A Demokratikus Koalíció mindeddig nem szólalt meg Kerényi Imre botrányos kifakadása miatt. Őt ugyanis már régen nem tartjuk olyan személyiségnek, akinek kijelentései reflexióra méltóak. A valaha kiváló színházművész jó ideje már csak olyasmivel képes fölhívni magára a figyelmet, amely a jóérzésű vagy jó ízlésű emberek egyöntetű viszolygását, jobb esetben szánakozását váltja ki.
A botrány óta azonban eltelt egy hét, és Kerényi még mindig miniszterelnöki megbízott. Hiába emeltek szót a kultúra jeles képviselői, köztük közismerten jobboldali érzelmű művészek, hiába határolódott el a Magyar Színházi Társaság, sem a miniszterelnök, sem a kormánypárt egyetlen, kultúra környékén lebzselő politikusa nem érezte szükségét, hogy jelét adja: tűrhetetlennek tartja Kerényi szavait. Egyedül a Fidesz időnként hasonló hangvételben twitterező európai képviselője ítélte el az egykori színigazgató kirohanását.
Mindez a DK szerint hibátlanul illeszkedik Orbán koncepciójába, az igénytelenség, a provincializmus és az alantas indulatok kihasználásának politikájába. Az egyetemek helyett a stadionokra költött pénz, a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a náciknak átjátszott színház mind arról szól, hogy az elbutított, gondolkodástól elszoktatott, kisebbségeire ráuszított országot könnyebb megvezetni a szabad pálinkafőzéssel, a náci emlékművel és a rezsiblöffel.
Kerényi Imre az Orbán-rendszernek nem hibája, hanem lényege.
Niedermüller Péter
alelnök (DK)
