2024. 05. 22. szerda

Júlia, Rita
1 EUR 388 HUF
1 GBP 456 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Közélet
  • »
  • Csak pártatlan vizsgálatok tisztázhatják, mi történt a Karmelitánál

Csak pártatlan vizsgálatok tisztázhatják, mi történt a Karmelitánál

A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget ajánl fel a tegnap a Budai Várban tüntetők közül azoknak, akik rendőri túlkapások áldozataivá váltak. Egyben felszólítja a hatóságokat, hogy szakszerűen és pártatlanul vizsgálják ki a történteket, különös figyelmet fordítva arra, hogy a rendőri intézkedéssel érintettek nagy része fiatal- vagy éppen gyermekkorú diák.

Szerda este tüntetők csaptak össze rendőrökkel a Miniszterelnökség Budai Várban található épülete előtt. Nagyobbrészt fiatalok, diákok bontották meg az épületet elzáró, sokat kritizált, szimbolikussá vált kordont. A rendőrök előbb könnygázt alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, majd többüket kiemelték a tömegből, egyeseket előállítottak, a hírek szerint voltak olyanok is, akiket bántalmaztak. Több személy ellen büntetőeljárás indult hivatalos személy elleni erőszak miatt, mások ellen pedig szabálysértési eljárás a gyülekezési jogi szabályok megsértése miatt.Az alkotmányos demokrácia híveként és 1989 óta működő civil jogvédő szervezetként a  Magyar Helsinki Bizottság kötelességének tekinti, hogy megszólaljon a közvéleményt felzaklató történtek után. Ilyenkor különösen fontos higgadtan értékelni a Karmelitánál és az azok után történteket. A hatóságoknak számos eszközük van az események rekonstruálásához. Polgárokként és civil jogvédőkként elvárjuk tőlük, hogy szakszerűen és pártatlanul tegyék a dolgukat. Jogállamban nincs kollektív felelősség és nincs érinthetetlenség, senki sem állhat a törvények felett.

A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget kínál a tegnap a Budai Várban tüntetők közül azoknak, akik rendőri túlkapások áldozataivá váltak.

Az események értékelésével és a szükséges lépésekkel kapcsolatos álláspontunkat az alábbiakban foglaljuk össze:

  1. A tüntetés maga jogszerűen szerveződött, és helyes célokért indult. A diákszervezetek Bazilika előtti rendezvénye újabb kiállás volt a közoktatásban dolgozó pedagógusok mellett és a kormány jogtipró döntéseivel, a közoktatás leértékelődésével, a tanárok sztrájkjogának csorbításával és munkavállalói jogaik tervezett korlátozásával szemben.
  2. A magyarországi politikai berendezkedésnek egyetlen hatalmi centruma maradt, s az a miniszterelnök és közvetlen környezete a Várban, ahol igyekszik magát elszigetelni a társadalomtól. Ide 2020 decembere óta a sajtónak sincs már bejárása. Ezért jutottak arra a tüntető fiatalok, hogy az egy héttel korábbi akciójukat megismétlik, és megpróbálják elbontani a rendszert szimbolizáló kordont. Ilyen kordonbontásra már többször sor került. Az elsőt éppen a mostani kormánypárt hajtotta végre a jelenlegi miniszterelnök vezetésével 2007-ben. Őket akkor nem bántották a rendőrök: intézkedés foganatosítása, kényszerítő eszköz alkalmazása nélkül nézték végig, ahogy eltávolítják a Kossuth térről a kordont. Most másként történt.
  3. A Magyar Helsinki Bizottság három hete nyert pert a Karmelita előtti kordon ügyében. A rendőrök ideiglenes kordonnal akadályozták a Telex újságíróit munkájuk végzésében 2020 decemberében. A bíróság aztán kimondta, hogy mindez szükségtelen és aránytalan volt. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a mostani állandó kordon szükségszerűen és nyilvánvalóan jogszerűtlen lenne. Ennek megállapítása a bíróság dolga a megfelelő jogi eljárásban. Addig azonban, amíg ez megtörténik, a jelenlegi kordon és az azt védő rendőrök elleni fellépés járhat hátrányos következményekkel: szabálysértési vagy büntetőeljárással, rendőri fellépéssel.
  4. A polgár tevékeny felháborodása maga a polgári engedetlenség. Ennek jellemzői: hogy erkölcsi felháborásból fakad, békés, látványos (szimbolikus) és a polgár vállalja a következményeket – nem számít a hatalom jóindulatára. Fontos, hogy a tiszta polgári engedetlenség esetén legfeljebb dolog elleni erőszakról lehet szó, de rendőrök elleniről már nem. A jogos védelem szűk körét leszámítva a törvényesen eljáró rendőr ellen támadni, őt veszélyeztetni nem polgári engedetlenség – történjék az bármilyen nemes cél érdekében.
  5. Csak a békés tüntetést és tüntetőt védi a  törvény. Ezzel együtt a békétlen tüntetők elleni rendőri fellépés sem lehet aránytalan, nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. A rendőrségi törvény szerint is „több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár”.
  6. A nyilvánosságra került videofelvételek szerint szerda este lehettek a tüntetők között olyanok, akik jogellenes cselekményeket követtek el. Így a rendőrség részéről a kényszerítő eszközök bevetése is indokolt lehetett egyes esetekben. Ennek megítélése csak az érintett személy magatartásának és az arra adott rendőri válasz arányosságának gondos mérlegelése után lehetséges.
  7. A felvételeken azonban az is látszik, hogy a rendőrök olyanokat is támadtak, közvetlen közelről könnygázzal fújtak le, akiknek ellenállását már megtörték. Itt is felmerül akár a bűncselekmény gyanúja is.
  8. Szóbeli beszámolók szerint a rendőrök a kiemelt tüntetőket bántalmazták. Ez bűncselekmény. Az ilyen rendőröknek nincs helyük a testületben, ellenük eljárást kell indítani.
  9. A tegnapi események sajátossága, hogy a tüntetők jórészt diákok voltak, sokan 18 év alatti gyerekek. Ezt az intézkedés és a kényszerítő eszközök megválasztása során is figyelembe kellett volna venni, de különösen az előállítások után. A gyermek mindenek felett álló érdeke az egyik legfontosabb, nemzetközi szerződésben is rögzített alapelv, amelynek az eljárás minden mozzanatát át kell hatnia. Haladéktalanul értesíteni kellett volna az előállított gyerekek szüleit. Erre a hírek szerint több esetben sem került sor. Azt is tudni kell azonban, hogy a szülőnek csak a kihallgatás során van joga találkozni kiskorú gyerekével. Előtte nincsen, de ezt nem is zárja ki a törvény, s álláspontunk szerint törekedni kell arra, hogy minél előbb beszélhessenek a családtagok.
  10. Ahogyan a 2006-ban történt rendőri és rendőrök elleni atrocitásoknál jeleztük, itt is ugyanarra figyelmeztetünk: szigorúan egyéniesített, rendkívül alapos vizsgálatokat kell lefolytatni. Az eljárások során az érintett tüntetők és az intézkedő rendőrök szerepét tisztázni kell az eseményekben. A felelősség nem mosható egybe és nem kenhető el. Nyomatékosan felszólítjuk a hatóságokat, hogy a szakszerű és pártatlan vizsgálatok érdekében az eljárások lezártáig őrizzék meg a helyszínen készített valamennyi kamerafelvételet, különös tekintettel a térfigyelő kamerák felvételeire.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Éjfélig lehet kiegészíteni, illetve elfogadni az szja-bevallási tervezetet, de nem éri meg az utolsó percekre hagyni. Ma még a Nemzeti Adó- és Vámhiva…
Gödöllőn járt Magyar Péter
Ma 14 órakor tartotta kampánybeszédét Magyar Péter. A gödöllői Főtéren több ezer érdeklődő volt. Itt a vágatlan felvétel, Illésy Márton jóvoltábó…

További cikkek