Alapfokú iskolai végzettséghez kötné a választójogosultságot a Jobbik, hogy visszaszorítsa a szavazatvásárlást, és legalább az írni-olvasni tudás követelmény legyen a választáson való részvételhez.
Ez nem idegen a magyar jogrendszertől, hiszen például gépkocsit sem lehet vezetni általános iskolai végzettség nélkül, az ország vezetésébe való beleszóláshoz pedig ugyanúgy elvárható az alapfokú iskolai végzettség. A választójog most sem korlátlan, hiszen pl. a kiskorúak (vagy nevükben törvényes képviselőik) nem szavazhatnak, illetve azok sem, akik akár tizennyolc éves koruk előtt már dolgoznak.
Az elmúlt évtizedekben sajnos bevett gyakorlat volt, hogy az alacsony iskolázottságú emberek szavazatait megvásárolták a huszadik századi pártok, mindez ellentétes a demokratikus normákkal és a választások tisztaságával. Ráadásul az elmúlt években tovább emelkedett az írni-olvasni nem tudók aránya, már a lakosságnak kb. húsz százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Úgy gondoljuk, hogy ezek az ismeretek pedig alapvetőek ahhoz, hogy valaki a közéletben megfelelő tájékozottságra tegyen szert.
Álságos a Fidesz álláspontja, hiszen ők is érdekeltek a jelenlegi rendszer fenntartásában, haszonélvezői annak. Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató tusványosi beszédében nyilvánosan elismerte: nem érdekli a kormánypártokat az értelmiség kritikája, a megtévesztő gyűlöletkampányra építenek, hiszen állítása szerint ez működik. Most sem értelmes, a szakmai álláspontokat ütköztető vitát kezdeményeztek, hanem pártpolitikai vagdalkozásba kezdtek.
Ha a demokrácia olyan sokat hangoztatott eszméje valóban fontos lenne a Fidesznek, nem rekesztené ki a szavazók közül merő pártpolitikai indokok alapján a külföldön dolgozó magyarokat, és nem hagyná, hogy a határon túliak körében akár halottak helyett is érvényes szavazatokat adjanak le.
Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője
