legismertebb és legkedvesebb kisoperettek egyike, olyan slágerekkel, mint az „Egy kicsit angyal legyen, egy kicsit démon”, a „Csa-csa-csak egy cseppet ittam kérlek”, a „Mia bella signorina” vagy a címadó „Én és a kisöcsém”. Könnyű májusi történet a szerelemről és az életről, ami „olyan szép, mint egy film, amiből nem vágta ki a legjobb részeket a cenzúra”.  „Szeretem, amikor megegyezés születik a darabról és a szereposztásról. Szeretem, ha a tervezővel közös hullámhosszon vagyunk, és a dramaturg bátorít, ha a munkatársaim tanítanak, ha kialakul egy közös rendszer. Szeretem, ha a színészek kíváncsiak, ha kérdeznek, és nem rejtik el érzéseiket. Szeretem, ha sejteni az út végét, de nem látni egészen el oda. És szeretem, amikor valaki egyetlen mondattal képes megnevettetni egy teljes színházat, amikor a közönség számára megadatik egy olyan élmény lehetősége, ami most engem is arra késztet, hogy a szeretem szót ennyiszer ideírjam.” Szabó Máté   TENNESSEE WILLIAMS: A VÁGY VILLAMOSA Színmű  Szereplők: GYÖRGYI ANNA, KOCSIS PÁL, LOVAS ROZI, GÖRÖG LÁSZLÓ, KOKICS PÉTER, VARGA ANDREA, KEREKES VALÉRIA, KULCSÁR IMRE  Rendező: KISS CSABA  A bemutató tervezett időpontja: 2012. november    New Orleans egyik vegyes etnikumú negyedébe váratlanul megérkezik a jobb napokat látott úrinő, Blanche Du Bois. A Vágy nevű villamossal jött látogatóba húgához, Stellához, aki itt lakik férjével, a lengyel bevándorló Stanley Kowalskival. Ezen a környéken az emberek szinte az utcán élnek, az asszonyok átjárnak egymáshoz, a férfiak isznak és pókereznek, a kocsmából pedig egész nap kihallatszik a blues. Blanche előkelő idegenként vonul be a szoba-konyhás lakásba, és selyemruhában vedeli sógora whiskyjét. Stanley nyers és szókimondó férfi – a gyenge idegzetű, finomkodó nővel nem tud összeférni. A letűnt fénykor romjaiba kétségbeesetten kapaszkodó Blanche titkokkal, tragédiákkal és hazugságokkal teli múltat vonszol maga után, Stanley pedig módszeres kegyetlenséggel fog hozzá, hogy ezt a múltat ellene fordítsa. Tennessee Williams, a huszadik század legnagyobb amerikai drámaíróinak egyike, szenvedélyes történetet írt magányról, életstratégiákról és élethazugságokról. A darab 1947-ben meghozta számára a Pulitzer-díjat, és óriási színpadi sikert aratott. 1951-ben forgattak először filmet belőle, Elia Kazan rendezésében, a főszerepekben Vivien Leigh-vel és Marlon Brandóval.  „Számomra a színház az emberben való gyönyörködés helyszíne. Az ember szépségében és zavarosságában, az értelmében és a gyávaságában, a derűjében és a kegyetlenségében, a szerelmében és a félelmeiben. A férfiben és a nőben való gyönyörködés helyszíne, meg a gyerekben és az élettől távolodó öregségben. A színház az ember lényege.” Kiss Csaba
MOLNÁR FERENC: AZ ÖRDÖG Vígjáték  Szereplők: KOCSIS PÁL, JANCSÓ DÓRA, KULCSÁR IMRE, ZAYZON ZSOLT, MOLNÁR GUSZTÁV, SZABÓ IRÉN e. h., CZAKÓ JULIANNA e. h.  Rendező: SZABÓ MÁTÉ  A bemutató tervezett időpontja: 2013. január  Jánost, a festőművészt és Jolánt egy tiszta szerelmi kapcsolat fűzte valamikor egymáshoz. Régen találkoztak, Jolán időközben férjhez ment. Az élet most úgy hozza, hogy a nőnek modellként kell a festő elé állnia, és mindkettőjüknek újra meg kell küzdeniük az érzelmeikkel. A szenvedélyes párbeszédükkel újrakezdődő történetnek azonban van egy fültanúja. Egy ismeretlen férfi, aki korábban egy monte-carlói kaszinóban némi pénzzel kisegítette Jánost, és megígérte, hogy egyszer majd meglátogatja Budapesten. Nem tudni, miért éppen most, ebben a kényes, intim helyzetben lépett színre, de azt sem, hogy valójában ki ő és mit akar. S legyen bármilyen természetes is a viselkedése, azért az mégis ijesztő és démoni, hogy ő viszont mindent tud az előtte álló emberekről. Az el nem múló szerelem innentől nem maradhat titokban.  A Faust-témát „pestiesen” átdolgozó második darabjával a fiatal hírlapíró Molnár Ferenc 1907-ben elindult a világhír felé.

