A Malév mai vizsgálóbizottsági ülésén napvilágra került információk tovább erősítik azt, hogy a Malév eladása egy újabb szándékos rablóprivatizációs lépés volt. A meghallgatottak – Leonov Péter, Markó Andrea és Veres János – többször saját magukkal kerültek ellentmondásba. Úgy tűnik, hogy a Malév eladásakor annak 200 milliós készpénzállománya önmagában több volt, mint amennyiért a céget eladta az MSZP–SZDSZ-kormány. Az Európai Uniótól a tiltott állami támogatás vádját pedig az MSZP-kormány úgy tudta elkerülni, hogy megfelelő brüsszeli kapcsolatok révén jogi kiskapukat keresett, és eredményes diplomáciai tárgyalásokat folytatott Brüsszellel. Magyarán az MSZP-kormánynak az EU elnézte a jogellenes támogatást.
Az is kiderült, hogy a szocialista kormány nem is próbált más megoldást keresni, mint túladni a Malévon. Eszükbe sem jutott, hogy stratégiailag új üzleti, gazdasági modell szerint működtessék a légitársaságot, hogy a talpra álláshoz szükséges nemzetközi légügyi együttműködéseket, üzleteket ne eladással együtt vigyék véghez.
Először szétverték a légügyi rendszert, a nyereséges ágazatokat leválasztották, majd az önmagában már veszteséget termelő Malévot semmiért adták el. Fel sem merült megoldásként, hogy a légügy évtizedekig jól működő újraegyesítésében keressék a problémák kulcsát. A kérdésre, hogy próbálták-e a reptérrel együtt kezelni a Malév kérdését, és egybevenni az egyébként összefüggő problémák megoldását, a válasz ismét a szokásos eladni és megszabadulni szempont volt. Mindössze annyi próbálkozást tettek, hogy a reptér nem sokkal korábbi privatizációjának nyertes cégéhez közeli vállalkozással is tárgyaltak a Malév eladásáról. Tehát továbbra sem a nemzeti tulajdonban tartás melletti stratégiai reform volt a cél, hanem a mindennél gyorsabban, áron alul történő megszabadulás.
Kérdés, kinek milyen érdeke, előnye származhatott abból, ha az egyik legnagyobb nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági jelentőségű ágazat, a légyügy teljes mértékben kikerül az állam kezéből?
És hol volt ekkor a Fidesz? Miért hagyta szinte szó nélkül zajlani az eseményeket? Talán arra számítottak, hogy később politikai tőkét kovácsolhatnak a szocialista kormány ekkora vétkéből? Csakhogy a számítás félrecsúszott, mert az éveken át tartó folyamatos csődközeli helyzet után a tényleges csőd mégis a Fidesz–KDNP-kormány jóvoltából következett be.
Az USA kongresszusáról az azt nagyra becsülő Fidesz-kormány egy dologban mindenképp példát vehetne, és kétharmadával meg is valósíthatná: büntethetővé kell tenni a vizsgálóbizottság előtti meg nem jelenést és valótlanság állítását.
A Jobbik a bizottsági munka eredményeképp a politikai felelősség meghatározásán túl mindenképp büntetőjogi felelősséget feszeget, mert egyre sokasodnak a kétes pontok. A csupán látszat-bizottsági vizsgálatok miatt pedig továbbra is szükségesnek tartjuk az elmúlt húsz év privatizációinak teljes körű felülvizsgálatát.
Bertha Szilvia országgyűlési képviselő
