2024. 06. 21. péntek

Alajos, Leila
1 EUR 397 HUF
1 GBP 470 HUF

Nyílt levél Dr. Hoppál Péternek, a Fidesz országos szóvivőjének

Tisztelt Dr. Hoppál Péter!

Ön 2013. augusztus 17-én megtartott sajtótájékoztatóján a Heti Válasz cikkére alapozva azt állította egyes Soros György által támogatott szervezetekről, köztük a Magyar Helsinki Bizottságról, hogy „álcivilek”, „fizetett statiszták”, „dollármilliókért kitartott szervezetek”, amelyeknek „mindössze […] annyi feladatuk van cserébe az amerikai pénzekért, hogy minden fronton támadják […] a magyar kormányt, támadják a Fideszt, és támadják Magyarország miniszterelnökét”.

Azon újságírói felvetésre, miszerint ezek a szervezetek a korábbi kormányokat is kritizálták, a következő választ adta: „a kérdés, hogy akkoriban kaptak-e ilyen tetemes amerikai támogatásokat, erről nem szól a cikk, úgyhogy erről nem tudunk. Ma kapnak külföldi jelentős támogatásokat, és a külföldi megrendelést teljesítik, és Magyarországot a külföld előtt lejáratják.”

Jelen nyílt levélben egyrészt ismerethiányát kívánom orvosolni, másrészt nyilvános bocsánatkérésre szólítom fel.

1) A Helsinki Bizottság két évtizede a mindenkori kormány kritikusa

Kezdjük az ismerethiánnyal. Ön jól látja. Az egyik fontos kérdés, amelyet a téma kapcsán fel kellett volna tennie, mielőtt belefog a civil szervezetek besározásába, hogy a Magyar Helsinki Bizottság – és a többi, Ön által kritizált szervezet – milyen kormánykritikus tevékenységet folytatott az előző kormányzati ciklusok alatt, és e korábbi időszakokban kapott-e támogatást a Soros Györgyhöz köthető donoroktól.

E kérdésekre nem lett volna túl nehéz választ találni. Amennyiben legközelebb a Magyar Helsinki Bizottságról tartana sajtótájékoztatót, javaslom, hogy ne csak a Heti Választ vagy a Magyar Nemzetet olvassa, hanem bátran keresse fel a Bizottság honlapját, ahol megtalálja a tevékenységünk dokumentálását, illetve a közhasznúsági jelentéseinket is, amelyek valamennyi forrásunkat feltüntetik, mégpedig a finanszírozó nevének megjelölésével. Ha ezen túlmenően lenne szüksége információra, forduljon hozzánk bizalommal.

Annak érdekében, hogy ezúttal még ennyi erőfeszítést se kelljen tennie az adatok megszerzése érdekében, példálózó jelleggel hadd hívjam fel a figyelmét az alábbi olyan esetekre, amikor 2002 és 2010 között nemzetközi szervezeteket tájékoztattunk a magyarországi emberi jogi helyzetről.

a)    2005-ben, amikor a Soros Györgyhöz köthető szervezetek 33 millió forinttal (összköltségvetésünk 20%-ával) támogatták a bizottságot, az Európa Tanács Kínzás megelőzésére létrehozott bizottságának (CPT) írtunk igen kritikus jelentést.
b)    2006-ban („Soros-támogatás”: 42.8 millió forint, az összköltségvetés 24%-a) az ENSZ Kínzás elleni bizottságát tájékoztattuk a kínzás elleni egyezmény magyarországi érvényesülésének hiányosságairól, egyebek mellett a 2006. őszi rendőri túlkapásokról.
c)    2008-ban („Soros-támogatás”: 39.5 millió forint, 28%) az Európa Tanács Rasszizmus és intolerancia ellenes bizottságához nyújtottunk be árnyékjelentést a magyarországi helyzetről.
d)    2009-ben („Soros-támogatás”: 40.4 millió forint, 24%) ismét a CPT-t tájékoztattuk a kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmóddal kapcsolatos magyarországi fejleményekről, többek között a 2006 őszével összefüggésben indult eljárásokat érintő kifogásainkról.
e)    Végül 2010 márciusában („Soros-támogatás”: 63 millió forint, 33%) az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának nyújtottunk be elemzést a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának végrehajtásáról (szintén kitérve a 2006. őszi jogsértések fejleményeire).

Ilyen irányú tevékenységünk tehát messze nem új keletű, és semmilyen módon nem függ attól, hogy MSZP-nek, vagy FIDESZ-nek hívják a kormánypártot. A jogvédő szervezetek tevékenységének lényege ugyanis az egyén állammal szembeni védelme, a túlterjeszkedésre természeténél fogva hajlamos közhatalom civil kontrollja. Ilyen értelemben tehát a Helsinki Bizottság, mint jogvédő szervezet nem Horn Gyula, Orbán Viktor, vagy Gyurcsány Ferenc „ellenfele” a pártpolitikai térben, hanem a mindenkori hatalom kritikusa. A hatalom kordában tartásának pedig egyik bevett eszköze a nemzetközi jogi fórumok igénybe vétele azon anomáliákkal szemben, amelyeket a hazai keretek között nem lehet orvosolni.

2) Kritikánkat maradéktalanul visszaigazolták a nemzetközi jogi fórumok

Ön a sajtótájékoztatóján egyetlen szóval sem emlékezett meg arról a tényről, hogy a jogvédő szervezetek nem politikai alapon bírálták a kormánytöbbség tevékenységét, hanem tisztán jogi érveket hoztak fel, legtöbbször azon nemzetközi egyezmények rendelkezéseire hivatkozva, amelyeket Magyarország aláírt és magára nézve kötelezőnek ismert el.

 Azt pedig végképp elmulasztotta megemlíteni, hogy a kritikáinkat – amelyeket sokszor a TASZ-szal és az EKINT-tel közösen fogalmaztunk meg – a magyar Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európa Tanács Velencei Bizottsága és az ENSZ Különmegbízottja rendre visszaigazolta. Ha erről nem „felejt el” említést tenni, máris kiderült volna, hogy bírálataink alkotmány- és nemzetközi jogilag megalapozott állítások, nem pedig politikai rágalmak voltak.

3) A nemzetközi kritika elkerülésére a kormánytöbbségnek lett volna módja

Szintén nem esett a sajtótájékoztatón szó arról, hogy kritikai észrevételeinkkel először Önökhöz, a kormánytöbbséghez fordultunk, és csak azután vittük lépéseik bírálatát nemzetközi színtérre, hogy Önök a felvetéseinket figyelmen kívül hagyták. Jól példázza ezt a bírósági ügyáthelyezések esete. A Helsinki Bizottság – a TASZ-szal és az EKINT-tel közösen – már 2011 decemberében, a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseiről szóló törvényjavaslat vitája során elektronikus levélben jelezte valamennyi kormánypárti képviselőnek, hogy ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárás elvét kimondó rendelkezéseivel az a megoldás, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a törvényben meghatározottól eltérő bíróságot jelölhet ki valamely ügy tárgyalására. Kértük a képviselőket, hogy fontolják meg a lehetséges következményeket – strasbourgi elmarasztalások, jelentős ügyek újratárgyalása, stb. –, és ne szavazzák meg az erre vonatkozó módosító javaslatot. Kérésünket a több mint 260 kormánypárti képviselőből senki sem méltatta válaszra, a javaslatot az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta.

Ezt követően jeleztük aggályainkat a megfelelő nemzetközi szervezeteknek, amelyek azokat maradéktalanul osztották is. Az ügyáthelyezést a vonatkozó nemzetközi normákba ütközőnek találta az Európa Tanács Velencei Bizottsága és az Európai Bizottság is, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig már kommunikált egy panaszt, amelyet ügyáthelyezés miatt nyújtott be a magyar állammal szemben egy büntetőeljárás terheltje.

A nemzetközi bírálatok hatására a kormány javaslatot tett az Alapörvény ötödik módosítása körében arra, hogy a normaszövegből kikerüljön az OBH elnök ügyáthelyezési joga. Onnan, hogy 2011 végén jeleztük a rendelkezés aggályos voltát, két évbe és több nemzetközi pofonba került eljutni eddig. Ha a kormánypártok hajlandók lettek volna meghallgatni a konstruktív kritikát, nem lett volna szükség minderre. Óhatatlanul felmerül tehát a kérdés: kit is terhel akkor a felelősség a nemzetközi bírálatokért?

4) A magyar emberek jogainak védelme hadjárat lenne Magyarország ellen?

Fellépésünket Ön „Magyarország elleni intenzív és hazug hadjáratnak” nevezte.  Jelezni szeretnénk, hogy ennek az országnak a polgárai mindazok is, akiknek a jogait az Önök általunk kritizált és adott esetben jogi úton megtámadott intézkedései sértették. Magyar polgárok az indokolás nélkül elküldött kormány- és köztisztviselők, a szolgálati nyugdíjuktól visszamenőleges hatállyal megfosztott rendvédelmi dolgozók, az idő előtt nyugdíjazott bírák, a gyülekezési jogukban indokolatlanul korlátozott demonstrálók, és így tovább. Érdekeik képviseletét az ország elleni támadásnak minősíteni, finoman fogalmazva is különös nemzetfelfogásról tanúskodik.

Tisztelt Dr. Hoppál Péter!

Mivel – amint az a fentiekből kitűnik – Ön 2013. augusztus 17-én tartott sajtótájékoztatóján részben valótlan tényeket állított a Magyar Helsinki Bizottságról, részben hamis színben tüntetett fel való tényeket, és ezzel a szervezetünk jó hírnevét megsértette, nem tehetek mást, mint felszólítom: nyilvánosan kérjen nyolc napon belül bocsánatot, amely bocsánatkérésben rögzíti, hogy valótlanul és a nyilvánosan hozzáférhető tények ellenőrzése nélkül állította: a Magyar Helsinki Bizottság a spekuláns pénztőke megrendelésére az ország lejáratásán dolgozik. Ezen bocsánatkérés elmaradása esetén a Magyar Helsinki Bizottság polgári pert indít Önnel szemben a jogsértés megállapítását és az Ön nyilvános bocsánatkérésre kötelezését kérve a bíróságtól.

Budapest, 2013. augusztus 23.

                            dr. Kádár András Kristóf
                                    társelnök


Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek