2024. 07. 18. csütörtök

Frigyes
1 EUR 391 HUF
1 GBP 466 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Kultúra
  • »
  • Egy színvonalas emlékest keretében idézték fel a holokauszt sötét korszakának borzalmait

Egy színvonalas emlékest keretében idézték fel a holokauszt sötét korszakának borzalmait

A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából komoly hallgatóság gyűlt össze egy angyalföldi holokauszt-megemlékezésre, hogy felidézzék a sötét időszak mindenki számára megdöbbentő és embertelen eseményeit. A szervezők célja többek között az volt, hogy a múlt sötét árnyaira emlékezve elősegítsék, hogy a jövőben soha többet ne történhessen meg e korszak eseményeihez hasonló szörnyűség. Ezért is lett a rendezvény címe: A múltat nem lehet eltörölni.

Megrendítő és egyben felemelő holokauszt emlékesten vehettek részt az érdeklődők január 31-én az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány szervezésében, melynek a Szcientológia Egyház biztosított helyszínt, Váci úti épületének dísztermében.

Az est egy fiatal zeneművésznő előadásával kezdődött, aki érzelemgazdag hegedűjátékával elevenítette fel a múlt megrázó eseményeit. Szinte tapintani lehetett a meghatódottságot a levegőben, amikor a hegedű elhalkult.

Ezt követően az emlékest házigazdája köszöntötte a résztvevőket, akiről kiderült, felmenői közül szintén többen váltak a holokauszt áldozataivá.

A rendezvényen levetítésre került egy 98 éves holokauszttúlélővel készült interjú, melyből a jelenlévők megtudhatták, mi mindenen kellett keresztülmennie. Történetét egy igazán megható mondattal kezdte, ami az ő esetében igen nagyra becsülendő:

„Minden ember jónak születik, hogy milyen ember lesz belőle, már rajta múlik.”

A túlélő hölgy mesélt a gyermekkoráról, majd a megdöbbentő deportálásról, ahol már a túlzsúfolt vonatban elvesztette egyik rokonát, akit azt megelőzően katonák vertek meg. Családjával kézen fogva indultak útnak a tábor felé, ahol őt kiemelték munkára, családja többi tagját viszont nem. Csak később tudta meg, hogy ők a halálba masíroztak tovább. Munkatáborának szomszédságában négy krematórium működött éjjel-nappal. A holokauszt során 49 családtagja esett áldozatul.

A holokauszt (jelentése „tűzben feláldozott”) alapja az antiszemitizmus volt, amely a zsidókkal szembeni gyűlöletet jelentette, és a történelem során a náci ideológiák létrejöttekor csúcsosodott ki. Az est során ennek folyamatáról egy egyetemi docens történész beszélt a résztvevőknek. Előadásában azt vizsgálta meg, hogyan jutott el oda a társadalom, hogy ilyen szörnyű sorsra ítélje a zsidó embereket. Ez egy hosszú út volt, mely visszanyúlik az európai civilizáció korai időszakába, amikor a zsidók nem voltak hajlandóak elfogadni Jézus Krisztust messiásként, valamint a katolikus egyház hatalmát felettük érvényes hatalomként. Ezt követően folyamatos vádak, hamis jelentések és negatív propaganda dolgozott azon, hogy egy téves ideológiai tézis kialakításával megkezdődjön és jogfosztásba torkolljon teljes kirekesztésük.

A történelmi vonalat egy esettanulmány követte, amelyről az MTA egyik kutatóintézetének főmunkatársa beszélt. A történet Szerb Antal esetét mutatta be, aki noha zsidó származású volt, mégis találtak olyan törvényt, amely lehetővé tette számára, hogy magyarországi születésű felmenői miatt, valamint a katolikus hitre történő áttérésének köszönhetően megkapja a „nem zsidó” bizonyítványát. Rengeteg viszontagságon ment keresztül, mire megszerezte ezt a dokumentumot, ám nem sokkal később hirtelen ez is hatályát veszítette. Ekkor munkaszolgálat és halál várt rá. Naplójában így említette meg ezt a történelmi igazságtalanságot:

„A zsidóság története egy kontinuus mohácsi vész.”

