2022. 10. 1. szombat

Malvin
1 EUR 422 HUF
1 GBP 478 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Közélet
  • »
  • Újabb bírósági botrány: nincs hatékony jogorvoslati lehetőség kirúgott bíróknak 

Újabb bírósági botrány: nincs hatékony jogorvoslati lehetőség kirúgott bíróknak 

A Fővárosi Törvényszék elnöke Szabó Gabriella bírót tavaly alkalmatlannak minősítette, ezért megszűnt megbízatása, nem ítélkezhet tovább. Erre azt követően került sor, hogy a bírónő az Európai Unió Bíróságához fordult egy menekültügyi szabály miatt, amit az uniós bíróság jogellenesnek is talált. Szabó Gabriella szerette volna megtámadni az alkalmassági vizsgálat eredményét, de a magyar bíróságok szerint nincs jogorvoslati lehetőség az alkalmatlanságot megállapító értékeléssel szemben, és az Alkotmánybíróság szerint ez így van rendjén. Pedig a hatékony jogorvoslat lehetősége mindenkit megillet, különösen igaz ez egy bíró esetében, akinél az elmozdíthatatlanság a függetlenség fontos feltétele. Ezért fordult most Szabó a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

Nem csak a bírák objektív mérce szerinti kiválasztása és kinevezése, de elmozdíthatatlanságuk és szolgálati jogviszonyuk alkotmányos védelme is fontos garanciája a bírói függetlenségnek és így az ítélkezés függetlenségének is. A bíró jogviszonyát körülbástyázó biztosítékok egyúttal az emberi jogok és a jogállamiság érvényesülését is garantálják. Ha a biztosítékok gyengék, mert a bírákat rendszeresen kiteszik a felettesük döntésének, az a bírói függetlenség és a jogvédelem szintjét is lerontja.

Szabó Gabriella 2018. július 1-jétől volt bíró a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumában. Határozott időre, három évre nevezték ki. Hogy tovább dolgozhasson bíróként, 2021 elején szakmai alkalmassági vizsgálaton kellett átesnie. A Fővárosi Törvényszék elnöke tavaly márciusban alkalmatlannak minősítette őt.

Ilyen igen ritkán fordul elő. Ahogy az is, hogy az értékelés során figyelmen kívül hagyták annak a kúriai bírónak a Szabó Gabrielláról adott kedvező véleményét, aki a bírónő ítéleteit másodfokon rendszeresen felülvizsgálta. Fontos körülmény az is, hogy Szabó 2018-ban az Európai Unió Bírósághoz (EUB) fordult, mert egy olyan hazai rendelkezést használtak rendszeresen menedékkérők elutasítására a hatóságok, amely szerinte uniós jogba ütközött. A bírónőnek igaza volt, és az EUB 2020-ban kimondta, hogy ezt a jogsértő szabályt nem alkalmazhatja tovább a menekültügyi hatóság.

Gondolhatnánk, hogy Szabó alkalmasságát mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy jól ítélte meg a jogi helyzetet, de nem így történt. A kormánynak nyilván különösen nem volt ínyére Szabó kezdeményezése az Unió bírósága előtt, de kollégáinak, feletteseinek sem.

Elvileg mindenkinek alkotmányos joga, hogy az őt sértő döntésekkel szemben jogorvoslatot keressen, a gyakorlatban azonban Szabónak nem volt lehetősége az értékelésének jogszerűségét vitatni. Sem az elsőfokú szolgálati bíróság, sem a Kúria, sem az Alkotmánybíróság nem volt hajlandó érdemben foglalkozni a kérelmével. Egyik fórum sem talált kivetnivalót abban, hogy egy bíró nem vitathatja érdemben azt az értékelést, amelynek eredményeként elveszíti megbízatását és megélhetését. Szabó ügyében folyamatban van egy további eljárás, de még ha abban sikerrel jár is, akkor sem áll helyre a bírói státusza, és ebben a magyar Alkotmánybíróság semmilyen kivetnivalót nem talált.

Ezért most a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Az ugyanis elfogadhatatlan, hogy a bírói megbízatásról olyan értékelés döntött, amely ellen nincsen semmiféle hatékony jogorvoslati lehetőség. Mindez súlyosan sérti a bírónőnek az Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált tisztességes tárgyaláshoz, illetve a hatékony jogorvoslathoz való jogát.

„Ami Szabó Gabriellával történt, nem csak vele történt, nem csak őt tiporták meg, hanem a bírói függetlenséget is. Az, hogy elzárták őt a jogorvoslat lehetőségétől, különösen annak fényében visszás, hogy eközben egyes bírói kinevezések törvényessége legalábbis kétséges az Országos Bírói Tanácsnemrég nyilvánosságra került jegyzőkönyveinek fényében. Súlyosan rombolhatja az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalmat, ha sem a bírók kiválasztása, sem az elbocsátása nem előrelátható szabályozás alapján történik és nem is vitatható utólag tisztességes eljárásban. Jogállamban ezt nem így várnánk, ezért rendszerszintű változtatásokra van szükség” – indokolta Tóth Balázs ügyvéd, miért vállalta a Magyar Helsinki Bizottság Szabó strasbourgi képviseletét.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek