2024. 07. 18. csütörtök

Frigyes
1 EUR 390 HUF
1 GBP 463 HUF

Az Oscar-esélyes végre hazánkban is a mozikban

Abraham Lincoln életének és elnökségének utolsó négy hónapjában vívta élete legfontosabb csatáját: egy szétszakított nemzet számára utat mutatott, miközben nyilvánosan és személyesen is hatalmas nyomást próbáltak gyakorolni rá. Steven Spielberg Lincoln című filmje felvonultatja az amerikai vezető legveszélyesebb és legfelemelőbb pillanatait abból a korból, amelyben a rabszolgaság intézménye vetett árnyékot az országra, és a háború által szétszakított nemzetnek ismét eggyé kellett válnia. A filmet összesen tizenkét kategóriában jelölték Oscar-díjra.

Lincoln nem csak a pusztító polgárháború lezárásáért küzd, hanem azért is, hogy elfogadják a 13. alkotmány-kiegészítést, amely eltörli a rabszolgaságot – ennek eléréséhez pedig minden képességére, bátorságára és állhatatosságára szüksége van, vagyis azokra a tulajdonságaira, amiknek köszönhetően mára ő maga legendává vált.

A forgatókönyv megírásában a Pulitzer-díjas Tony Kushner volt Spielberg társa, a címszerepet Daniel Day-Lewis alakítja. Felrajzolják az államférfi ellentmondásokkal teli személyiségét – egyszerre volt szórakoztató és komoly, nagy anekdotázó és szenvedélyes érvelő, metszően okos parancsnok és sérülékeny apa. De mindenekelőtt államférfi volt, mégpedig a legnagyobb közül való.

Spielbergnek meggyőződése volt, hogy Tony Kushner, aki a München Oscar-jelölt forgatókönyvét is jegyzi, a lehető legjobb választás Goodwin könyvének filmre írásához. Kushnert is lenyűgözte a könyv, de biztos volt benne, hogy még csak kísérletet sem érdemes arra tenni, hogy a 800 oldalas könyvmonstrumot átültessék filmre. „A könyv hihetetlenül izgalmas – mondja –, ugyanakkor jó példa arra, hogy mi az, amiből esélytelen kétórás mozifilmet faragni. Zsúfolásig tele van fontos és érdekfeszítő eseményekkel, csodálatos személyiségekkel, egyszerűen lehetetlen mindent átmenteni.”

Kushner két év alatt írt egy 500 oldalas forgatókönyvet, és átadta Spielbergnek. „Az egyik legnagyszerűbb dolog volt, amit valaha olvastam – meséli a rendező. – De filmkészítőként mégis azt kell mondanom, hogy használhatatlan volt egy mozihoz. Olvasás közben úgy éreztem, hogy a számos izgalmas szál között a legérdekesebb az a 70 oldalnyi rész, amely a 13. alkotmány-kiegészítés körüli harcokkal foglalkozik.”

„Éppen Connecticutban vezettem, amikor Spielberg felhívott – meséli Kushner. – Azt mondta, van egy ötlete, amit lehet, hogy őrültségnek fogok tartani, de mi lenne, ha csak januárra és a 13. kiegészítésre koncentrálnánk? Emlékszem, le kellett húzódnom a kocsival, mert elkezdtem szédülni. Közben Steven sorolta az érveit, és nekem egyre inkább meggyőződésem lett, hogy ez a legjobb megoldás.”

Lincoln megszemélyesítésére a kétszeres Oscar-díjas Daniel Day-Lewist kérték fel. „Véleményem szerint Daniel, Tony Kushnerhez hasonlóan, nem csak érti, hanem a zsigereiben érzi is, milyen volt Lincoln – jelenti ki a rendező. – Daniellel és Tonyval kapcsolatban úgy éreztem, annyi a dolgom, hogy ne akadályozzam őket, védjem a szavakat és filmre rögzítsem az alakítást.”

Sokakhoz hasonlóan Day-Lewis csak nagy vonalakban ismerte Lincoln politikai tevékenységét. „Az emberi történetről keveset tudtam, amíg el nem kezdtem tanulmányozni őt – mondja a színész. – Tonynak sikerült megragadnia az intellektusát, a humorát és a melankóliáját is.”

Spielberg és Day-Lewis mélyen egyetértett abban, hogy a forgatási helyszínnek olyannak kell lennie, mint egy oázisnak, ahol Lincoln világa életre kel. Hogy megőrizzék ennek a világnak a teljességét, Spielberg arra kérte a stábtagokat és a színészeket, hogy semmilyen mai tárgy, ami nem feltétlenül szükséges, ne legyen szem előtt. „Nem akartam, hogy bármi kizökkentse a színészeket, hiteles környezetet akartam teremteni számukra is, nem csak a nézők számára – mondja Spielberg. – A mi korunk képviselője csak a kamera és a monitor volt, minden más akár Lincoln korából is származhatott volna.”

Talán a környezet is hozzájárult, hogy Rick Carter díszlettervező így emlékszik első találkozására a helyszínen Day-Lewisszal: „A lélegzetem is elakadt, amikor először megláttam – mondja Carter. – Nem Daniel Day-Lewis állt előttem, hanem az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1865-ből. Abraham Lincolnt láttam.”

Forrás: IC Press

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Fejtörő az öt karika jegyében
A korábbi nyári olimpiákhoz hasonlóan idén immár harmadszor invitálja olimpiai játékra a sportkedvelőket a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár. A kérdések a p…