A hazai és nemzetközi felháborodás nyomán a menekültügyi hivatal „megtalálta a jogi kiskaput” annak érdekében, hogy a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők mindegyike kaphasson ételt. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a pozitív változást, egyben felhívja a figyelmet arra: a rossz, embertelen jogszabályok módosítása nélkül valójában továbbra is marad a bizonytalanság és az éheztetés veszélye továbbra is fennáll.
Ez az eset is jól mutatja, mekkora szükség van a hatalom civil kontrolljára. Ha a Magyar Helsinki Bizottság nem észleli a problémát és nem fordul a strasbourgi bírósághoz, valamint ha a jogvédő egyesület nem tájékoztatja a nyilvánosságot, akkor a saját „migránsellenes mestertervétől” önelégültté vált kormány semmit sem tett volna azért, hogy a helyzet javuljon, és a menedékkérők még ma is éheznének – mégpedig egyre többen. Az óriási, hazai és nemzetközi felháborodás, valamint a tettre kész civil és egyházi szervezetek kényszerítették ki, hogy a kormány mégiscsak észhez térjen és meghátráljon.
A Helsinki Bizottság tárta fel, hogy a július 1-étől hatályba lépett új szabályok nyomán a menedékkérők nagy részét az éheztetés fenyegeti. A bevándorlási hivatal azoknak a menedékkérőknek nem adott enni, akiknek a kérelmét elfogadhatatlanság miatt elutasították, de ők ez ellen bírósághoz fordultak. Számukra kötelező tartózkodási helyként a röszkei vagy a tompai tranzitzónát jelölték ki. Márpedig nekik az idegenrendészeti szabályok alapján – a kismamákat és gyerekeket kivéve – nem jár étkezés.
Augusztus 8. óta egymás után hozták az elutasító döntéseket, és ennek következtében augusztus 21-ig nyolc embertől tagadták meg az élelmet. A hatóságok azt is megakadályozták, hogy az éhezők egyházi és civil szervezetek ételadományaihoz juthassanak. Arra is sor került, hogy az étkezési időben a gyerekeket elválasztották a szüleiktől, nehogy a családtagok meg tudják osztani az ételt.
A Helsinki Bizottság nyolc ügyfél képviseletét látja el. Valamennyi esetben haladéktalanul a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk. Azt kértük, hogy kötelezzék a kormányt az embertelen bánásmód megszüntetésére. A bíróság eddig mind a nyolc személy esetében elrendelte, hogy haladéktalanul kapjanak ételt. A döntések arra alapultak, hogy az élelem megtagadása embertelen bánásmód tilalmába ütközik, illetve a bíróság – szintén a valóságnak megfelelően – fogvatartási helynek tekinti a tranzitzónákat, ahol az államot ellátási kötelezettség terheli.
Mindeközben ingyenes jogi segítséget nyújtó ügyvédeink ma arról szereztek tudomást, hogy a hatóság „megtalálta a jogi kiskaput” ahhoz, hogy az eddig éheztetéssel fenyegetett menedékkérők mégiscsak kaphassanak enni.
Természetesen a Helsinki Bizottság üdvözli, hogy ügyfeleink és a fogva tartott menedékkérők enni kapnak, de arra nyomatékkal hívjuk fel a figyelmet, hogy ez még nem megnyugtató megoldás, a veszély nem múlt el.
Az pedig sokat elárul a magyar állam működéséről, hogy egy állami szervnek ma jogi kiskapukat kell keresnie ahhoz, hogy az ellátás elemi feltételei egy zárt intézetben érvényesülhessenek. A Helsinki Bizottság már az új jogszabályok megalkotása előtt arra figyelmeztetett, ezek az embertelen rendelkezések az embertelen jogalkotói akaratot szolgálják ki, és súlyosan sértik a menedékkérők emberi jogait.
A kormányerő tudatosan idézte elő azt a helyzetet, hogy a szabályos utat választó menedékkérők, köztük nők, kínzásáldozatok éheztek a tranzitzónákban. Az a cinikus szándék állt emögött, hogy a kiéheztetett menedékkérők kénytelenek legyenek visszamenni Szerbiába, amivel „önként” mondanak le a menedékjog keresésének lehetőségéről is.
Az egyedül helyes, jogállami és emberséges megoldás tehát az lenne, ha a jogszabályokat úgy módosítanák, hogy minden fogva tartott kérelmező kapjon ételt. Az étel megtagadása kimeríti az embertelen, megalázó bánásmód fogalmát, az egyik legsúlyosabb emberi jogsértés.
