2024. 06. 22. szombat

Paulina
1 EUR 397 HUF
1 GBP 470 HUF
Trianon – 1920. június 4. péntek – Téged sirat minden hű fiad magyar nemzetem!

Trianon – 1920. június 4. péntek – Téged sirat minden hű fiad magyar nemzetem!

Trianon – 1920.  június 4. péntek – Téged sirat minden hű fiad magyar nemzetem!Az I. világborút lezáró „versailles-i békeszerződés” nem volt más, mint a győztes nagyhatalmak új érdekközösségének a létrehozása,  a hozzájuk csatlakozott  „áruló” kis nemzetek identitásának, területi-gazdasági követeléseinek deklarálása.   A világháborút kirobbantó Szerbia a béketárgyaláson – mint mindannyiszor – most is igény tartott a magyar Délvidékre, a megálmodott   Nagy-Szerbia megteremtése érdekében.

  De ugyanígy említhetjük a románok „mohóságát” is – akik korábbi fegyvertársként  már 1916-ban  titokban megalkudtak az antanttal – és hátba támadták a német-osztrák-magyar szövetséget. Mindennek ára – a magyar többségű Erdély volt, ezen belől  pedig a Dél-erdélyi területek fontos nyersanyag lelőhelyei és ipari potenciálja.  Már akkor is a kőolajért, a keresett nyersanyagért folyt a nemzetközi verseny, mely a kezdődő motorizáció üzemanyagaként jött számításba.
   Nem hagyhatók ki e „területfelosztó-fosztogató közösségből” a csehszlovákok sem. Céljuk az önálló  Csehszlovákia megteremtése volt Benes és Masarik vezetésével.
     A párizsi „békekonferenciát” 1919. január 18-án nyitották meg.  Az antant jelenlétében – a négy elsőszámú vezető: a francia Clemancu, az amerikai Wilson, az angol Lloyd George és az olasz Orlandó voltak a fő „ítélethozók”. Valójában egyik politikus sem képviselt „közös európai irányvonalat, politikát”, s ez szabadteret engedett a balkáni-, és közép-európai nacionalizmus térnyerésének. Ezt kihasználva  Csehszlovákia, Románia, Szerbia  nacionalista vezetői közös „igénylistát” juttattak  el a békekonferenciához, melyben  jelezték a Magyarországgal szembeni területi követeléseiket és tiltakoztak a magyar delegáció népszavazás kiírását követelő memoranduma ellen. A magyar békeküldöttség, a megalázó – béketárgyalásnak alig nevezhető procedúrában mindvégig kiállt az elvszerű, a többségi magyar nemzet érdekeit figyelembe vevő népszavazási eljárás lebonyolítása mellett.
A békekonferencia kezdeti időszakában némi remény feltűnt az etnikai alapú hovatartozás alapján történő népszavazás-önrendelkezés vonatkozásában, de az amerikai küldöttség feladta a „wilsoni 14 pontba foglalt békekoncepcióját”. Wilsont jobban érdekelte az elnökválasztás – az USA elnöki széke, mint az, hogy antant-partnerei: Franciaország, Anglia miként döntenek a kollaboráns-területrabló – fosztogató szövetségesei: Románia, Csehszlovákia, Szerbia javára – s hogyan darabolják fel a történelmi Magyarországot.
   Ebben az elvtelen, területrabló, az ezeréves Magyarországot megcsonkító, a versailles-i békekonferenciát félrevezető manőverben Eduard Benes csehszlovák személyiség (soha sem nevezném politikusnak és államfőnek sem) elévülhetetlen bűnöket szerzett ! Benes  a tótokat  (szlovákokat) cseheknek, a horvátokat és  szlovéneket a szerbek rokonaiknak, a románokat a rómaiak leszármazottainak nevezte. Az 1910-es  valós népszámlálási adatokat meghamisítva közölte a párizsi békekonferenciával. Úgy jelezte, hogy a Magyar királyság területén élő 18 Mfős lakosságból csak 7 Mfő a magyar, hol ott ez a  létszám ettől jóval nagyobb volt. A hamisítást és a félrevezetést még tetézte azzal is, hogy új, természetes határként olyan földrajzi adatokat jelzett, amelyek a valóságban sohasem léteztek. Ez a személyiség 25 év múlva, 1945 tavaszán a szlovákiai magyarságot – minden jogalapot nélkülözve háborús bűnösnek kiáltotta ki.

Ez a Trianoni-békediktátum igazságtalan, a valós etnikai területeket messze figyelembe nem vevő, a magyar népre kívülről ráerőszakolt – beleszólást nem tűrő határozat volt. Az a szerződés tartalma és megvalósítása messze állt és áll ma is az igazsághoz!
 A magyar küldöttségnek csak arra, volt joga, hogy ezt „békeszerződést”- mellyel kapcsolatosan nem terjeszthetett elő dokumentumokat, nem mondhatta el véleményt, nem adhatta elő népszavazás iránti kérelmét – kézjegyével lássa el!  A kényszer vitte a magyar küldöttséget Párizsba, mert a magyar nép már nem nélkülözhetett tovább!  A győztes nagyhatalmak szigorú embargót vezettek be hazánk iránt. Nem volt élelmiszer, gyógyszer, ipari nyersanyag, s az ország és a magyar nemzet a megsemmisülés végső óráit élte. Az antant végső  üzenete volt: ha Magyarország aláírja a békeszerződést, azonnal feloldja a gazdasági blokádot –  az ország élelemhez és nyersanyaghoz jut, és akkor visszatér a normális élet……. Ez volt a trianoni-békediktátum, melyet igaz átvettünk, de nincs magyar ember, aki elismerné annak törvényes, hiteles voltát (és ezt soha sem fogjuk ismerni, míg magyar ember él e földön!).
     Ezt nagyon sokan tudják az akkori győztes hatalmak közül is, de beismerni nincs bátorságuk, beszélni pedig még ma sem mernek róla. Nem beszélnek róla, mert hiányos az etikai értékrendjük.  Nemzeti identitásuk és  az egyre szélesülő nacionalista  törekvéseik pedig gátat szabnak a magyarság önrendelkezését biztosító területi autonómiák jogos felállításának.
 Az 1920-as párizsi békeszerződés számtalan igazságtalanságot hagyott a XXI. századi Európára. Ide sorolnám napjainkig  visszaható jogos és igazságos autonómia törekvéseket: a Délvidéken, a Felvidéken, a Kárpátalján, és a legnagyobb magyar tömbben, Erdélyben és a Székelyföldön.

Az 1920. június 4-i megalázó „versailles-i békeszerződést és következményeit jól ismerjük és jó, ha ezt ismeri a felnövekvő új magyar nemzedékünk is.
A trianoni béke-diktátum: Magyarország korábbi területét a 325 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát a szerződés előtti 21 millióról 8 millióra csökkent. Erdélyt a Parciummal együtt, továbbá a Kelet-bánátot Romániához, a Nyugat-bánátot, Bácskát (a Délvidéket) és Horvátországot az újonnan megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a Felvidéket és Kárpátalját az új Csehszlovákiához csatolta, míg Burgenlandot (a Várföldet) pedig Ausztriának ítélte. Az elcsatolt területeken mintegy 3, 5 – 4 millió magyar nemzetiségű honfitársunk került kisebbségbe.
A békeszerződés 35 ezer főben maximálta a magyar hadsereg létszámát és megtiltotta korszerű felfegyverzését, más államokkal való államszövetség létesítését (ehhez a Nemzetek Szövetsége engedélyét tette kötelezővé).
   Mindezeken felöl a békeszerződés 100 millió dollár jóvátétel-kártétel megfizetésére, kötelezte a megcsonkított Magyarországot Románia, Szerbia és Csehszlovákia irányában – 20 éves időtartamra bontva.

A nyugati nagyhatalmak és az érdekkörükbe vont kollaboráns kisállamok a trianoni-békediktátummal – 1920. június 4-én – hazánkat, Magyarországot a legnagyobb „gyásszal és megalázással” sújtották. Nemzetünk most is áldozat volt a „békeosztók és igazságszolgáltatók  Justicia-mezején”.
 E méltatlan, a „trianoni-békediktátumba csomagolt nemzetközi agressziót” nemzetünk a mai napig nem tudta feldolgozni. A világ, az Európai Unió érintett országai – közöttük szomszédink sem felfogni, sem, megérteni nem szándékoznak azóta sem, hogy milyen bűnt követtek el Magyarország, a fennhatóságuk alá került magyar nemzetiség ellen.
Ezt pedig nem feledtetheti velünk a történelem, és nem feledheti a hazáját szerető egyetlen magyar ember sem.

 

Dr. Ágoston Sándor történész (Dévaványa)
 

Trianon

Gyászünnepség sorozat

Trianon 1920. június 4 a magyarnemzet gyásznapja a világtörténelem egyik legnagyobb szégyene, igazságtalansága és kegyetlensége!
Előrendezvények:
2009. június 2-án 18 órától a TRIANON című film vetítése a Művelődési Házban.
2009. június 3-án 18-órától a KORMÁNYZÓ című film vetítése a Művelődési Házban.

2009. június 4-én 16.30 kezdettel a Római Katolikus Templom előtti téren Gyászünnepség

Megnyitó beszéd: Szepessy Zsolt polgármester
Áldások az Egyházak képviselőitől
Tóth Sándor monoki fafaragóművész által készített
Trianoni emlékmű leleplezése
Műsorvezető: Györgyné Újvári Mária
Közreműködnek: Kossuth Népdalkör, Színjátszó Kör

Mindenkit szeretettel hívunk és várunk!
Információ: a 06/30 – 626-19-77-es telefonszámon
 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Irodalmi Éjszakát rendez a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár (Miskolc, Mindszent tér 2.). 2024. június 28-án, pénteken 18-24 óra között. A szervez…