Már most biztosra vehető az idei évre az új nemzetgazdasági csúcs mind a beruházások, mind pedig az export terén, a sikerben a legfőbb szerepet az játszotta, hogy a kormány a válságok idején sem adta fel a munkaalapú társadalom megteremtését célzó stratégiáját – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A tárcavezető az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén kiemelte, hogy a hidegháború vége óta ma van a legrosszabb formájában a világ biztonsága, ráadásul Magyarország a földrajzi elhelyezkedése miatt két irányból is rendkívüli kockázatokkal néz szembe. Aláhúzta, hogy hazánkra súlyos és közvetlen kihatással van a szomszédos Ukrajnában tomboló háború, és nem pusztán az onnan Magyarországon keresztül elmenekülő több mint egymillió ember ellátásáról van szó, hanem a negatív gazdasági következményekről is. Úgy vélekedett, hogy a konfliktus európai kezelése olyan helyzetet okozott, amely rendkívüli kihívások elé állította a magyar gazdaságot annak a struktúrájától függetlenül, minthogy az egekbe szökő infláció kiváltó oka egyértelműen a háborúban és az arra válaszul elrendelt szankciókban keresendő. Kitért arra is, hogy az utóbbi néhány évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, ennek nyomán pedig új világrend van kialakulóban. „És hogy ennek mi lesz a végeredménye, azt valószínűleg ma még senki nem tudja megmondani” – közölte. A miniszter üdvözölte, hogy mindezen nehézségek ellenére tavaly sikerült megdönteni a beruházások, az export és a foglalkoztatottság rekordját is Magyarországon. Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben a kivitel értéke 142 milliárd eurót ért el, ami a 34. helyezést jelenti a globális rangsorban, s ez idén 150 milliárd euró fölé bővülhet a jelenlegi tendenciákat nézve. Eközben 6,5 milliárd eurónyi beruházásról született megállapodás, amelynek a volumene idén ennek a duplája, 13 milliárd euró lehet a számítások alapján, illetve csúcsot döntött a foglalkoztatottság is – sorolta. „Mindezek alapját a beruházások jelentik. A beruházási rekord hozza magával a munkahelyteremtést, a gazdasági teljesítmény növekedését. És amit az idei esztendőről tudok mondani önöknek, az az, hogy mind a beruházások, mind az export tekintetében már most biztosra vehetjük az új nemzetgazdasági rekordok megszületését” – jelentette ki. Arról is beszámolt, hogy idén a kormány beruházásösztönzési rendszere keretében 214 új beruházásról tudtak megegyezni, amelyek nyomán mintegy 19 ezer munkahely jön majd létre. Ezzel kapcsolatban a kiegyensúlyozottságot méltatta, rámutatván, hogy a legtöbb beruházás Kínából, míg a második legtöbb Németországból, a harmadik legtöbb pedig az Egyesült Államokból érkezik. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a magyar gazdasági sikerekben a legnagyobb szerepet az játszotta, hogy a kormány a válságok idején sem adta fel a munkaalapú társadalom megteremtését célzó stratégiáját, a beruházások és a munkahelyteremtés támogatását. Az ennek megfelelően meghirdetett versenyképesség-növelő támogatási program keretében 1159 cég 304 milliárd forint állami támogatással összesen 801 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre, ezáltal megóvva 253 ezer munkahelyet a koronavírus-járvány alatt. Elmondta, hogy az ukrajnai háború miatt jelentkező kihívások kapcsán is meg kellett vívni ezen vitákat a követendő intézkedésekről, végül a gyármentő programmal támogatást adtak ahhoz, hogy a vállalatok saját kézbe vegyék az energiaellátásuk nagyrészét. „Összesen 143 cég 400 milliárd forintnyi beruházást hoz most létre, amelyhez 150 milliárd forintnyi támogatást biztosítottunk, ezáltal 69 ezer munkahelyet sikerült megvédeni” – mondta. A tárcavezető aláhúzta, hogy mivel továbbra is a beruházások jelentik a sikerek kulcsát, módosításokat hajtottak végre a beruházásösztönzési rendszerben, jelentősen hatékonyabbá téve annak működését. „Az elmúlt évek beruházási stratégiájának egyik fő fókusza az volt, hogy a keleti és a nyugati országrész közti beruházásvonzó képesség kiegyenlítése érdekében tegyünk lépéseket” – szögezte le, hozzáfűzve, hogy a debreceni, nyíregyházi, miskolci térségbe érkező beruházások megugrását látva ez sikerült is. „Fontos, hogy a következő időszakban a déli országrészre fókuszáljunk, ezért a szegedi térség, Baranya megye esetében is ipari parkok kijelölésére került sor” – hangsúlyozta. (MTI)
