2022. 08. 17. szerda

Jácint
1 EUR 404 HUF
1 GBP 480 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Kultúra
  • »
  • A Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria programja

A Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria programja

2015.  szeptember 7-12.

* Szeptember 9., szerda 16 óra – Rákóczi-ház (Miskolc, Rákóczi u. 2.)
BORSOS MIKLÓS, A RAJZOLÓ
…című emlékkiállítás megnyitója
Megnyitja: Czigány György József Attila-, Prima Primissima-díjas költő
Köszöntőt mond: Dr. Pusztai Tamás múzeumigazgató
A kiállítás magángyűjteményből válogatott ceruza és tusrajzokat mutat be.
Borsos Miklós a rajzkészségről úgy vélekedett, hogy valójában „született tulajdonság, melyet megtanulni, vagy tanítani nem lehet.” Kemény szavakkal, határozottan fogalmazott, de nem csak szavakkal, a vonalakkal is. Egyedi, lendületes technikával beszélt arról, amit „a szó, a beszéd vagy az írás nem tudott az értelem számára világosan, láthatóan elfogadtatni.” Egy kezdeti könnyed mozdulatból mindinkább kikristályosodó vonalak hálózatából, a művész legbelsőbb rejtekéből előbújva jelenik meg előttünk életének, gondolatainak szövete, s megelevenedik a biblia, a mítoszok, költemények világa vagy épp a mindennapokból kiragadott alakok, jelenetek sora.     
(november 29-ig)      

* Szeptember 10., csütörtök 17 óra – Rákóczi-ház (Miskolc, Rákóczi u. 2.)
ERDÉLYEN INNEN – ALFÖLDÖN TÚL                    
A Fekete-Körös völgye a századfordulón        
Megnyitja:  Dr. Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum főigazgatója
Köszöntőt mond: Dr. Bartha Elek néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese, a Györffy István Néprajzi Egyesület elnöke
Szakmai megnyitót tart: Dr. Keményfi Róbert  néprajzkutató, egyetemi tanár, a  Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese
A Fekete-Körös völgye Nagyváradtól délkeletre található, az Erdélyi-szigethegység és az Alföld között, ahol a folyóvölgyekben a 20. század elején a román többségű népesség közé ékelődve mintegy húszezer magyar élt. Györffy István néprajzkutató 1911-ben hosszabb terepmunkája során módszeresen végigjárta ezt az etnikailag és földrajzilag is zárt és feltáratlan területet, ahol hiánypótló néprajzi tárgyakat gyűjtött, helyszíni fotókat, rajzokat, feljegyzéseket készített. A máig meghatározó néprajzi kutatás leginkább egy régészeti lelethez hasonlítható, amelyen keresztül feltárul a századforduló modernizálódó Magyarországának egy régebbi korokról árulkodó, archaikus és felfedezetlen paraszti világa. A l02 évvel ezelőtti néprajzi gyűjtés egyedülálló anyaga: népviselet darabok, kerámiák, rajzok, fényképek és térképek – több száz unikális darab – most először láthatóak önálló kiállításban.
(október 31-ig)

* Szeptember 11., péntek 15 óra – Színészmúzeum (Miskolc, Déryné u. 3.)
AZ OROSZ HAMLET  – VARIÁCIÓK EGY SZÍNÉSZRE: INNOKENTYIJ SZMOKTUNOVSZKIJ
A moszkvai A. A. Bahrusin Színháztörténeti Múzeum kamaratárlata
Megnyitja: Nagyezsda Szavcsenko, kurátor
A világ legnagyobb színházi múzeumát látja vendégül a miskolci színészmúzeum a 12. Jameson CineFest Filmfesztivál ideje alatt.
KI AZ…aki összeköti Hamletet Puskinnal, a színpadot a filmmel, Shakespeare-t az avantgarde festészettel, Magyarországot Oroszországgal? Ő nem más, mint az idén 90 éve született orosz világsztár, Innokentyij SZMOKTUNOVSZKIJ (1925-1994) Az orosz filmes avantgarde fenegyereke, Grigorij Kozincev által 1964-ben rendezett Hamletjét akkor világszerte a legjobbnak ismerték el, Laurence Olivier-rel az élen. A film díszleteit a hadifogolyból az expresszionista díszletfestészet kiemelkedő alakjává nőtt Jenei Jevgenyij, azaz Jenő alkotta meg. Szmoktunovszkij Ványa bácsiként is belevéste magát a nézők szívébe-lelkébe, ha látták Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij 1972-es filmjét. Hogy színpadon milyen volt, mit művelt, milyen groteszkszerű, stilizált mozgáskeretbe szorított eszeveszett beleéléssel szenvedte végig nagy tragikus szerepeit (Miskin herceg, Ivanov, Fjodor cár, Porfirij Galavljov) – az már a legendárium örök titka marad. 1993-ban egy röpke látogatás alkalmával mi, magyarok is bepillanthattunk művészetének mélységeibe, amikor a Madách Kamaraszínházban, illetve a Merlin színpadán egymaga teremtette újjá Mozart és Salieri puskini hőseit és Dosztojevszkij Félkegyelműjét.
Néhány Fórumfilmes és Duna-tévés dokumentumfilm és egy, a Kossuth Könyvkiadó jóvoltából kiadott díszes kötet után ez a kis villámkiállítás emlékeztet minket Szmoktunovszkij izgalmas, különös alakjára a  Miskolci Színháztörténeti Múzeum és a moszkvai Bahrusin Színházi Múzeum, valamint a CineFest
közös együttműködése révén.
(szeptember 19-ig)

Szeptember 11., péntek 16 óra – Zsiga László magángyűjtő Kertmúzeuma (Szikszó, Temesvári u. 54.)
ABAÚJI KONYHA
című kiállítás megnyitója
Köszöntőt mond: Füzesséri József – Szikszó város polgármestere
Megnyitja: Dr. Tóth Arnold – a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese
A Complementum I. – Kortárs képzőművészek köcsög festései című kiállítást bemutatja: Urbán Tibor képzőművész

* Szeptember 11-19. – Rákóczi-ház (Miskolc, Rákóczi u. 2.)
AZ URÁNIA MOZI TÖRTÉNETE KÉPEKBEN
A kamaratárlat „könyvvetítésre” is invitál,  Béres Beáta: Memento mozi  című könyvét vetített formában lehet olvasni a Cinefest ideje alatt.
(A CineFesttel közös szervezésben)

* Szeptember 11., péntek 17 óra – Feledy-ház (Miskolc, Deák tér 3.)
IRODALMI FONÓ
Téma: A népmesék
A Gömörország Regionális Kulturális Egyesület és a Múzsák Kertje Alapítvány szervezésében

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek