2021. 07. 31. szombat

Oszkár
1 EUR 357 HUF
1 GBP 420 HUF

Tudat alatt mindig is hegymászó voltam

Beszélgetés Nedeczky Júlia hegymászóval a magas hegyek világáról és az azokat megmászókról. Elsősorban a nőkről.

Úgy tudom, hogy egy egész estés film készülne Eötvös Loránd hegymászómúltjáról, ez adja a beszélgetésünk aktualitását. Jók az információim?

Valóban van ilyen terv, sőt ez már nem csak az elképzelés szintjén létezik, hanem komoly előkészületek is történtek eddig.

Mi az ötlet alapja és miért éppen most készülne el ez a film?

Nagyon kevesen tudják, hogy Eötvös Lóránd, aki a tudományegyetem névadója, szenvedélyes természetjáró-hegymászó volt, de nem csak ő, hanem a két lánya Rolanda és Ilona szintén. A XIX. század végén ez  meglehetősen szokatlan jelenség volt  a magyarok körében, pláne a két fiatal lány teljesítménye  függőleges sziklafalakon.

Hol állnak ezek a függőleges sziklafalak és Önnek mi lesz a feladata ebben az alkotásban?

A szóban forgó falak a világ egyik legimpozánsabb hegyoldalai az olaszországi Dolomitokban. Az én feladatom lenne megszemélyesíteni a kisebbik Eötvös-lányt, Ilonát. A film ötlete legalább két évtizedre nyúlik vissza, most a társaimmal együtt a tényleges megvalósulásban bízunk. Azért is szorgalmazzuk ezt a munkát, mert ennek a nagyszerű embernek és lányainak kimagasló tetteit alig ismerik az emberek.

Az átlagember nem sok mindent tud a hegymászásról, sőt félelmetesnek, életveszélyesnek, és rendkívül strapásnak látja.

A fáradságos hegymenet az oxigénszegény környezetben, az extrém időjárás, valamint a veszélyek, mint nehézségek, a hegymászás természetéhez tartoznak. Ám aki szenvedélyesen szereti a hegyeket, az pontosan tudja, hogy érdemes ezeket az áldozatokat vállalni azért a páratlan élményért, amit a magashegyek között tapasztal meg az ember. Ez a világ lenyűgöző, és gyönyörűsége semmi máshoz nem hasonlítható. A hegymászás közben lényeges folyamat az a személyiségfejlődés, amely pont a nehézségek vállalásával, és saját korlátaink felülmúlásával megy végbe. A hegyi nehézségek éppen a teljesítmény (ezen keresztül saját magunk) értékét növelik.

Ön, személy szerint, hogyan lett hegymászó, mi ösztönözte?

Apám lelkes természetjáró volt, sokat kirándultunk együtt, a természet szeretete a családban magától értetődő volt. Tizenkilenc éves koromban történt a komoly fordulópont. Ekkor ismertem meg egy magyar hegymászót, Koncz Ákost, aki hazánkból elsőként lépett nyolcezres hegycsúcsra. A vele történt ismeretség testközelbe hozta, és a realitásba helyezte azt a vágyamat, amely valószínűleg azelőtt is bennem volt, csak a mélyben szunnyadt:mégpedig, hogy hegymászó vagyok magam is, a Himalájába szeretnék eljutni, és lehetőség szerint nyolcezres csúcsot mászni.

Ezután rögtön felment a magas csúcsok valamelyikére?

Lelkesedésem és elszántságom ellenére is a fokozatosság elvét követtem. Először alapfokú sziklamászó tanfolyamra iratkoztam be, majd szép sorban az összes, hegymászással kapcsolatos képzést elvégeztem. A Magas-Tátra után az Alpok következett (természetesen a Mont Blanc megmászásával), ezt követően pedig már az indiai Himalájába mentünk.

Mi volt a legmagasabb csúcs, amit eddigi életében elért?

A 8035 méter magas, pakisztáni Karakorum-hegységben magasodó Gasherbrum II. csúcsa.

Mi volt a legrosszabb mászása?

A lelkileg leginkább megterhelő mászásom a 2001-es tibeti Mount Everest expedíción volt, ahol egyik társunkat elveszítettük. Abban a szezonban annyira rossz volt az idő, hogy a hegy egyik oldalán sem jutottak fel hegymászók a csúcsra.

Vannak konkrét hegymászótervei?

Épp a fent említett hegymászó barátommal a Tibetben fekvő Shishapangma 8027 méteres csúcsának megmászását tűztük ki célul még a világjárvány első hulláma előtt. Azért éppen ezt a csúcsot, mert habár 1987-ben jártak már rajta magyarok, néhány évvel ezelőtt fény derült arra, hogy ők akkor nem a hegy főcsúcsán álltak, hanem egy 19 m-rel alacsonyabb csúcson. Emiatt sajnos a hegy nem számít magyarok által megmászottnak. Az expedíció feltétele egyrészt a nemzetközi utazások lehetővé tétele, másrészt a szponzori támogatás.

Tehát nem ragaszkodik egy-egy konkrét csúcs eléréséhez inkább a mászás öröméért indulna útnak?

A hegymászásnak csúcs nélkül is van értelme, de nem kérdés, hogy a legmagasabb pont elérésével teljes az élmény. A cél mindig elsősorban az egészséges visszajövetel, másodsorban a csúcs elérése. Az, hogy egy expedíción részt vehessen valaki, nagyon sok tényezőtől függ: az adott ország politikai helyzete, szponzori támogatás, saját élethelyzet (munka, magánélet), optimális fizikai edzettség, valamint lelki-szellemi felkészültség.

Ha lehetősége adódna, a földkerekség bármely hegyére elindulna?

A fenti feltételek teljesülése esetén, és megfelelő mászópartner társaságában igen. Ezen feltételek mindegyike sajnos nagyon ritkán adatik meg egyszerre, és egyikből sem lehet leadni. Természetesen vannak preferáltabb hegyeim, ilyenek a hét- és nyolcezresek. Ám szívemhez szintén nagyon közel áll az Olaszországban lévő, lényegesen alacsonyabb Karni-Alpok is.

Beszéltünk a hegymászás kapcsán érzelemről, felkészültségről, sőt még az anyagiakról is. De mekkora a magyar hegymászó-társadalom és mennyire összetartó?

Kis ország lévén, nem számlál sok főt a magyar hegymászók közössége. A hegymászás gyűjtő fogalom, több műfajt egyesít a szó, így míg a sziklamászókról elmondható, hogy nagyon sokan vannak és számuk exponenciálisan emelkedik, a magashegymászók ezzel szemben egészen kevesen vannak. Szakágon belül természetesen ismerjük a másikat, és másságunkkal együtt fogadjuk el egymást. A mászótársi kapcsolat erős kötelék, és jó esetben hegyen kívül is barátságot jelent. Ha nincs jó emberi kapcsolat, akkor a közös mászás sem lesz eredményes.

Úgy tudom, hogy sokkal kevesebb a női, mint a férfi hegymászó?

A magashegyi mászásnál valóban. Ez a jelenség egyrészt a fizikai nehézségekkel függ össze. Mi nők alkatilag kisebbek vagyunk, ám a megmászandó hegy ugyanakkora, mint a férfiaknak. A felcipelendő felszerelés szintén. A súlyunkhoz képest tehát valószínűleg többet cipelünk. A mászásnak ez a válfaja ugyanakkor több hónapos extrém terhelést jelent a szervezet számára, amit tényleg csak a megszállottak képesek elviselni. A sziklamászásról ezzel szemben elmondható, hogy körülbelül ugyanolyan a nemek aránya.

Akkor elmondható, hogy egy átlagos nő egy átlagos férfihez képest még nagyobb tettet hajt végre egy-egy csúcs meghódításával?

Ezt nehéz megállapítani, de biztos, hogy itt nincsen női kategória. A nemzetközi elismerésben van méltányosság, ugyanis a nőknél már három darab nyolcezres csúcs megmászását jegyzik, míg a férfiak esetében több ilyen csúcs teljesítése kell ehhez.

Ehhez képest alig hallunk valamit a magyar hegymászónőkről.

Ez magyarázható hazánk csekély számú hegymászójával, valamint a fent említett komoly feltételekkel, amik nélkülözhetetlenek egy expedíció létrejöttéhez. A nők esetében természetesen még a gyermekáldás is szempont. Remek női hegymászóink vannak, de vagy édesanyák már, vagy pedig nem részesülnek szponzori támogatásban, és emiatt ezen a téren nem tudják kibontakoztatni kimagasló képességeiket.

Nem rég magyarul is lehetett látni az Everest című filmet, amely az 1996-os tragédiát dolgozta fel, amelynek lényege, hogy szinte teljesen gyakorlatlan embereket is pénzért, 65 ezer dollárért felvisznek a Világ tetejére. Önnek mi a véleménye, helye van az üzleti turizmusnak ebben az övezetben?

Úgy gondolom, hogy van helye a hegyivezetőkkel való mászásnak, de nem ezekben a magasságokban. Egy alpesi csúcs is életre szóló élményt tud nyújtani. A magashegyek, éppen a szélsőséges természetük miatt, az elhivatott hegymászók terepei. Azoknak van helye ebben a régióban, akik, a környezet speciális  nehézségeit, természetes módon, a saját erejükből vállalják. Komoly veszélyforrás és sok baleset származik a tapasztalatlanságból, az oxigénpalack elromlása esetén a szervezet nem megfelelően akklimatizált állapotából, valamint a hegyeken kialakult tömegből. Ami pedig a magashegyi teherhordók, és serpák megélhetését illeti, arra nem hiszem, hogy a kereskedelmi mászás az egyetlen megoldás.

