2024. 07. 25. csütörtök

Kristóf, Jakab
1 EUR 393 HUF
1 GBP 468 HUF

A polgármester szürkeállománya

Germusné , a nemzeti trafikos hátát a falnak vetve, lehunyt szemmel fogadta a tavaszi nap simogató melegét. A koránkeléshez már hozzászokott, de azt,  hogy a boltban állandó lámpafény mellett kell üldögélnie nem tudta megszokni. Fájt a szeme, meg a feje is és néha már úgy érezte magát, mint a villanykörte igézetében körbe-körbe röpködő bogár. Azt beszélik, hogy nemzeti italbolt is lesz , de azon se lesz ablak, hogy ne lássák a mutyizókat, amikor esténként viszik a pénzt.

No bánja fene- gondolta magában Germusné- ha lesz, hát lesz.  Eddig csak a nikotin kórosok jöttek hajnalban, majd most jönnek az alkoholisták is, a munkanélküliség, meg a kilátástalanság áldozatai.  Sokuknak volt munkája a gyárban, aztán azt bezárták újat meg nem építettek. Amit meg a multik építettek, abból nem lehet megélni. Eszébe jutottak gyerekei. Fia a hamburgi kikötőben teherhajókat javít. Igaz jól keres, de keményen kell dolgoznia és évente csak kétszer jön haza. Ha itt Miskolcon nem lesz változás, lehet haza sem jön. Lánya meg a párjával London mellett él. Tavaly ikrei születtek és még nem is látta a kisunokáit-erre gondolt Germusné, amikor meglátta hogy néhányan heves beszélgetésbe kezdtek a bolt mellett.
Na idefigyeljetek. Ugye emlékeztek arra, amikor eltűntek a disznók decemberben a városi kájeftéből – szólította meg a gyülekezetet Harzfelder Dani az építész, majd így folytatta:  Na azóta se lettek meg. A rendőrök meg lezárták a nyomozást. Úgy volt az, ahogyan én mondtam nektek. Nem lopta azt el senki, hanem kellettek valakik ünnepi asztalára,  mint régen. No , de ez mind semmi. Azt hallottam, hogy most meg a marhákkal volt a baj.  Már vizsgálatok is voltak, mert  néhány ellenzéki képviselő kiment oda a Bedegvölgybe,  és meglátták, hogy azok a marhák- tudjátok a szürkeállomány- csak ottan állnak, nem esznek, csak néznek a semmibe. Hogy ezt így elmondta, magabiztosan körbefordította tekintetét az egyre gyarapodó hallgatóságon, majd nagyot szívott cigarettájába.
Dani, ne izélj már, mondjad mi történt- sürgette Zsírosné, akit mindenki csak zöldséges Olgának nevezett.  Boltja volt régebben Diósgyőrben, de a város  felbontotta vele a szerződést. Barátai a hivatalból azt mondták, kellett a hely másnak. Valami havernak. Azóta ő is alkalmi munkás lett. Hol itt, hol ott segít be kevés pénzért.
Na, elmesélem nektek mi történt-kezdte mondókáját Dani. Emlékeztek rá, úgy kerültek ezek a jószágok Miskolcra, hogy a polgármester meg szeretett főépítésze, akit ismerősei csak szegedi sámánemberként becéznek, mertek álmodni egy nagyot. Igen nagyot. Legyen a mi szeretett városunknak magyar szürke gulyája, meg mangalica kondája. Aztán ezeknek sok-sok utódja pedig alapját képezi majd a mi iskolás gyerekeink étkeztetésének. A szavakat tettek követték és a Bedeg völgy  új otthona lett a teherautón érkező tenyészállatoknak. A marhákat kicsapták a legelőre, mert azt hallották ezek nagyon rideg tartáshoz vannak szokva. Ősi állatok ezek, akik végigkísérték a magyarságot vándorlásaik során, ezt mondta a főépítész is . Meg állítólag még azt is, hogy a homlokukon lévő sötét folt az a harmadik szemük. Ezért sámán állatok. Amikor történetében Dani idáig ért, már a hallgatóság néhány tagja térdeit csapkodva röhögött.
Nem mondod, hogy a gyerekem ezeket eszi az iskolában? – kérdezte Csorbóka Erzsi a nevetéstől kicsorduló könnyeit törölgetve.
Nyugodj meg, még az unokáid sem fogják enni, de jó ötletet adtál nekem Erzsi. Érdemes lenne ebből a sztoriból olyan sorozatot csinálni, hogy „unokáink se fogják enni Miskolcon” –mondta elgondolkodva Dani, majd látva hallgatósága értetlen tekintetét inkább visszatért történetéhez.  A megalakult agrokulturális kájefté haladéktalanul megkezdte munkáját az állatokkal. Bontott deszkákból, meg rozsdás drótokból nyitott szállásokat építettek, meg kifutókat a disznóknak, hogy dagonyázhassanak. Aztán egyszer csak elkezdtek döglődni a hálátlan állatok. Újságcikkek jelentek meg arról, hogy a genetikai védettséget élvező magyar szürke állomány Miskolcra bérbe adott egyedei között egyre nagyobb az elhullás. Ezek ugye többmilliós értéket képeznek, ráadásul nyilvántartott állatok. A bérbeadó kártérítést követelt, meg fenyegetőzött, hogy beperli a kájeftét polgármesterestől, főépítészestől állatkínzás miatt. Na ez volt az a pillanat, amikor az ellenzéki politikusok, tudjátok a szocik megszállták a területet, hogy saját szemükkel lássák hogy bánik a polgármester a rá bízott vagyonnal. Na, azok aztán nem csak kérdeztek, hanem fotókat is csináltak, amin lábközépig szarban álló csontra soványodott  állatokat lehet látni. Fel is jelentették a kájeftét meg a polgármestert állatkínzás miatt a rendőrségen.
Figyeljetek ide –szólt közbe Darálós Laci akinek Szirmán volt baromfi telepe. Én is voltam a Bedegvölgyben egy havernál szalmáért, aztán láttam a polgármester állatait. Ha én így éheztettem volna a csirkéimet, már biztos a bíróságon lennék. Állítólag egy ember sem volt ott , aki értett volna az állattartáshoz. Vagyis egy ember volt csak agráros, de az is csak nevében : a főnök felesége, az ügyvédnő, mert azt Kapásnak hívják. De folytasd Dani, nem akartalak félbeszakítani-mondta Laci és fogával kibontott egy  borsodit.
Szóval a bejáráson a képviselők találkoztak azzal az agronómussal is, akit pár napja vettek fel azért, hogy valamit csináljon a szerencsétlen állatokkal. Persze, már ő sem tudott tenni semmit. Megnézték a mangalicákat is, ahol meg a malacok a nagy szarban már csak feltartott fejjel tudtak járni. Meg is mondták a gondozónak, mire ő azt mondta nekik, hogy nem fulladoznak azok a malacok, kifejezetten szeretik a dagonyát és azért tartják fel a fejüket, mert a mangalicák  büszke állatok, – mesélt tovább vigyorogva Dani.  A látogatást követő városi közgyűlésen aztán robbant a bomba. Az egyik szoci képviselőnek egy városházi titkárnő megküldött-nyílván tévedésből-  egy sms körüzenetet, hogy aszongya:  értesítjük, hogy a titkárságon friss házi magyar szürke, meg mangalica kolbász igényelhető igen kedvezményes áron a holding jóvoltából csak a holding dolgozóinak.  No, lett belőle hadd el hadd. Erről nem írt a polgármester heti hírmondója.
Mi az a holding?- érdeklődött izgatottan Fövenyes Teri a helyi lapkihordó.
Hát az a cég ami a város vállalatait irányítja. A polgármester jobb keze.    Az ő emberei dolgoznak ott- válaszolta Dani, majd hozzátette. Arról is tudnék mesélni nektek. Most csak annyit, hogy ez a bizonyos agrokultúra kájefté is oda tartozik.
És mi lett az ügy vége, mit talált a rendőrség? –kérdezte  érdeklődve Germusné, aki már kezdett kiábrándulni korábban szeretett nemzeti trafikos pártjából.
Ahogy az lenni szokott. Nem találtak semmit. Ugyan már, választás előtt ki merne újat húzni a polgármesterrel. – válaszolt Dani. A feljelentő képviselők megkapták az értesítést arról, hogy a nyomozást lezárták, a magyar szürkéket már nem találták a Bedegvölgyben, a múltról meg senki nem akart beszélni.  Gyorsan leváltották az igazgatót,  az új meg nyílván nem tudott semmit. Az ügy lezárva. Az utókornak már csak annyi marad: elveszett a polgármester meg a főépítésze álma s vele veszett szürkeállománya.

/Fotónkon a 2013-as augusztusi állapotok./

Dr.T.S.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek