2021. 07. 28. szerda

Szabolcs
1 EUR 359 HUF
1 GBP 420 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Mozaik
  • »
  • 6+1 hasznos tudnivaló az otthoni munkavégzés kapcsán

6+1 hasznos tudnivaló az otthoni munkavégzés kapcsán

Jár-e ebédszünet, kinek kell megjavítani az elromlott laptopot, ki fizeti a villanyszámlát otthoni munkavégzés esetén?

Az AFP hírügynökség számításai szerint 50 országból közel 1 milliárd embert kértek arra az utóbbi időben, hogy dolgozzon otthonról, és ez a szám folyamatosan, napról-napra bővül. Számos vállalat és még több munkavállaló számára ez egy új helyzet, amelyben eddig ismeretlen kihívásoknak kell megfelelniük.  Magyarország piacvezető HR szolgáltatója és munkaerő-kölcsönző vállalata az otthoni munkavégzés speciális kérdéseivel kapcsolatban gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat.

  1. Az otthoni munkavégzés nem távmunka

„Fontos elkülöníteni a home office, otthoni munkavégzés fogalmát a távmunkától. Míg a távmunka tartós, a Munka Törvénykönyvében szabályozott és kifejezetten erre vonatkozó munkaszerződéssel jön létre, az otthoni munkavégzés jogilag jelenleg nem rendezett kategória, többnyire eseti jellegű és a normál munkaviszony keretei érvényesek rá, azon belül tekinthető egyfajta egyszerűsítésnek, kedvezménynek vagy a mostani aktuális helyzetben szükségszerűségnek” – foglalta össze Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője. Az otthoni munkavégzés kereteiről normál esetben a munkaadó és a munkavállaló egyezhet meg. Azonban a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében lehetővé tette, hogy a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseitől eltérve, a vészhelyzet ideje alatt és annak megszűnését követő 30 napig, a munkáltató egyoldalúan rendelhesse el azt.

 

  1. Szabadságra küldheti-e a munkavállalót a munkáltató járvány idején?

A szabadságot alapesetben a munkáltató adja ki, ő rendelkezik a szabadnapok meghatározott része felett, ezért dönthet úgy, hogy a munkavállalót szabadságra küldi például járványveszély miatt. A vonatkozó rendelkezés előírja a munkavállaló meghallgatását, de beleegyezése nem szükséges, ugyanakkor a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, például, ha a munkavállaló szabadságot kér valamilyen halaszthatatlan ügyének elintézése miatt. A munkavállalót a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal tájékoztatni kell, emellett évente hét munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve –, legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. [1] Emellett természetesen az elrendelt home office ideje alatt a munkavállaló is kérheti szabadság kiadását és a munkaadó is kiadhat szabadnapot.

 

  1. Bérezés és költségtérítések: mi jár és mi nem?

A munkavállalót otthoni munkavégzés esetén is megilleti a szerződés szerinti teljes munkabére. Az egyéb térítések kapcsán az utazási támogatáson kívül minden egyéb többletköltség-térítés jár az otthon dolgozó munkavállalónak. „A munkába járáshoz kapcsolódó költségeket – amennyiben ilyeneket korábban megkapott az adott munkatárs – mivel otthonról dolgozik, a munkaadónak nem kell megfizetnie, ellenben az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban a munkavállaló oldalán felmerülő többletköltségeket meg kell térítenie” – magyarázta az ügyvezető.

  1. Jár-e túlóra, ebédszünet, cigiszünet otthoni munkavégzés esetén?

Mivel a home office-nak nincsenek jogszabályban rögzített külön szabályai, így esetében a szerződéses munkarend az irányadó, azaz, ha a munkavállaló otthonról dolgozik, akkor például a munkaközi szünet ugyanúgy jár neki, mintha az irodában végezné feladatait. „Az otthoni munkavégzés nyilvánvalóan nem minden munkakörben vezethető be, de ahol igen, ott a szabályok lényegében a munkaszerződésben foglaltakkal azonosak. Se több, se kevesebb nem jár és nem várható el” – tette hozzá Juhász Csongor.

 

  1. Mi történik, ha a munkaeszköz megsérül a home office alatt?

A munkavégzéshez szükséges munkaeszköz biztosítása a munkáltató feladata az otthoni munka esetén is, hacsak a felek nem kötöttek ettől eltérően rendelkező megállapodást, amely szerint a munkavállaló például a saját laptopját használja. A céges laptop meghibásodása esetén így a cseregépről is a munkáltatónak kell gondoskodnia. „Amennyiben azonban a munkavállaló például a reggeli kávéját a gépre önti, az okozott kárt köteles megtéríteni, mivel az a munkaeszköz nem rendeltetésszerű használatának minősül. A nem rendeltetésszerű használatot a munkáltatónak kell bizonyítania, a kártérítés összege azonban nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét, kivéve szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén, amikor a teljes kárt meg kell téríteni” – emelte ki a szakember.

 

  1. Bezárt az óvoda, az iskola otthon maradhat-e a gyerekkel a szülő, úgy, hogy munkahelye is megmaradjon?

Sok munkavállalónak problémát jelent, hogy a bölcsődék, óvodák és iskolák bezárása miatt meg kell oldania gyermekeinek napközbeni felügyeletét. Néhány esetben erre még az otthoni munkavégzés sem jelent megoldást. Ilyen esetben megoldás lehet a szabadság, vagy ha a munkavállalónak már nincs szabadsága, a munkavállaló „különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távolléte” tartamára egyébként is mentesülhet a munkavégzés alól, de ebben az esetben nem jár számára díjazás és szünetel a társadalombiztosítási jogviszonya is. Amennyiben ez időszak alatt a gyermek vagy ő megbetegszik, a keresőképtelenség szabályai szerint táppénzre jogosult.

 

+1. A munkavállaló kérhet-e fizetés nélküli szabadságot a járvány idején?

Azokat az eseteket, amelyekben a munkavállaló jogosult a fizetés nélküli szabadságra, a Munka Törvénykönyve rögzíti részletesen. Járványhelyzetben ez csak akkor alkalmazható, ha a munkavállaló tartósan – előreláthatólag 30 napot meghaladóan – hozzátartozóját személyesen ápolja. Ebben az esetben a munkaadónak nincs mérlegelési lehetősége, tudomásul kell vennie a fizetés nélküli szabadságot. A helyzet fennállását a kezelőorvosnak kell igazolnia. Emellett a felek meg is állapodhatnak a fizetés nélküli szabadságról. Fontos tudni, hogy az ilyen fizetés nélküli szabadság esetén szünetel az egészségbiztosítás, tehát azt a munkavállalónak kell fizetnie (bár a munkáltató ennek fizetését átvállalhatja), és a nyugdíjhoz sem szerez szolgálati időt a munkavállaló.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Share on facebook
Facebook

Kapcsolódó cikkek

Most, hogy újra nyitnak a mozik, Ideje moziba menni címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film magyar filmforgalmazó cég 2021. május 27. és 30. k…

További cikkek

Hírek, kék hírek, zöld hírek, gazdaság, sport, életmód, medicina, ezo és még sok minden más…

Archívum

Menü

Archívum