Szakértők és politikusok vitatkoztak az új választási rendszerről az Ökopolisz Alapítvány által szervezett hétfő esti kávéházi beszélgetésen. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az új törvény biztosítja a legfontosabb alapelvek, az általános, titkos és egyenlő választójog érvényesülését, Karácsony Gergely LMP-s frakcióvezető-helyettes és László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint ugyanakkor számos aggályt is felvet.
Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint viszont a választási rendszer módosítása mindenképp érdekeket sért, tehát elkerülhetetlen a tiltakozás. Karácsony Gergely szerint az elmúlt időszak kormányzati lépéseiből egyértelműen a demokratikus határokat feszegető rendszer rajzolódik ki, amibe beleillik a választási rendszer is: „az új választójogi törvény jelentős visszalépés a demokrácia szempontjából”.
Melyek az új választási rendszer pozitív elemei?
Mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy az új választási rendszernek vannak pozitív, előrelépésként értékelhető pontjai. Ezek jelentőségét azonban már máshogy látják. Kumin Ferenc szerint a módosítás meglehetősen konzervatív lett, hiszen több elem is megmarad a „régi rendszerből”. Például az arányos és többségi közti vegyes rendszer, valamint a jelöltállítási rendszer.
Karácsony Gergely szerint pozitív elem a választókerületek közti aránytalanságok megszüntetése és korlátok közé szorítása a jövőre nézve, valamint a kisebbségek kedvezményes parlamenti képviselete.
László Róbert az új törvény legnagyobb előnyének azt nevezte, hogy rögzíti a választókerületek kialakításával kapcsolatos szabályokat, kimondva végre pl., hogy egy választókerület összefüggő területet kell, hogy alkosson, hogy a választókerületek közti lakosságszámbeli eltérések nem haladhatják meg a 15%-ot.
Miért jó a kisebb parlament?
A parlament létszámának csökkentése Kumin Ferenc szerint üdvözlendő lépés, amit már régóta követelnek, politikai oldaltól függetlenül. Ezt a parlamenti többségnek most meg kellett lépnie, amihez új választási rendszerre volt szükség.
Karácsony Gergely szerint a kisebb parlament önmagában nem befolyásolja a képviselet minőségét, bár maga is egyetért a képviselői létszám csökkentésével, ugyanakkor az elfogadottnál valamivel magasabb létszámot tartana indokoltnak.
László Róbert ezzel szemben a létszámról folyó diskurzust pusztán öncélú politikai vitának tartja, ami az utóbbi években helyettesítette a választókörzetek szükséges átalakításáról folyó érdemi párbeszédet. A választókerületek közti hatalmas aránytalanságok miatt ugyanis az Alkotmánybíróság már évekkel ezelőtt kötelezte az Országgyűlést új kerületek megrajzolására.
Miben jelent visszalépést az új törvény?
A pozitívumok mellett Karácsony Gergely és László Róbert számos olyan pontot is említettek, amiben véleményük szerint visszalépést hoz az új törvény. Ahogy Karácsony fogalmazott, sok olyan dolog van, amivel nem ért egyet az új rendszerrel kapcsolatban, mert más demokráciamodellben hisz, de ez nem lenne probléma. Van azonban néhány nagyon aggályos elem.
László Róbert szerint a választókerületek átrajzolásának szükségessége nem jelentette azt, hogy új választási rendszert kellett alkotni. Mint mondta, nincs jó vagy rossz választási rendszer, mert ez a pártok pillanatnyi helyzetétől és érdekétől függ, mikor és kinek jó egy rendszer. Vannak azonban olyan kritériumok, amelyek megsértésekor mindenkinek fel kell emelnie a szavát. Azt, hogy az új modell nem „semleges”, az mutatja legjobban, hogy ezt alkalmazva más eredmények születtek volna a korábbi választásokon. Véleménye szerint a Fidesz olyan rendszert igyekszik létrehozni, ami segít parlamenti többséggé konvertálni a többi párttal szemben feltehetően a jövőben is fennmaradó relatív többséget.
Miért fontos, hol húzódnak a választókerületi határok?
Míg Karácsony Gergely és László Róbert szerint az új választókerületi beosztás jelentősen torzítja a választói akaratot, és alkalmas az eredmények befolyásolására, Kumin Ferenc szerint „semmilyen rendszer nem tudja megakadályozni, hogy elkergessék a jelenlegi kurzust, ha megváltozik a választói akarat”. A választókerületek újrarajzolása szerinte mindig „nagy hisztihez vezet, hiszen mindenképp érdekeket sért”.
Karácsony szerint ugyanakkor a választókerületek átalakítása „sunyi politikai manipuláció, mert a többség akaratával szemben is lehet majd választást nyerni”. A rendszer több ponton is szembe megy a Velencei Bizottság ajánlásaival. Eszerint ugyanis a választókerületek megrajzolása egy független, szakértőkből álló bizottság feladata kell, hogy legyen, nem pedig a parlamenti 2/3-é. A Fidesz térképrajzolói tudatosan leértékelték az ellenzéki szavazatokat. Annál kisebbre rajzoltak ugyanis egy választókerületet, minél nagyobb volt ott korábban a Fidesz szavazataránya, és annál nagyobbra, minél többen szavaztak ott korábban az MSZP-re vagy más ellenzéki pártra.
„Az ajánlócédulák rendszere velejéig rohadt”
Minden vendég egyetértett abban, hogy számos adatvédelmi aggályt vet fel, hogy a választóknak névvel és címmel kell vállalniuk politikai preferenciáikat.
Kumin Ferenc szerint ugyanakkor valamiféle előszűrésre mindenképp szükség van, hogy kezelhető maradjon a rendszer. De annak olyannak kéne lennie, ami nem teszi lehetővé az adatok megőrzését.
László Róbert meggyőződése szerint ugyan az ajánlócédula rendszere a politikai korrupció melegágya, mégis fent fog maradni, mert ezt kívánja a mindenkori nagypártok érdeke. Ezzel tudnak ugyanis adatbázisokat építeni, és a nemkívánatos ellenfeleiket kiszorítani a pályáról. Jó megoldás a pénzbeli kaució vagy a morális kaució lenne.
Karácsony Gergely a morális kaució mellett érvelt, ami szigorú átláthatósági kritériumokhoz kötné az indulást. Ez szerinte visszatartaná a kalandorokat az indulástól, mégsem lenne méltánytalan senkivel szemben. Az ajánlószelvény rendszere szerinte minden megoldás közül a legrosszabb, és mindenki utálja, de nincs meg a politikai szándék a megváltoztatásához.
Pozitív diszkrimináció: határon túliak, kisebbségek és nők támogatása
Kérdésre válaszolva László Róbert kifejtette, állandó vita tárgya, hogy a választójogi egyenlőséget szabad-e, érdemes-e egy-egy csoport támogatása érdekében megsérteni. Leszögezte, félreértés, hogy alkotmányos kötelesség a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtése. A jelenlegi körülmények között csak a cigány kisebbségnek van esélye képviselőt, és valószínűleg csak egy képviselőt juttatni a parlamentbe.
Karácsony Gergely bizonyos helyzetekben helyesnek tartja a pozitív diszkrimináció alkalmazását, mint a társadalmi előítéletek legyőzésének egyik eszközét. Üdvözli a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét is, a határon túliak szavazatával kapcsolatban ugyanakkor óvatosabb. Ez szerinte nagyon kényes kérdés, ami számos gyakorlati problémát vet fel. Ilyen pl. a névjegyzék készítése, a kampányolás kérdése – főleg a szélsőséges szervezetek esetén, a kampánycsend sértés szankcionálása, valamint a szavazás lefolytatásának módja. Félelmei szerint az is könnyen előfordulhat, hogy ellenségessé válik határon inneni és túli magyarok viszonya, ha a határon túliak szavazata dönti majd el egy-egy választás kimenetelét. A női kvótát nem is csak azért tartja jó ötletnek, mert a több nő jelenléte jót tenne a politikai kultúrának, a viták színvonalának és jellegének, hanem főleg szimbolikus hatása miatt. Ha ugyanis több nőt látnak az emberek a parlamentben és a médiában, ez megváltoztatja a társadalmi véleményt a nők szerepéről, segít lebontani a sztereotípiákat.
Ökopolisz Alapítvány
Fotó:Kárpáti Iván
