2024. 06. 17. hétfő

Laura, Alida
1 EUR 398 HUF
1 GBP 473 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Interjú
  • »
  • „A miskolci előadásaimnak mindig megvan a maga varázsa”
„A miskolci előadásaimnak mindig megvan a maga varázsa”

„A miskolci előadásaimnak mindig megvan a maga varázsa”

„A miskolci előadásaimnak mindig megvan a maga varázsa” St. Martin neve ismerősen csenghet minden zenebarát számára. A sokoldalú művész nemrégiben, sokadik alkalommal Miskolcon járt, ahol ezúttal legújabb lemezét mutatta be. A koncert után beszélgettem vele.

 

 

 

 

 

Honnan származhatnak a művészi ambíciói?

Hat éves koromban kezdtem el zenét tanulni, egyrészt a magam akkori elképzelései miatt, másrészt az óvodában volt akkoriban egy zenei felmérés és a tanárok úgy látták, hogy érdemes foglalkoznom vele. Hogy mi vitt a zenélésre? Utólag könnyebb megmagyarázni, hogy nyitottság, érzelmesség, ám akkoriban inkább csak a zene szeretete.

És a későbbiekben hogy folytatódott a pályája?

Ezután jött a hangszerválasztás. A trombita került az előtérbe, az vitte a prímet tizenkét éven keresztül, ám sok hangszer keresztezte még az életemet. Ekkoriban már zenekaraimmal különböző rendezvényeken is felléptünk Később következett egy változás, hiszen bekerültem a hadseregbe, ahol a dob, és a basszusgitár játszotta a főszerepet. Egy idő múlva választottam a szaxofont, amin éjt nappallá téve gyakoroltam, és fél év után kerültem olyan szintre, hogy már egy zenekarba is be tudtam lépni szaxofonosként.

Érdekes színfoltja lehet az életének az a periódusa, amit külföldön, hajókon töltött…

Igen, különleges volt. Rengeteg tapasztalatot szereztem, és szeretek utazni, szeretem a természetet. A zene sok helyre eljuttatott. Így volt ez az ominózus amerikai szigetvilággal is, ahol különböző luxushajókon, és néha a szárazföldön is muzsikáltunk helyi, és a világ minden tájáról érkezett zenészekkel.

Ez a keveredés mennyire nyomta rá a bélyegét az ön zenéjére?

Maximálisan, hiszen azzal, hogy én is előadtam különböző dalokat, ezáltal a stílusukat is magamévá tettem. Később én is alakítgattam a magam szája íze szerint is a dallamokon, és a közönség már egy általam más ruhába öltöztetett zenét kap meg.

Nemrégiben jelent meg a tizennyolcadik albuma. Hogyan érzi, miben változott az ön zenéje az 1994-es első lemez óta?

Amennyiben én változtam, márpedig igen, akkor a zeném is. A fő irány, motívumok szerintem kevésbé, viszont jöttek új dallamok, hangszerek.

Hány miskolci fellépésen van körülbelül már túl?

Nem tudom megmondani, de körülbelül húsz-harminc között lehet, emellett sokszor járok errefelé átutazóban, és a barátaimnál, olykor több napra is.

Rengeteg helyen járt már a világban és az országban is. Van valami különleges az itteni közönségben?

Igen, úgy érzem, hogy az itteni publikum rendkívül nyitott. Nagyon szeretek például Pécsett és Sopronban is fellépni, de a miskolci előadásaimnak is mindig megvan a maga varázsa. Egy nagyon különleges fellépésem is volt itt, amikor egy pacsirtával muzsikáltam együtt a szó szoros értelmében, hiszen az én dallamaimra ő felelgetett.

Egyik nap Pécs, másik nap Miskolc, utána talán külföld. Mennyire megterhelő ez az állandó mozgás?

Nem érzem magam fáradtnak, mert egyrészt várom az előadást, a közönséget, másrészt pedig, mint már korábban mondtam, szeretek utazni, úton lenni, és vezetni is. Szeretek új helyeket megismerni, és a régieket is újra felfedezni. Ha nálam van a fényképezőgépem, akkor magam is megörökítem a számomra emlékezetes pillanatokat.

Egy időben belekóstolt a színház világába is…

Igen, hét-nyolc színházi előadásnak voltam zeneszerzője, zenei rendezője, és egyszer-egyszer szereplője is. Nem prózával, hanem a hangszeremmel. A színházzal annyival könnyebb a dolgom, hogy van egy konkrét téma, akár próza, akár vers formájában, és ez egyfajta térkép, amely irányt ad nekem ahhoz, hogy pontosan milyen hangokkal, dallamokkal, effektekkel töltsem ki a szükséges teret és időt. Emellett, mivel Miskolcról is szó van, szeretném megemlíteni a Ködmön táncegyüttest, akikkel már rengetegszer dolgoztam együtt.

Szabadidejében mivel foglalkozik?

A gondolataimat próbálom kifejezni, például verseket írok, zenét szerzek. Nem sok szabadidőm van, de mindig megtalálom a számomra igazán fontos dolgokat.

Szokott például kollégái fellépéseire, esetleg színházba, vagy egyéb előadásokra eljárni?

Keresem lehetőségként őket, de sokszor esnek egybe a mi fellépéseinkkel, így nem egyszer hiúsult már meg a dolog. De nagyon szeretem a színház világát, sokkal közelebb érzem magamhoz, mint például a filmeket. És jó érzés előadások után színészkollégákkal, vagy a nézőkkel is beszélgetni, hallani a véleményüket.

 

* Mondhatjuk, sokat ad a művészetnek. És Ön mit kap vissza a művészettől?

* Rengeteg pozitív, és néhány igazán emlékezetes véleményt kaptam már, fiataloktól, idősektől egyaránt. És ezek azok, amik igazán jól esnek nekem.

 

„A miskolci előadásaimnak mindig megvan a maga varázsa” „A miskolci előadásaimnak mindig megvan a maga varázsa”

„A miskolci előadásaimnak mindig megvan a maga varázsa”

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek