2024. 07. 19. péntek

Emília
1 EUR 391 HUF
1 GBP 464 HUF

Vallási köntösbe bújtatná a cigány tanulók elkülönítését az állam

Újra napirenden van a gyerekek elkülönítését vallási vagy nemzetiségi oktatás alapján lehetővé tevő kormányrendelet-tervezet. Ettől nem függetlenül kilépett a kormány által létrehozott Emberi jogi kerekasztalból a népszerű blogger, Ritók Nóra pedagógus is. Mára jóformán nem maradt a témában ismert és elismert civil tagja az ENSZ kérésére megalapított testületnek.

Civilszervezetek széleskörű tiltakozása ellenére a kormány 2014. december 30-án fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amely lényegében arra hatalmazza fel a testületet, hogy rendeletben állapítsa meg, mely esetekben nem számít elkülönítésnek a gyerekek elkülönítése.

Az RSK birtokába került rendelettervezet előterjesztője (Balog Zoltán miniszter) a nemzetiségi és a vallási alapú oktatás szabályozásában lelte meg a megoldást. Nem véletlenül, hiszen Balog Zoltán már 2010-ben azt gondolta, hogy „minél több olyan egyházi iskolára lenne szükség, ahol többségében cigány gyerekek tanulnak. Mindez előkészítés lenne az integrációra”.

A nyíregyházi Guszev telepi iskola esete az ügy kapcsán szimbolikus jelentőségű. A cigánytelepi szegregált iskolát 2007-ben bezárta az akkori városvezetés, majd alig négy évvel később a görögkatolikus egyház újranyitotta, annak ellenére, hogy a városban van egy másik, történetesen sokkal jobban felszerelt, nemrégiben uniós finanszírozás segítségével felépített görögkatolikus iskola. Igaz, oda cigányok nemigen járnak.

Az elkülönítés ellen küzdő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) keresetet indított az iskola bezárását kérve, a perben Balog Zoltán is tanúvallomást tett – a cigányiskola fenntartói mellett. A nyomortelepen működő kis létszámú iskolát az elkülönítés miatt első- és másodfokon is elmeszelte a bíróság, de végül a Kúria zöld jelzést adott az intézménynek. A döntés szerint az elkülönítés a gyerekek vallásgyakorlásának szabadsága miatt indokolt, az más kérdés, hogy mindössze két gyerek szülei jelezték, hogy vallásosak.

Persze a közoktatás szerkezeti változása is indokolhatja közvetve a kormányzati jogszabályírási felbuzdulást: az iskolák államosítása óta rengeteg intézmény került az egyházak fenntartásába, számuk két tanév alatt, 2014-re másfélszeresére nőtt. Csakhogy míg korábban szinte kizárólag az elit gyűjtőhelyeként működtek az egyházi intézmények, mára egy ezzel ellentétes folyamat is megjelent: több helyen a szegény gyerekeket tömörítő iskolák átvétele zajlik az egyházak részéről (erről számol be több esettanulmány is a Virág Tünde szociológus által szerkesztett Törésvonalak c. friss kötetben).

Az Emberi jogi kerekasztalból korábban kiszálló TASZ, Helsinki Bizottság, NEKI, ERRC, CFCF után ma Ritók Nóra pedagógusnak, a Nyomor széle blog szerzőjének is betelt a pohár, ő is elküldte lemondó levelét a testületnek. Ritók elfogadhatatlannak tartja a rendelettervet, amely szerinte legalizálja az elkülönítést, de az RSK kérdésére hozzátette: lemondása mögött elsősorban az áll, hogy három éve nem történt érdemi előrelépés a kerekasztal tevékenysége kapcsán, a szegregáció pedig egyre nagyobb szerepet játszik az iskolákban, ahol újra tapasztalni az intézményen belüli, azaz osztályok közötti elkülönítést is.

A mostani rendeletterv első blikkre mintha a vallási alapú, vagy a nemzetiségi oktatás szabályozási hiányosságait kívánná rendezni. Az ilyen jellegű oktatást a jogszabály szerint a szülő kérelmezi majd és a visszavonást is neki kell kezdeményeznie. De az RSK-nak tavaly, a rendeletterv első felbukkanásakor nyilatkozó Havas Gábor oktatáskutató szerint aligha életszerű, hogy a mélyszegénységben élő gyerekek többnyire alacsony iskolázottságú szüleiben annyira erős legyen a vallásos meggyőződés vagy a nemzetiségi oktatás iránti vágy, hogy ilyesmit kezdeményezzenek, amihez ráadásul egy sor adminisztratív lépést meg kell tenniük. Valószerűbb, hogy azok az iskolák, illetve egyházi fenntartók fognak kezdeményezően fellépni, amelyek kapva kapnak a lehetőségen, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekeket „jogszerűen” elkülönített osztályokba terelhetik.

A kormányzatnak tehát minden oka megvan arra, hogy bebiztosítsa magát, illetve az egyházakat, hogy az iskolai elkülönítésért ne lehessen perelni. Más okot ugyanis aligha találhatnánk: az egyházi és a nemzetiségi nevelés szabályozása eddig is rendezve volt. A kormánynak amiatt fájhatna a feje, hogy úgy hírlik, Csehország és Szlovákia után hazánk ellen is kötelezettségszegési eljárást indít az EU az iskolai egyenlőtlenségek fenntartása, konkrétan a roma gyerekek elkülönítése miatt. A mostani rendeletterv aligha nyugtatja majd meg a döntéshozókat.

sg – RSK

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek