2022. 06. 30. csütörtök

Pál
1 EUR 394 HUF
1 GBP 456 HUF

Törvényes volt-e az óbudai jegyző működése?

Törvényes volt-e a közmédia székházából erőszakkal, illetve hatósági úton eltávolítani az országgyűlési képviselőket. Ennek jártunk utána.

A nem a kormány befolyása alatt álló média számtalan cikkben foglalkozik azzal, hogy a közmédia székházából törvényesen távolították-e el az ott tartózkodó országgyűlési képviselőket. A válasz egyértelműen NEM!

Ezt próbáljuk körbejárni a beszerzett dokumentumok alapján. Elsőként Kiss Anitához, Óbuda-Békásmegyer jegyzőjéhez fordultunk, aki kiadta az országgyűlési képviselők eltávolíthatóságáról a végzést. A jegyzőnő a Budapest III. kerületének sajtóosztályán keresztül gyorsan reagált a kérdéseinkre.

A választ szó szerint közöljük.

„2018. december 17-én az MTVA megbízott vezérigazgatója kérelemmel fordult a jegyzőhöz, melyben azt kérte, hogy a 1037 Budapest, Kunigunda útja 64. sz. alatti ingatlanon a jegyző az eredeti birtokállapotot állítsa helyre és a jogszerű birtoklás K. Ágnes és országgyűlési képviselőtársai általi zavarását szüntesse meg. A Panaszlottakat a kérelmező nevezte meg kérelmében.

A birtokvédelmi eljárásban a jegyző hatásköre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:8. § (1) bekezdésén alapul, illetékességét a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) 2.§ (1) bekezdése állapítja meg.

Az eljárás során a jegyző és két munkatársa a helyszínen megjelent, itt a jegyző az eljárás megindításáról valamint a kérelem pontos tartalmáról tájékoztatta a jelenlévő panaszlottakat, akik tájékoztatást kaptak arról is, hogy mint ellenérdekű felek, a kérelemben foglaltakra vonatkozóan nyilatkozatot tehetnek. A jegyző a helyszíni szemle, valamint a Panaszos és Panaszlottak nyilatkozataiban foglaltak alapján hozta meg döntését, amelyben a Panaszos birtokvédelmi kérelmének helyt adott és elrendelte, hogy a Panaszlottak a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul állítsák helyre az eredeti birtokállapotot, szüntessék meg a birtoklás zavarását és egyben eltiltotta a birtoksértőt a jövőbeni birtokháborító magatartástól. A Panaszos nyilatkozatában az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a határozatban foglaltak végrehajtását kérte, melyről végzés született.

K. Ágnes a határozatot a hivatal kézbesítőjétől átvette, és annak olvasását elkezdte, majd visszaadta a kézbesítőnek.” – áll az önkormányzat sajtócsoportja által írt válaszban.

Az első, ami rögtön szembeötlő, hogy Kiss Anita jegyző milyen gyorsan reagált, két munkatársával rögvest ott termett a helyszínen egy birtokháborítási ügyben, amely máskor hetekig, hónapokig is eltart. Másrészt semmibe vette az országgyűlési képviselő jogállásáról szóló törvényt, amely kimondja, hogy igazolványukkal bármely közintézménybe bemehetnek, ott tartózkodhatnak a munkájuk elvégzése céljából. Bár a törvény azt is kimondja, hogy a közérdekű üzem megzavarása nélkül tehetik ezt meg, de ebben az esetben a zavart éppen a panaszos, vagyis a megbízott vezérigazgató, Papp Dániel követte el azzal, hogy  minden szinten akadályozta, hogy a képviselők a jogállásuknak megfelelően elvégezhessék a munkájukat, beolvassák vagy beolvastassák az ellenzék által elfogadott öt pontot. Papp Dániel már csak azért sem lett volna jogosult ezt megakadályozni, mert személyében érintett volt az ötödik pontban, amely az ő lemondását követelte. A több, mint két és fél millió választó, aki az éppen bent lévő képviselőket a parlamentbe beküldte ennek közzétételét követelte. Ez a tény hatalmas legalitást adott az országgyűlési képviselőknek, hogy a közpénzből, tehát az ellenzéki szavazók adóforintjából is fenntartott – kilencven milliárdos költségvetésű közintézményben elérjék a petíció beolvasását. Ezt akadályozta a panaszos, de Kiss Anita jegyzőnő nem mérlegelte kellőképpen azt a tényt, hogy a képviselőkről szóló törvényt nem keresztezheti alacsonyabb rendű rendelkezés. Különösen az mutatja a jegyző túlbuzgóságát, hogy a jövőre nézve is megtiltotta, hogy az országgyűlési képviselők belépjenek a közmédia területére, legalábbis, ha szó szerint vesszük a határozatot. Egyébként a birtokvédelmi rendelkezéseket nem politikai viták rendezésére alkotta meg a jogalkotó. Bár van a birtokvédelemi rendeletekben a jövőre nézve hatáskör, de azok sem csorbíthatják az országgyűlési képviselők jogait. Ez egyszerűen hatásköri túllépés. Az épületben szó nem volt randalírozásról, egyszerű és világos céllal érkeztek a képviselők, amelynek teljesítése – ami kötelező érvényű lenne – esetén haladéktalanul távoztak is volna.

Kunhalmi Ágnes megfellebbezte a határozatot, bíróság dönt arról, hogy törvényes volt-e a jegyző működése. Ugyanakkor januártól már felállnak a Fidesz által szorgalmazott különbíróságok, ahol könnyen kiszignálhatják az ilyen jellegű ügyeket a kormányhoz lojális bíróknak.

A jegyzői magatartás különösen annak fényében ítélendő meg, hogy a rendőrség sem volt hajlandó az országgyűlési képviselők érdekében intézkedni, noha ennek elmaradása bűncselekménynek számít, ugyanakkor a birtokháborítási határozatot készségesen olvasták fel és képeztek hozzá hatósági hátteret.

Az is teljesen törvénytelen, ha a rendőrt nem engedik be egy közintézménybe és ezért intézkedés nélkül továbbsétál. Tehát az országgyűlési képviselők egyáltalán nem számíthattak semmilyen szinten egyik hatóság lojalitására, segítségére sem.

Kertész Z István

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

augusztus 3-ig lehet pályázni
a lelki egészségre és a fertőző betegségek gyógyítására fókuszál most a K&H gyógyvarázs Korszerű, a kicsik gyorsabb gyógyítását segítő orvosi m…
Pedibusz Gödöllőn
Még nem sokan tudják mi is az a Pedibusz ill a Pedibusz program Gödöllőn. Ez a program arról szól, hogy a gyerekek egy jó szervezéssel , felnőtt kísér…

További cikkek

Hogyan védhetjük ki, hogy mobiltelefonjainkat lehallgatásra használják?   Amióta az emberiség kommunikációs eszközöket használ, azóta vanna…

Hírek, kék hírek, zöld hírek, gazdaság, sport, életmód, medicina, ezo és még sok minden más…

Menü

Archívum