2024. 04. 25. csütörtök

Márk
1 EUR 393 HUF
1 GBP 459 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Közélet
  • »
  • Putyin-Biden megbeszélés hidegháborút idéző légkörben

Putyin-Biden megbeszélés hidegháborút idéző légkörben

Az Egyesült Államok nem hajlandó írásba adni, hogy lemond a NATO keleti terjeszkedéséről, Oroszország viszont arról nem hajlandó lemondani, hogy szavatolja határainak biztonságát – összegezte a Magyar Békekör tudósítója annak az 50 perces videó-megbeszélésnek a lényegét, amelyet Putyin orosz és Biden amerikai elnök folytatott csütörtök éjjel.

     A Putyin kezdeményezésére létrejött tanácskozáson Biden „masszív gazdasági és katonai szankciókat” helyezett kilátásba arra az esetre, ha Oroszország megszállná Ukrajnát, mire Putyin azzal reagált, hogy Washington ezzel „óriási hibát követne el, mert az a kapcsolatok teljes megszakítását vonná maga után”. Biden értésére adta, Oroszország arra törekszik, hogy a január 9-10. között esedékes genfi tárgyaláson megállapodás szülessék biztonsági garanciákra irányuló követeléseinek teljesítéséről, különben kénytelen lesz nem diplomáciai eszközökhöz nyúlni, hogy szavatolja saját biztonságát. „Ha önök támadó fegyvereket (értsd rakétákat) telepítenek Ukrajnába, mi támadó fegyvereket fogunk telepíteni az amerikai határok közelébe” – hozta Biden tudomására. Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint Putyin az 1962. évi kubai rakéta-válsághoz hasonlította az amerikai-orosz viszonyban a NATO keleti terjeszkedése miatt támadt feszültséget. Az amerikai elnök erre azzal válaszolt, hogy egyelőre nem tervezik támadó fegyverek telepítését Ukrajnába.

     Putyin azt mondta Bidennek, hogy az orosz–amerikai tárgyalásnak olyan jogilag kötelező garanciákat kell eredményeznie, amelyek kizárják a NATO keleti terjeszkedését, és fenyegető fegyverrendszerek telepítését az orosz határok közvetlen közelébe. Hangsúlyozta, hogy minden ország biztonsága csak a biztonság oszthatatlansága elvének szigorú betartásával szavatolható.

     A Békekör tudósítója abban összegezte a videó-konferencián történteket, hogy a két fél nem jutott közös nevezőre a genfi tárgyalás előtt tíz nappal, csak abban értett egyet, hogy tárgyalással igyekszik enyhíteni a feszültséget, és személyesen felügyeli a genfi tárgyalásokat. Nem világos, vajon az amerikai elnök mivel kíván hozzájárulni a feszültség mérsékléséhez, kész-e elismerni Oroszország jogát a biztonságos határokhoz. Orosz részről nem hagytak kétséget a felől, hogy negatív válasz esetén olyan ellenintézkedéseket foganatosítanak, amelyekkel közvetlenül fenyegetnék Amerika biztonságát, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan Amerika fenyegeti Oroszország biztonságát az orosz határokon. A genfi tárgyaláson eldőlhet, vajon enyhülés, vagy újabb hidegháború veszi-e kezdetét.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek