2024. 04. 19. péntek

Emma
1 EUR 394 HUF
1 GBP 460 HUF
„A válságban is fejlesztenünk kell”

„A válságban is fejlesztenünk kell”

„A válságban is fejlesztenünk kell” Nyolcvannyolc hektáron, 1998-ban huszonöt, 2008-ban ötvenkét prosperáló vállalkozás, amely mára 2300 foglalkoztatottal, s mintegy 34, 150 millió forint árbevétellel rendelkezik. Persze ezeken az egyre felfelé ívelő adatokon, nem lehet csodálkozni, hiszen Sátoraljaújhely az Észak-Magyarországi régió legkeletibb gazdasági és kereskedelmi központja, ipari kultúrája nem mai keletű.


-Ennek ellenére nem vagyunk azért könnyű helyzetben, mert még több befektetőre lenne szükség, hogy a településen lévő 18-20 százalékos munkanélküliség megszűnjön – mondja Szamosvölgyi Péter polgármester, majd így folytatja. Helyünk az van még bőven, hogy bővíthessük az Ipari Park területét, helyben is, de ott meglehetősen drágán tudnánk megvenni a területet, de még létrehozunk egy 16 hektáros Ipari Zónát, az önkormányzat saját területén, ahol kedvezőbben tudjuk majd kínálni a betelepülni vágyóknak.

 

– Ilyen fontos lenne a telekár? Vagy inkább más prioritások vannak a befektetőknél?
– Természetesen minden fontos, de ugyanilyen súllyal esik latba a döntésnél a szabad munkaerő, az átlagfizetések nagysága, a környékbeli konkurencia, vagy az infrastruktúra megléte. Az, hogy 68 kilométerre van tőlünk a négysávos út, illetve 86-ra az autópálya bizony hátrányosan érint bennünket. Az sem mellékes szempont, hogy az ipari park sokrétű szolgáltatásokat nyújt a betelepülőknek, így központi parkolóval rendelkezik, szervezett hulladékgyűjtés van, a dolgozók mobilitását tömegközlekedés segíti. A park menedzsmentje műszaki, pénzügyi, jogi, marketing és innovációs tanácsadással áll a betelepülők rendelkezésére, mert a ZRVA-n belül működik a Kft.

„A válságban is fejlesztenünk kell” – Milyen érvek alapján kínálják a Sátoraljaújhelyi Ipari Parkot az érdeklődőknek?
– A szlovák – ukrán-magyar hármas határ közelségét hangsúlyozzuk, s hogy így a térség az EU külső határvidéke. A jó logisztikai kapcsolódási lehetőséget a park területén, hiszen két vasútvonal is van. A teljes infrastrukturális ellátottság is vonzó érv. Kihangsúlyozzuk a befektetés barát önkormányzati és vállalkozásfejlesztési intézményrendszert, valamint azt, hogy szakképző intézményeink egy éven belül olyan munkaerőt képeznek, amelyre a befektetőknek szükségük van. Ehhez jöhet még az a csodálatos környezet, ami körülveszi városunkat. A térségben egyesült államokbeli, német, francia, brit, olasz, spanyol, holland vállalkozói-befektetői kapcsolatok épültek ki. Az együttműködések sikere Zemplén Eurorégió természeti – tokaji borkultúra, erdőgazdálkodás, ritka ásványok – és ember alkotta adottságaira a gépipar, dohányipar, fa- és bútoripar, élelmiszeripar alapozódik, amit jól kiegészít a térség kvalifikált munkaerő kínálata és munkakultúrája.

– Úgy látom meglehetősen sok beruházás indult a városban, szinte az egész belvárost felállványozták. Honnan ez a sok forrás? Ilyen jó a helyzet a Zemplénben?
– Sajnos itt sem jobb, mint máshol, a mi önkormányzatunk is forráshiányos, de minden lehetőséget megragadunk, így a beruházások jó része uniós pályázati forrásból valósul meg. A válságban is fejlesztenünk kell, az élet nem áll meg, csupán nehezebbé vált. Ahogyan az szemmel látható, nem csak a bíróság és a városháza épülete, hanem a nagytemplom felújítása is elkezdődött. A piac és a sétálóutca felújításával kapcsolatban a közbeszerzési eljárás most zajlik. A magashegyi Sportcentrumban pedig – 2275 méter hosszú – bob-pálya épül, kalandpark, és Közép-Európa leghosszabb csúszdaparkja, valamint új kilátó és központi épület. Ez összesen több mint 3 milliárdos beruházási érték, amelynek az önrészét többek között 1,5 milliárdos kötvény kibocsátásából fedezzük.

– Friss hír, hogy INTERREG – es pályázat keretein belül mintegy 1,7 millió eurót nyert három település. A pályázatnak köszönhetően Mikóházán a történelmi pincesor, Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pincészet újul meg, Kistoronyán pedig a Borok Házát szeretnék felépíteni.
– A projekt kapcsán nemcsak az intézmények, épületek újulnak majd meg, de a borturizmus megcélzásával az idegenforgalom is növekedhet, s a pályázattal nem csak a turizmust lehet fejleszteni, hanem munkahelyeket is lehet teremteni.
A szerződések megkötését követően a településeknek 20 hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megadott munkákat elvégezzék. Mindezek alapján 2010 őszére már kézzel fogható eredmények lesznek.

– Mit tervez még ebben a ciklusban?
– Sohasem ciklusokban, hanem városfejlesztési koncepcióban gondolkodunk. Elmaradt eddig az intézményhálózat korszerűsítése, mert arra nem sikerült pályázatot nyernünk, de ezt mindenképpen szeretnénk egy tíz év alatt megvalósítani. Pályázatra várunk a kórházunkkal kapcsolatban, amelyre van egy 4 milliárdos felújítási terv, s mert súlyponti kórház, így reméljük, a következő körbe beleférünk. S, ha megvalósul szlovák-magyar állami beruházás, amely a hat kilométeres elkerülő-utat jelenti, ami sajnos nem rajtunk múlik, de akkor elmondhatjuk, hogy sokat tettünk és teszünk a térség integrációjáért, és felzárkózásáért.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Ma van a logisztika napja
Közös szakmai konferencián ünnepli a Logisztika Napját a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU)   Sajtóközlem…