Az LMP hétfőn írásbeli kérdést nyújtott be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez a devizahitelezésben kialakult fenntarthatatlan állapotok miatt. A legutóbbi szakmai elemzések szerint a sikertelen lakossági hitel-átütemezések részaránya az első negyedévi 20 százalék helyett immár 25 százalékos, míg a késedelemben lévő jelzáloghitelek száma március végére 258 ezerre nőtt. Mindeközben az első negyedévben 7440 lakóingatlant adtak át végrehajtásra vagy egyéb eljárásba, és 3947 lakóingatlanhoz tartozó követelést értékesítettek. A publikált adatokból egyértelműen látszik, hogy az ország egy időzített bombán ül: a 90 napon túl nem teljesítő hitelállomány 1200-1300 milliárd forint, melynek több mint egyharmada mindössze 100 ezer háztartásra jut.
Ebben a helyzetben ugyan üdvözlendők, de még átmeneti megoldásnak is alig tekinthetőek a pénzintézetek által adott ad hoc kedvezmények és a korábbinál erőteljesebb fellépés a PSZÁF részéről. Az ilyen felületi kezelések ugyanakkor nem tudják hatástalanítani a devizahitelezés időzített bombáját.
Az LMP ezért az alábbi kérdésekkel fordult Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez.
Mit tesz a Kormány a banki magatartási kódex szabályainak a jelenleginél hatékonyabb érvényesítéséért?
Mit tesz a Kormány annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmények ne tudják az ügyfelekre hárítani a 200 milliárdos bankadót, ahogy azt a Költségvetési Tanács előrejelzése szerint könnyen megtehetik?
Tervezi-e a kormány a hitelintézeti törvény módosítását annak érdekében, hogy az adósok számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosításokat végre törvényen kívül helyezze?
Mit tesz a Kormány a PSZÁF – saját bevallása szerint is gyenge – felügyeleti jogköreinek megerősítése érdekében?
Mikor tervezi a kormány nyilvánosságra hozni a tervezett Nemzeti Eszközkezelő Társaságról szóló hatástanulmányt? Igazak-e azok az értesülések, melyek szerint a szervezet nem tartozna a központi költségvetési körbe?
Az LMP véleménye szerint hosszú távon nem jelenthet megoldást a bankok átmeneti megsarcolása, majd ennek lejártával az extraprofitot eredményező feltételek újratermelése. E helyett a hosszú távú pénzügyi stabilitást szem előtt tartó átfogó hitelezési reformcsomagot lenne szükséges megalkotni, mely biztosítja a fogyasztók védelmét és a bankok tartós részvételét a közteherviselésben, méltányos és kiszámítható profittermelés mellett.
Ennek érdekében az LMP azt javasolja, hogy az őszi ülésszak kezdetén kezdje meg munkáját egy megfelelő szakértői háttérrel is rendelkező parlamenti vizsgálóbizottság. Ilyen vizsgálóbizottság létrehozását az előző parlamenti ciklusban kétszer javasolta a KDNP, és végül az MSZP javaslatára a Fidesz és a KDNP tartózkodása mellett el is fogadták létrehozását, a választások közeledtével ugyanakkor a bizottság már nem tudott felállni. Javaslatunk szerint a vizsgálóbizottság önálló kutatást készítene a mai magyarországi devizahitel-válság kialakulásának okairól, illetve a lehetséges kiutakról.
A devizahitelezésben kialakult állapotok nem fenntarthatóak, ezért arra kérjük a parlamenti pártokat, hogy támogassák vizsgálóbizottság-javaslatunkat, mely az első lépés lehet a helyzet kezelése felé.
Ertsey Katalin,
Országgyűlési képviselő
Lehet Más a Politika