Eme borzalmak elhangzását követően megcsillant a fény, amikor egy főrabbi a zsidóság megnevezésének történetét mesélte el. A héber elnevezés eredete a befogadást, Izrael a megbocsátást és újrakezdést jelképezi, míg a jehudim (zsidóság) az önzetlen szeretet fontosságát mutatja meg. Ezek mindegyikét egy-egy tanulságos elbeszélés formájában bontotta ki a hallgatóság számára. A legszívbemarkolóbb történet mégis a Berlin pincéiben bujdosó, halálát váró zsidó férfi és a rá pisztolyt szegező orosz katona esetéről szólt. Ami őket megmentette a haláltól és a gyilkolástól, az a „Halljad Izrael” imádsága volt, amelyet mindketten ismertek.

Az est házigazdája ezen történeteket egy csokorba szedte, és összefoglalta a legfontosabb tanulságot – melyet minden előadó igyekezett hangsúlyozni:

„Ráléphetünk a remény útjára, hiszen a történelemnek nem kell megismételnie önmagát. Képesek vagyunk magunk mögött hagyni az árnyakat.”

Amikor már azt gondolták volna a résztvevők, hogy mindent hallottak, két megdöbbentő előadás következett. Egy történész egy eddig eltitkolt történelmi eseménysorozatról rántotta le a leplet, amely a Golyók általi holokauszt című, magyarul is elérhető könyv tartalmát ismertette. Ez a holokauszt egy olyan aspektusa volt, amit egy francia katolikus pap és kutató fedezett fel. Ennek során kiderült, hogy az elgázosítás mellett százezreket tömegsírokba is lőttek Kelet-Európa szerte. Ebbe a helyi lakosságot is bevonták, akikkel az eseményt megelőző este hatalmas árkokat ásattak. Olyan brutális gyermek- és csecsemőgyilkosságokról is beszámolt, melyek bármely jóérzésű ember számára csaknem felfoghatatlanok. Az emberek meggyilkolása szinte már csak logisztikai problémává egyszerűsödött le. Kiemelte, hogy nemcsak a zsidók szenvedtek ekkora emberi brutalitást és elbánást, hanem például cigányok, Jehova tanúi vagy homoszexuálisok is.

Ezt követően az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány elnöke szörnyű hírt hozott a résztvevők számára. Ha azt gondoltuk, hogy a második világháborúval a holokauszt alapvető ideológiájának – az eugenikának – leáldozott, akkor csalódnunk kell. Jogtalan kényszerbeszállítások a pszichiátriai intézetekbe, félrekezelések, halálesetek és embertelen bánásmód. Mindez sajnos még napjainkban is megtörténik. Pont úgy, ahogyan gyermekeket elszakítanak a szüleiktől, és pszichiátriai intézetekbe zárják őket. Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány folyamatosan dolgozik azért, hogy ez ne történhessen meg.

 Elgondolkozhatunk azon, hogy ez mégis hogyan kapcsolódhat egy holokauszt-megemlékezéshez. Erre válaszul a Rettegés kora című dokumentumfilmből került egy néhány perces rész levetítésre, mely bemutatta, hogy a pszichiátria által kidolgozott fajelméletek hogyan képezték ezen antiszemita mozgalmak alapjait. A dokumentumfilmből – mely az alapítvány YouTube csatornáján is teljes egészében megtekinthető – ingyenes példányokat kaphattak az érdeklődők.

Az est végén a holokauszttúlélő hölgy búcsúszavai adtak újabb reményt:

„Mindannyian jónak és egyformának születünk. Nem lehet gyűlölködésben élni. Ha felfedezi valaki a gyűlölködést, azonnal dolgozni kell ellene, mert az csak gyűlölködést szül, és nem vezet jóra. Én már csak tudom. Amikor ennyi embert a tűzbe hajtanak, azt hallani is borzalom. Próbáljunk meg békésen élni egymás mellett. A hasonlóságot kell keresni, nem a különbözőséget. Azért születünk, hogy segítsük egymást.”

Minden résztvevő hangsúlyozta a megemlékezés fontosságát, ami nem más, mint hogy nem hagyhatjuk, hogy ez a fajta brutalitás és társadalmi kirekesztés megismételje önmagát. Erre intett óva mindenkit az est házigazdája is záró gondolataiban, miszerint: „Próbáljuk meg a világot kicsit jobb hellyé tenni.”

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek