Elfogadhatatlanok azok a körülmények, amelyekben a menekültstátusz megadására várók kénytelenek élni a röszkei zárt zónában. Ezt tapasztalták meg ismét a helyszínen Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselők.
Nem először jártak a röszkei zárt zónában Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselők. A beszámolójuk szerint, amit közvetlenül a látogatás után tettek, szörnyű állapotok uralkodnak a tranzitzónában.
Az országgyűlési képviselőkön kívül, bár ők is csak előzetes bejelentés után mehetnek be. Rajtuk kívül csak a vöröskereszt, a Református szeretetszolgálat és néhány más civil szervezetlépheti át a küszöböt.
„Börtönóvoda vagy óvoda börtön, nem is tudom, hogy jellemezzem azt, amit odabent megtapasztaltam. A 101 bent lévő emberből 61 a gyermek, tehát többen vannak, mint a felnőttek. Ezek a gyermekek biztos, hogy nem tehetnek semmiről és felfoghatatlan, hogy miért kell hetek, hónapok óta egy olyan helyen élniük, amit minden oldalról magas és szöges drótkerítések vesznek körbe. Ezek a gyermekek nem látnak semmit a természetből, egy fél kosárlabda pályányi területet ölelnek körbe a sűrűn egymásmellé épített barakkok. A parányi hely fel van murvázva és egyetlen mászóka jelzi, hogy itt gyermekek is élnek. Sehová nem viszik ki a kicsiket, az előbb említett poros terület áll csak rendelkezésükre. Az egészségügyi ellátásuk sincs rendesen megoldva, van egy kisfiú, akinek már négy napja nagyon fáj a foga, sem enni, sem aludni nem tud, mégse ítéli meg úgy az itteni hatóság, hogy sürgős az eset és orvoshoz kellene vinni. Egyébként is nagyon szigorúan és mondhatni embertelenül döntik el, hogy ki kaphat menekültstátuszt, még azoknak se adják ezt meg, akiket a tálibok csoportosan megerőszakoltak” mondta Szél Bernadett kamerába, még mindig a látottak hatása alatt. (képünkön)
Szabó Szabolcs szerint az országgyűlési képviselőknek el kell néhányszor jönni ide és az ehhez hasonló helyekre, mert csak nagyon kevesen juthatnak be. Már csak azért is ide kellett jönni, mert időnként embereknek nem adnak enni. A képviselő arról is beszélt, hogy jogi csűrés-csavarás a válasz, ha felteszik a hatóságnak a kérdést az élelem megvonása miatt. Szerinte emberséget kell mutatni akkor is, ha valamit a törvény nem ír elő, de nem is tilt. Szabó azt se zárta ki, hogy egyszer a magyaroknak kell menekülniük és ezért nem szeretne ilyen zárt és embertelen helyekre megérkezni.
A zárt zónába a képviselőkkel se szakértők, se tolmácsok nem léphetnek be és az is meg van nekik tiltva, hogy odabent kép és hangfelvételeket készítsenek. Szél Bernadett szerint azért van ez így, mert ha kikerülhetne ezek közül bármelyik, akkor a látottak, hallottak alapján a legtöbb ember sajnálatot érezne a bent lévők iránt és ez nem férne össze a kormány idegenellenes gyűlölet kampányával.
Nekünk azért lenne egy felvetésünk: nyilván van neve annak, aki vezetője ennek az intézménynek? Ő hogyan számol el a lelkiismeretével, ha embereknek nem ad enni? Vagy az illető arra hivatkozna, hogy „fentről” kapja rá az utasítást? És ha így lenne, muszáj azt végrehajtania? Még sok a kérdőjel, azonban, hogy ezeket egyáltalán feltehettük és megtudhattuk, hogy mi van a szögesdróttal elzárt területen, az mégiscsak a képviselők érdeme.
Kertész Z István/kép: Szél Bernadett fb. oldala.