Az Alpokban fogaskerekűvel, kötélpályával felutazó emberek az égbetörő csúcsok meredek falain mászókat igazából, nem értik meg.

Ez nem meglepő. Sokaknak elég képernyőn szemlélni a tájakat, de aki ennél nagyobb élményre vágyik, él a fogaskerekű lehetőségével, és legalább a hegy közelségét megízlelheti. A hegymászókat pedig az értheti meg igazán, akiben szintén megvan ez az odaadó szeretet a természet és főleg a hegyek iránt, valamint nagyfokú elhivatottság és fékezhetetlen tenni akarás jellemzi. Ez egyfajta életformát és gondolkodást is jelent.

Most éppen arról beszél, amitől a legtöbb ember retteg, és nem érti, miért mennek újból és újból fel a hegymászók.

Minden hivatásnak megvan a maga egyedi természete, amit csak az ért meg, aki erre elhívatott. A hegymászásban sok a fizikai nehézség, és csak az képes benne boldogulni, aki jól tűri a kényelmetlenségeket. Ám ezek a kellemetlenségek, mint mondtam, a nagy egésznek, annak a nagy csodának a részei, amit mi viszont átélhetünk egy-egy csúcs megmászásakor.

Az ilyenkor szokványos kérdés sem maradhat el, nem féltik Önt a családtagok?

Természetesen van bennük féltés, ám sokkal nagyobb az afölött érzett örömük, hogy megtaláltam életemnek azt a területét, amit nyugodtan nevezhetünk hivatásnak, ahol szenvedéllyel tudok működni, és amin keresztül -mint pszichológus, vagy mint előadó- adni tudok másoknak.

Egy nő egyedül el mer indulni egy Himalája-túrára?

Himalája-trekkingre minden további nélkül igen, ám az expedíció már más szint. Ott ritka a szóló mászás, az különben is egy külön műfaj, és elenyésző a hegymászók körében. Rendszerint vagy nemzetközi expedícióhoz csatlakozik az ember, vagy ha többen gyűlünk össze, akkor külön csapatot szervezünk. Csapaton belül mászópárokat alkotunk. Olyanok sátraznak és másznak együtt, akik régóta összeszokott, egymást ismerő társak. Nekem sok évig Erőss Zsolt volt a mászópartnerem, vele voltam fent a nyolcezres hegyen is.

Egy nőnek sokkal nehezebb megélnie azokat a komfortnélküliségeket, amiket még a férfiak is kevéssé viselnek el.

Valóban sok a kényelmetlenség ezen a téren is, ezért kétszer meggondoljuk, mikor megyünk ki a sátorból egy „egészségügyi sétára”.

Odafenn férfias világ uralkodik, amihez Önnek is sokszor kellett már alkalmazkodnia, de láttam olyan képet is, amin estélyi ruhában klarinétozik egy jól fűtöttnek látszó teremben.

Jól látta, a zenélés is fontos része az önmegvalósításomnak. A hegymászás, a pszichológia, és a zene mind lényeges alkotóelemei a személyiségemnek. Hála e gazdagságért, hogy megvéd az egyes területeken az esetleges kiégéstől.

Ha itt Budapesten esik az eső és erősen fúj a szél, akkor ön ezt jobban elviseli, mint egy átlag fővárosi ember?

Nem, sőt az idő előrehaladtával egyre kevésbé tolerálom az olyan helyzeteket, ahol egyébként tudok tenni a komfortomért. Régen, tanonc koromban az számított menőnek, ha valaki minél szélsőségesebb helyzetbe került. A majd’ három évtizedes aktív hegymászó éveim nyomán azonban egyre inkább értékelem a kényelmet.

Valamilyen edzés, kirándulás két magashegy között?

A természetszerető ember számára magától értetődő, hogy keresi az alkalmat arra, hogy kint legyen a levegőn. Ebbe bármilyen házon kívüli aktivitás bele tartozik. A mászáson kívül nagyon szeretek túrázni, futni, kerékpározni. Ezek állandó elemei az állóképességem karbantartásának is, vagy egy hegyre készüléskor a tudatos edzésnek.

Manapság minden a világjárványról és utazási korlátozásokról szól. Nagyon mélyen vannak elrakva a hegymászó felszerelések?

Szerencsére jól alkalmazkodó típus vagyok (ez előny a hegyekben), és igyekszem felfedezni egy adott helyzet egyedi adottságait és lehetőségeit. Magyarország számtalan szép sziklával rendelkezik, ahol napokat lehet eltölteni mászással. Egy éve a hazai sziklákon mászom, szerintem többet, mint valaha, és biztos vagyok benne, hogy sosem voltam ennyire jó edzettségi formában, mint ebben az időszakban.

Köszönöm az interjút!

Kertész Z István/a képeket Nedeczky Júlia bocsátotta rendelkezésünkre

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Share on facebook
Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hírek, kék hírek, zöld hírek, gazdaság, sport, életmód, medicina, ezo és még sok minden más…

Menü

Archívum