2024. 07. 20. szombat

Illés
1 EUR 391 HUF
1 GBP 464 HUF

Vörösiszap-katasztrófa: a felelősség sokrétű

A Lehet Más a Politika szerint a vörösiszap-katasztrófa bekövetkeztében a
Mal Zrt., az érintett hatóságok mindegyike, valamint a hatályos szabályozás,
illetve a megfelelő jogszabályok megalkotását 1995 óta elmulasztó
kormányzatok is felelősek.

A Mal Zrt. olyan kárelhárítási tervvel rendelkezett, amely csupán
háromszázezer m3 iszap kiömlésével számolt, miközben a balesetben egymillió
m3 anyag távozott, és az iszap jó része még mindig a tározótérben van. A
kárelhárítási tervben szereplő vésztározó használatára nem került sor – ez
vagy annak nem megfelelő kialakítására, vagy mulasztásra utal. A cég
felelőtlen, a profit érdekében minden egyéb szempontot háttérbe szorító
hozzáállását jelzi, hogy korábban több százmillió forintos összegű
biztosítással rendelkezett, ezt nemrégiben cserélte le egy tízmilliós
biztosításra, amivel évente sok millió forintot takarított meg.

A hatóságok esetében felfoghatatlan, hogy adhatott ki 2006-ban a hatóság
engedélyt sima hulladéklerakásra egy olyan anyag esetében, melynek pH-ja
13-13,5-es, ami önmagában veszélyes hulladékként definiálja az anyagot (a
cég által benyújtott, és a hatóság által jóváhagyott kárelhárítási tervben
is veszélyes anyag szerepel).

A hatósági rendszer egészének szervezeti hibáit mutatja, hogy a létesítmény
engedélyezésének és ellenőrzésének feladata követhetetlen, az építési
engedélyt a területileg illetékes önkormányzatok kellő szakmai ismeretekkel
nem rendelkező jegyzői adják ki, de az építmény ellenőrzése, felülvizsgálata
nem része az eljárásnak. Mivel a vörösiszap egy 2008-as törvény értelmében
bányászati hulladéknak minősül, ezért kezelésének, elhelyezésének
ellenőrzése a területileg illetékes bányakapitányság feladata is lett volna,
a bányakapitányság felbukkanásának a létesítmény körül azonban semmi nyoma
nincs. A zöldhatóság ellenőrzése pedig csupán a környezeti elemek
terhelésére (vízbázisok, levegőszennyezés ellenőrzése) terjed ki. Azaz a
tározó műszaki állapotát és a benne elhelyezett anyag összetételét az
üzemeltetőn kívül soha, senki nem ellenőrizte.

Az LMP kikérte a cég környezetvédelmi engedélyéhez készült környezeti
hatástanulmányt is, felmerül ugyanis a gyanú, hogy a jelenlegi rendszerben
az engedélykérelmet benyújtó cég által megrendelt és finanszírozott
hatástanulmány – más esetekhez hasonlóan – nem reálisan mérte fel a
környezeti veszélyeket, a megbízást adó Mal Zrt. érdekében túlságosan
megengedő volt. Ez az egész környezetvédelmi engedélyezési eljárás
anomáliáira mutat rá.

Az elmúlt tizenöt év kormányainak felelőssége, hogy mindmáig nem alakították
ki a veszélyes üzemekre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítási rendszert.
Ugyancsak kormányzatot terheli felelősség a hatósági rendszerben
végrehajtott, forráskivonásokkal és leépítésekkel tarkított folyamatos
átalakításokért, melynek eredményeképpen egy saját hatásköreiben is
bizonytalan, gyenge, politikai befolyásnak kitett, terepi jelenléttel
gyakorlatilag nem rendelkező hatósági rendszer jött létre. Ez alkalmas az
éppen aktuálisan kívánatos beruházások gyors, akár a törvényi korlátokat is
legyűrő engedélyeztetésére, az árát azonban az ellenőrző funkciók
leépülésében kell megfizetnünk. Az LMP ezért felszólítja a kormányt a
hatósági rendszer megerősítésére, a politikai befolyás megszüntetésére. Az
LMP rövid időn belül törvénymódosító csomaggal fog előállni az
Országgyűlésben, a tapasztalt jogszabályi problémák orvoslására.

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek