Módosítja a parlament az oktatási törvényeket. Miskolc országgyűlési képviselője többször példálózott a várossal.
A jövő héten szavazhat a parlament az oktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról. A részletes vitát az elmúlt héten már megejtették: Miskolc több esetben is szóba került, az itteni gondokat, elvárásokat hivatkozási alapként hozta fel dr. Varga László, a város országgyűlési képviselője.
Az MSZP-s politikus szerint az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatban a Fidesznek évek óta az az alapállítása, hogy nagy, pazarló rendszerek, rengeteg pénzt emésztenek fel, s azokat forrás-megtakarítás céljából központosítani kell. Ez utóbbi persze a Fidesz ideológiai alapvetéséből is fakad, hiszen évek óta látni: leépítik az újraelosztást, az alapvető szolgáltatásokat. Ráadásul az oktatással volt egy alternatív céljuk is, ami a kormányzati szóhasználatból is kiderül, nevezetesen, hogy az oktatást most már nevelésnek, köznevelésnek hívják. Világos a céljuk, új jogszabályok bevezetésével, az átalakított tankönyvrendszer segítségével olyan generációt akarnak nevelni, amely tükrözi a jelenlegi kormányzat világképét.
Az elmúlt években az összes átalakítást egyeztetések nélkül hajtották végre, így nem véletlen, hogy nő az elégedetlenség a tanárok, a szülők, sőt, a diákok körében is. Ennek a növekvő elégedetlenségnek tudható be például az a megmozdulás-sorozat, amely az év elején éppen Miskolcról indult: az elmúlt évek legnagyobb vidéki demonstrációján 5 ezer ember követelt változásokat az oktatásban, de tavasszal Budapesten, a Kossuth téren megrendezett tüntetéseken is több tízezer tanár, szülő, diák tette ugyanezt. Javaslataikból ugyanakkor vajmi kevés került be a most tárgyalt törvénytervezetbe, ami meg mégis bekerült, az érdemben nem változtatja meg a kormány oktatási politikáját.
Varga szerint az országban több olyan nagyváros is található, mint például Miskolc, ahol igenis lenne igény arra, hogy az oktatási intézményeket az önkormányzat tartsa fenn. Tény ugyanakkor az is, hogy a kistelepüléseken, különösen a hátrányos helyzetű térségekben, van értelme az állami fenntartású iskoláknak. Éppen ezért lehetővé kellene tenni azt, hogy ott, ahol igénylik, visszavehessék fenntartói jogaikat az önkormányzatok.
Miskolc országgyűlési képviselője kitért arra is, hogy az átalakítások miatt a borsodi megyeszékhelyen is igen komoly zavar tapasztalható a tankönyvellátásban, ebben az ügyben sürgősen rendet kellene tennie a kormánynak. Szólt az igazgatóválasztási botrányokról, jelezve, hogy ezekből az elmúlt években Miskolcnak is bőven kijutott. Több esetben előfordult, hogy hiába támogatta az egyik pályázót a teljes tantestület, iskolaszék, mindenki, mégsem őt nevezte ki erre a tisztségre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezekben az esetekben nem szakmai, hanem politikai döntések születtek.
A 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatárról szólva Varga kijelentette: az MSZP továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy állítsák vissza a régi, 18 éves korhatárt. Ha ezt nem teszik, a nehéz sorsú településeken, településrészeken, például Miskolc lyukói városrészében tömegével nőnek majd fel úgy generációk, hogy semmiféle képzettséget nem szereznek, semmiféle perspektívájuk nem lesz az életben. Éppen ezért lenne az államnak kötelessége, hogy elérje: minden gyermek legalább egy szakmát szerezzen meg – ez éppen most, a szakképzett-munkaerő hiány idején lenne különösen aktuális.
A bérfejlesztésekkel kapcsolatban a szocialista politikus kiemelte: az A1-es kategóriába tartozó pedagógusok például úgy kaptak most bérfejlesztést, hogy a jogszabályból kikerült az a kitétel, miszerint a bérüknek követniük kell a mindenkori minimálbér emelkedését. De nemcsak a pedagógusok, hanem az oktatást segítő technikai dolgozók bérét is rendezni kell – vannak például, akik mindössze nettó 70 ezer forintért végzik a tevékenységüket. Kaptak ugyan 2×35 ezer forintos egyszeri bérkiegészítést, de ezt sem teljes körben, hanem csak az államilag fenntartott intézményeknél. Az önkormányzati fenntartású óvodákban dolgozó dajkák, a konyhai dolgozók például kimaradtak belőle. Varga szerint az állam mostohaként bánik a magán, illetve alapítványi fenntartású intézményekkel is, pedig azok gyakran hiánypótló tevékenységet folytatnak. Az ott dolgozók nem egy esetben késve kapják csak meg a bérüket, a fenntartó az Államkincstárra hivatkozik, mondván, miattuk alakult ki fedezethiány. Ilyesmi Miskolcon is előfordult a közelmúltban.
Dr. Varga László szerint az oktatás szabályozására vonatkozó törvények módosítására vonatkozó javaslatokból az látszik, hogy a kormányzat azokat nem azért terjesztette be, mert látják, érzik a hibákat, hanem azért, mert szeretnének valamilyen módon reagálni az elégedetlenségre. „Valódi és érdemi változásra, több forrásra van szüksége az oktatásnak azért, hogy gyermekeink mindenhol egyenlő esélyekkel, a lehető legjobb szakmai színvonalú oktatást kapják meg” – jelentette ki Miskolc országgyűlési képviselője.