WOODY ALLEN: JÁTSZD ÚJRA, SAM! Vígjáték  Szereplők: GÖRÖG LÁSZLÓ, BOHOCZKI SÁRA e. h., HARSÁNYI ATTILA, FABÓK MARIANN, ZAYZON ZSOLT, SZIRBIK BERNADETT, LOVAS ROZI, SIMONFI ADRIENN, JAMBRIK BOGLÁRKA  Rendező: BÉRES ATTILA  A bemutató tervezett időpontja: 2013. március  
Vajon mihez kezd egy híres New York-i filmkritikus, ha két hosszú év házasság után faképnél hagyja a felesége? Allan Felix ijedtében randizni kezd, és egyik félresikerült találkáról a másikra szalad, miközben régi barátai, Dick és Linda Christie aggódva figyelik kapkodását. Fantáziálásai során elkeseredett vitákat folytat Humphrey Bogarttal, a negyvenes évek férfiideáljával, aki hasznos hódítási tanácsokkal látja el. „Nincs titok, kölyök. A nők pofonegyszerűek. Eggyel sem találkoztam még, aki ne értett volna meg egy szájba vágást, vagy egy golyót a 45-ösömből” – szól Bogart, de Allan Felixnek nincs 45-öse, és irtózik az erőszaktól. Így randevúi a legkülönfélébb szédült, férfifaló, depressziós vagy rock-őrült lányokkal sorra kudarcot vallanak. És amikor a párkeresési ámokfutás végén már a totális szétesés fenyegeti, Allan rájön, hogy az, akit keresett, végig ott volt a szeme előtt. Woody Allen a New York-i értelmiségi kicsit neurotikus, kicsit szórakozott figurájából kiindulva teremtett filmtörténetet. A Játszd újra, Sam! 1972-es, azonos című filmjének nagy sikerű, több százas szériákat megérő színpadi változata, melyben sajátos humora, önironikus stílusa tökéletesen működik.
AZ ÉVAD SZERZŐJE  Az évad drámája programunkhoz hasonlóan – a kortárs magyar drámaírók közvetlenebb megismerése érdekében – a következő évadtól meghirdetjük az évad szerzőjét középpontba állító esemény-sorozatot, amelynek célja egy mai magyar író és a miskolci közönség közötti személyes kapcsolat kialakítása. A beszélgetések, felolvasások, a miskolci médiában való rendszeres jelenlét a szerző műveinek mélyebb megismerését, az alkotói folyamat egyes fázisaiba való betekintést is kínálják. A következő évad szerzője Háy János. A Szép Ernő- és József Attila-díjas költő, író, drámaíró A Gézagyerek című darabját októbertől láthatják a Játékszínben.   Háy János 1960. április elsején született Vámosmikolán. Orosz-történelem szakot végzett Szegeden. Régésznek készült, de első ásatása során véletlenül feltárta kedvenc kutyájának maradványait. Ezt követően figyelme egyre inkább a rock-zenére irányult. 1982-ben azonban egy kudarcba fulladt zenekar alapítási kísérlet után felhagyott a zenével. Versekkel jelentkezett a nyolcvanas évek első felében. Első kötete (Gyalog megyek hozzád a sétáló úton) ’89-ben jelent meg. A kötet első mondata: „Háy János nevű személy nem létezik.” Ez a nemlétező személy aztán megjelentetett még számos verseskötetet, novellákat, vegyes műfajú könyveket, drámákat és regényeket. Születik neki két gyermeke (Péter, Blanka), elvégzi az ELTE esztétika szakát, s különböző könyvkiadóknál (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus) főleg bölcseletet és kortárs magyar irodalmat szerkeszt. Az írások mellett megjelennek rajzai, festményei is. Maga illusztrálja könyveit, illetve készíti a könyvek borítóit. Az utóbbi években mint drámaíró aratott sikert. Háy író, költő és amatőr képzőművész, de álmaiban még mindig ott áll egy színpadon és a Szaljut nevű szovjet gitárral nyomja a rokendrolt. (Háy János életrajza az irolap.hu-n)
A Gézagyerek 2002-ben elnyerte a Legjobb magyar dráma díját. Azóta a magyar színházi repertoárok rendszeresen visszatérő darabja, külföldön is számos színházi és felolvasószínházi bemutató készült belőle.

JÁTÉKSZÍN
HÁY JÁNOS: A GÉZAGYEREK Istendráma  Szereplők: RUSZNÁK ANDRÁS, MÁHR ÁGI, SZATMÁRI GYÖRGY, FANDL FERENC, SOMLÓ ISTVÁN, ZALÁNYI GYULA, MÜLLER JULI, SZEGEDI DEZSŐ, FABÓK MARIANN, CSERVENÁK VILMOS, SERES ILDIKÓ, LUKÁCS GÁBOR  Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR  A bemutató tervezett időpontja: 2012. október  Egy isten háta mögötti faluban egyedül neveli autisztikus gyermekét egy anya. Az élet a falusiak számára kilátástalan. Keveseknek a német vállalkozó által megvásárolt kőfejtő ad munkát, a többség viszont a kocsmában, vagy a portája előtt ül és vár. Vár a holnapi napra. Él. A Gézagyerek életében viszont egy nap megtörténik a csoda. Munkát kap a kőfejtőben. Feladatot, amellyel bebizonyíthatja, hogy ő is ér valamit, hogy ő is „rendes” ember, nem pedig „hibás”. Ül a szalag felett, és nézi a köveket. Azt, hogy „rendesen mennek-e a kövek”. Ha baj van, meg kell állítania a szalagot. De „nincs baj”. Sosincs baj, s ő csak néz, és nem csinál semmit… A darab – amellett, hogy rákérdez: mit tesz és mit nem tesz értünk vagy velünk az Isten – a bennünk és körülöttünk lévő egyformaságról, az élet monotonitásáról, abszurditásáról, emberi sorsok beszürküléséről beszél. Költőien, hol humorral, hol pedig szívszorongató keserűséggel.  „A költői színházban hiszek. Hiszem, hogy a színpadi térben és időben mindennek jelentése van, akár tudattalan jelentése. Minden képkocka, amit a néző érzékelhet, láthat egy-egy előadás alatt, ezernyi és ezernyi információt hordoz, hordozhat. Érzelmeket ébreszt és gondolat-sorozatokat indít el. A színház nekem elsősorban érzelmek és gondolatok társítása. Persze történeteket mesélünk így, úgy, amúgy, de a lényeg mégiscsak annak a fajta színházcsinálásnak a megtapasztalása, amely a világot gazdagnak, az embert bonyolultnak, a művészetet pedig e gazdagság és bonyolultság közvetítőjének tartja.” Rusznyák Gábor  
MARIUS VON MAYENBURG: A HIDEG GYERMEK Hidegvígjáték  Szereplők: MÁHR ÁGI, FRITZ ATTILA e. h., SZEGEDI DEZSŐ, BOHOCZKI SÁRA e. h., SIMON ZOLTÁN, RUSZNÁK ANDRÁS, PÁL ANDRÁS, PÉVA IBOLYA, FABÓK MARIANN  Rendező: SZŐCS ARTUR  A bemutató tervezett időpontja: 2012. december  Marius von Mayenburg az ezredforduló német színházának fenegyereke. A berlini Schaubühne dramaturgja, háziszerzője és rendezője, darabjait egész Európában játsszák a színházi műhelyek. Stílusát a reális és szürreális elemek összekeveredése, az irónia és a fekete humor jellemzi. A hideg gyermek című darabja a Poligám kávézóban indul, ahol nyolc, egymás számára többé-kevésbé ismeretlen ember sorsa gubancolódik össze. Párkapcsolatok, generációs konfliktusok sztereotípiái jelennek meg az idősíkokat szellemesen váltogató vígjátékban, mely tartalmát és formáját tekintve is a következő évad legmerészebb vállalása. Kimondhatjuk-e férjünk hamvai fölött, hogy az elhunyt egy szar alak volt? Megfelelő eszköz egy disznóölő kés kapcsolati problémáink megoldására? Tényleg olyan elvetemült a női mosdóban tevékenykedő exhibicionista? És ki van a babakocsiban? A hideg gyermek Mayenburg kopasz énekesnője. Csak 18 éven felülieknek!
EUGÈNE IONESCO: A KOPASZ ÉNEKESNŐ Ellenszínmű  Szereplők: KOCSIS PÁL, SALAT LEHEL, CZAKÓ JULIANNA e. h., MÁHR ÁGI, SZATMÁRI GYÖRGY  Rendező: KESZÉG LÁSZLÓ  A bemutató tervezett időpontja: 2013. március  „Angol polgári otthon, angol fotelekkel. Este angol módra. Az angol Mr. Smith angol papucsában és angol foteljében, angol pipáját szívja, angol újságot olvas az angol tűzhely mellett. Angol szemüveget hord, és rövidre nyírt szürke angol bajuszt. Mellette egy másik angol fotelban az angol Mrs. Smith angol zoknikat stoppol.” Így kezdődik a román-francia származású drámaíró, Eugène Ionesco egyfelvonásosa, mely 1950-es bemutatója után gyökerestül felfordította az európai drámairodalmat. A nyelvkönyvek társalgási kliséiből építkező darab azóta az abszurd színház alapműve lett, elévülhetetlen karikatúrája két tősgyökeres angol házaspár tartalmatlan fecsegéssel töltött estéjének. A fergeteges nyelvi humorral megírt „ellenszínmű” rafináltan keveri a formabontó szórakoztatást a társadalomkritikai hanggal. A kopasz énekesnő ma már megkerülhetetlen klasszikus.

CSARNOK

DERES PÉTER – SZŐCS ARTUR: MI ÉS MISKOLC, AVAGY 272307 LÉPÉS A VÁROS FELÉ Életútjáték  Szereplők: MÁHR ÁGI, SZATMÁRI GYÖRGY, RUSZNÁK ANDRÁS, ZAYZON ZSOLT, SERES ILDIKÓ, LUKÁCS GÁBOR, KOKICS PÉTER, SIMON ZOLTÁN, MOLNÁR GUSZTÁV e. h., SZABÓ IRÉN e. h., BOHOCZKI SÁRA e. h., CZAKÓ JULIANNA e. h., KOSIK ANITA e. h., FRITZ ATTILA e. h., ÓDOR KRISTÓF e. h.  Rendező: SZŐCS ARTUR  A bemutató tervezett időpontja: 2012. szeptember
2012. június 6-án 15 fiatal alkotóművész gyülekezik Budapest határában, hogy a Mátrán és a Bükkön keresztül két hét alatt Miskolcra gyalogoljanak, majd érkezéskor a színház csapatával kiegészülve egy előadást hozzanak létre. A résztvevők útközben, az érintett településeken bepróbálnak, improvizálnak, filmre vesznek jeleneteket, majd családoknál, művelődési házban, iskolai tornateremben éjszakáznak.
„Az utakat általában lerövidítjük, hogy időt nyerjünk. Ha nagyon gyorsan jutsz el A-ból B-be, akkor igazából sohasem érkezel meg. A-ban ragadsz minden problémáddal és hétköznapi valóddal együtt, és csak a környezeted változik. B csupán illúzió marad. Mi azért választottuk az utazásnak ezt az egyszerű, mégis elmélyült módját, hogy időt nyerjünk magunknak az egyéni és közös gondolkodásra, alkotásra.” Szőcs Artur   A „FORINT”/MÉDEIA Táncjáték  Táncosok: BANAI MIRIAM, HANDA DALMA, KOCSIS ANDREA, LÁSZLÓ LÍVIA, SZALAY OLIMPIA, VARGA RENÁTA, FÜZI ATTILA, GÁL LÓRÁNT, LUKÁCS ÁDÁM, MURESAN AUREL, PAPP BÁLINT, STREICHER PÉTER  Koreográfus: KOZMA ATTILA  A bemutató tervezett időpontja: 2012. december  A „FORINT” Az előadás Miskolc szívében, a „Villanyrendőr” kereszteződésénél játszódik. A „Forint”, így ismerik a miskolciak. Manapság egy furcsa figura toporog ezen az emblematikus helyen. Itt él az utcán. Nem koldus, nem kéreget. A polgárok többsége szerint bolond. Időnként hangosan veszekedve, ordítozva rohangál a járdán. Azután pedig napokig nem áll szóba senkivel, csak egyfolytában úgy tesz, mintha sietne. Ő Sanyi. Hozzátartozik a város képéhez. Mint ahogy hozzátartozik az eladósodás, a munkanélküliség, a bűn és az előítéletek, a reklámok és a földre hullott aprópénz. Ebben a dokumentarista táncszínházban egy rejtőzködő sorsot próbálunk szóra bírni, és szeretnénk a magányos csavargó szemszögéből megmutatni a város főutcájának hétköznapi drámáit.  MÉDEIA Nincs meg egy olyan sötét alakja a görög mitológiának, mint a második koreográfia hősnője, Médeia. A barbár varázslónő Iaszónnak, hűtlen férjének új asszonyát es annak királyi apját őrült féltékenységből egy lángoló, csontig perzselő bűvös köpennyel pusztítja el. Majd bosszúját tetézve, hogy Iaszónnak meg írmagja se maradjon, lemészárolja két fiúgyermekét. Gyűlöletének nincs határa: hiába kéri könnyek között a gyászoló apa sarjai holttestét a gyilkostól, Médeia még a végtisztességet is megtagadja szülötteitől. Létezhet-e bármilyen magyarázat ilyen szörnyűségekre, vagy csak a pusztító erejű, szélsőséges érzelmi megnyilvánulásoknak néma szemlélése marad az utókor szamara?

