2024. 04. 23. kedd

Béla
1 EUR 394 HUF
1 GBP 456 HUF

Gyerekeket tartott fogva önkényesen az állam

Két, a magyar államtól menedékjogot kérő gyerek menekültügyi őrizetét bírálta el a strasbourgi bíróság. Mindkettőjük esetében megállapította, hogy fogvatartásuk önkényes volt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a menedékkérő gyerekeket a jogsértő állammal szemben.

 

A Magyar Helsinki Bizottság 2016. augusztus 16-án tett monitorozó látogatást a Kiskunhalasi Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban. Ott találkozott először személyesen azzal a két gyerekkel, akiknek a strasbourgi bíróság minap bírálta el a panaszát. Akkor Kiskunhalason összesen 13 gyereket tartottak fogva. A civil szervezet már a helyszínen és jelentésében is sürgette a hatóságokat: tegyenek meg mindent azért,  hogy a kiskorúak törvényi tilalomba ütköző fogvatartása minél gyorsabban megszüntethető legyen.

A civil jogvédők tisztában voltak vele, hogy a felnőtt kísérő nélküli menedékkérő gyerekeknek nem rács mögött, hanem a fóti gyermekotthonban van a helyük. Merthogy a hazai szabályok szerint sem lehetett volna menekültügyi őrizetben fogva tartani ún. „kísérő nélküli kiskorúakat”.

Az afgán M. H. és a pakisztáni S. B. is ilyen volt, mégis hónapokon át tartották őket fogva törvénysértően. Mindketten 16 évesek voltak akkor. Pohárnok Barbara és Szántai Vecsera Orsolya ügyvédek képviselték őket a strasbourgi eljárásban.

M. H. a tálibok fenyegetése és a háború miatt menekült el Afganisztánból. Rendőrök tartóztatták fel Magyarországon. A menekültügyi meghallgatását követően azonnal menekültügyi őrizetbe vették. Az első meghallgatási jegyzőkönyvébe az került bele, hogy nagykorú, 20 éves, mert attól félt, ha bevallja, hogy kiskorú, akkor elválasztják az őt addig segítő útitársaitól. A menekültügyi meghallgatás után jelezte, hogy kiskorú: 16 éves. Azt is elmondta, hogy van afgán személyi okmánya, amiből kiderül valódi életkora. A hatóság azonban arra sem volt hajlandó, hogy M. H. életkorát orvosszakértőkkel állapíttassa meg. Arra hivatkoztak, hogy azt a fiúnak saját költségén kellene megoldania. Mindaddig fogva tartották, amíg egy újabb életkorát igazoló afgán okiratot be nem szerzett. A Kiskunhalasi Járásbíróság pecsétjével három hónapot volt rács mögött – törvényellenesen.

A pakisztáni S. B. gyermekkorú rokonával együtt lépett be Magyarországra. Nagyon rossz lelki állapotban volt. Hazájában apját és két unokatestvérét már megölték, több rokonát halálosan megfenyegették iszlamista terroristák. A fiút így hallgatták ki a magyar hatóságok. Nála is az került bele a jegyzőkönyvbe, hogy felnőtt. Később tudta csak jelezni, hogy márpedig ő gyerek; igaz, neki nincsenek papírjai, de szívesen aláveti magát egy kormeghatározó vizsgálatnak. Ezek után a menekültügyi hatóság munkatársai arról tájékoztatták, hogy a vizsgálat költségeit neki kell fizetnie.

A Magyar Helsinki Bizottság monitorozó jelentéséből kiderül, hogy ez mintegy 73 ezer forintos költséget jelentett akkor. S. B.-nek sikerült pénzhez jutnia. Ezek után  pedig arra derült fény, hogy ő maga nem is kezdeményezhet és fizethet ki ilyen vizsgálatot, arra csak a hivatal jogosult. Kétely esetén így is van ez jól: a vélelem megdöntésének terhét az állammal szemben nem viselheti az egyén, különösen nem egy magányos gyerek.

Végül a kormeghatározásra mégiscsak sor került, és a szakértő 16–17 évesre becsülte a fiú életkorát. Őt két hónapon át tartották fogva törvényellenesen, szintén a Kiskunhalasi Járásbíróság többszöri jóváhagyásával.

Nehéz szavakat találni a hatóságok magatartására, amit a segítségre és védelemre szoruló gyerekekkel tettek. A köznyelv közömbösségnek, hanyagságnak, rosszindulatnak, valamint a félrevezetés és hazugság minősített esetének mondaná. A strasbourgi bíróság is ezt mondja ki a maga jogászi nyelvén, amikor arról beszél, hogy „a gyermek rendkívüli kiszolgáltatottsága elsőbbséget élvez az illegális bevándorlói státuszával kapcsolatos megfontolásokkal szemben”.

A bírák megállapították, hogy a panaszosok őrizete indokolatlanná vált azután, hogy a hatóságnak tudomására jutott, feltehetően gyerekekről van szó. Fogvatartásuk nem volt jóhiszemű, ezért önkényes volt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága hiányolta a kellő gyorsaságot a hatóságnál, eljárását hanyagnak és közömbösnek ítélte. Ezért az ítélet arra kötelezte a magyar államot, hogy M. H.-nak 6500, S. B.-nek pedig 5000 eurós igazságos jóvátételt fizessen.

M.H.-t és S. B.-t 2016-ban tartotta jogellenesen fogva a magyar állam. Az azóta eltelt időben sokat romlott a menedékkérő gyerekek helyzete Magyarországon, és az idén hatályba lépett új idegenrendészeti törvény már „jogszerűnek” minősíti a 16 évesnél idősebb, szüleiktől elszakított gyerekek őrizetét is. A Magyar Helsinki Bizottság ezt súlyosan jogsértőnek tartja, amit a társadalmi egyeztetés során jelzett a jogalkotónak, de hiába.

A propaganda sokat és hangosan beszél „a gyermekek mindenek felett álló védelméről”, ám mint itt is látható, a kormány sokszor még az ország gyerekeket védő törvényeit sem tartja be, különösen akkor nem, ha védelemre szoruló gyerekekről van szó.

„A strasbourgi bíróság két gyermek ügyfelünk ügyében hozott ítétele azonban olyan jogi zsinórmérték lesz a gyermekek fogvatartásával kapcsolatban, amivel nem mehet szembe a magyar állam. Meglátjuk, hogy ennek belátásához további hasonló ítéletek szükségesek, vagy a jogalkotó enélkül is hajlandó lesz megfelelni a gyermekvédelmi elvárásoknak” – értékelte a mostani ítéletet Pohárnok Barbara ügyvéd.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

A lakás beltéri világítása
A lakás világítótesteinek kiválasztásakor számtalan különféle szempontot kell figyelembe venni, éppen ezért a beltéri lámpák választéka is igen széles…