SHAKESPEARE: HAMLET Tragédia

Szereplők: PÁL ANDRÁS, GÁSPÁR TIBOR, VARJÚ OLGA, LOVAS ROZI, SZEGEDI DEZSŐ, SIMON ZOLTÁN, MAJOROS ISTVÁN, FANDL FERENC, KOKICS PÉTER  Rendező: KISS CSABA  A bemutató tervezett időpontja: 2013. január  Csak szemet kellene hunynia, a trónt is megkapná előbb-utóbb. Az apját már úgysem támaszthatja fel. Erkölcs, ugyan már! Illékony, talán nem is létező fogalom. Ezért felforgatni a dán királyi udvar életét, lemondani jólétről, kényelemről, szerelemről? Dánia nem börtön, csak ha annak látjuk.  És mégsem nyugszik. Mert a fájdalom elveszi az ember cselekvőképességét, az igazságtalanság tudata pedig megmérgezi az álmait. Nem maradhat megtorlatlanul az, ami az időt kizökkentette.
A hamleti probléma – az igazság és a büntetés viszonya – korunk egyik megkerülhetetlen alapkérdése. Mi a teendő a bűnössel, „ki bűnét bánni képtelen?”

ELŐKÉSZÜLETBEN:

HUSZKA JENŐ: LILI BÁRÓNŐ
Operett

MŰSORON MARAD:  BOUBLIL – SCHÖNBERG: A NYOMORULTAK Musical

Miskolci Nemzeti Színház
Társulat
2012/2013

Színművészek
Bodor Németi Gyöngyi
Bősze György
Csapó János
Cservenák Vilmos
Eperjesi Erika
Fabók Mariann
Fandl Ferenc
Gáspár Tibor
Görög László
Harsányi Attila
Homonnai István
Jancsó Dóra
Kerekes Valéria
Kincses Károly
Kocsis Pál
Kokics Péter
Kulcsár Imre
Lovas Rozi
Lukács Gábor
Máhr Ági
Molnár Anna
Molnár Gusztáv
Molnár Sándor Tamás
Péva Ibolya
Rusznák András
Salat Lehel
Seres Ildikó
Simon Zoltán
Simonfi Adrienn
Somló István
Szatmári György
Szegedi Dezső
Szirbik Bernadett
Ullmann Mónika
Varga Andrea
Zayzon Zsolt

Egyetemi hallgatók
Bohoczki Sára e.h.
Czakó Julianna e.h.
Fritz Attila e.h.
Kosik Anita e.h.
Ódor Kristóf e.h.
Szabó Irén e.h.
Vendégek
Györgyi Anna
Keresztesi László
Müller Julianna
Pál András
Szinetár Dóra
Varjú Olga
Zalányi Gyula

Rendezők
Béres Attila
Keszég László
Kiss Csaba
Rusznyák Gábor
Szabó Máté
Szőcs Artur

Dramaturgok
Ari-Nagy Barbara
Rácz Attila

Tervezők
Bozóki Mara
Juhász Katalin

Silló István zeneigazgató
Kozma Attila tánctagozat-vezető

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek