2021. 09. 16. csütörtök

Edit
1 EUR 350 HUF
1 GBP 412 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Közélet
  • »
  • A magyarok 60 százaléka nem támogatja magyar katonák külföldre küldését

A magyarok 60 százaléka nem támogatja magyar katonák külföldre küldését

A magyarok 60 százaléka nem támogatja magyar katonák külföldre küldését – áll az Országgyűlés Hivatalának 2020. októberi kimutatásában. A honvédjeink külföldre vezénylését ellenzők aránya vélhetően nem csökkent az Egyesült Államok és a NATO afganisztáni csődjével – írja a Magyar Békekör.

     Noha a támogatók aránya mindössze 25,8 százalékos, „nemtudommal” pedig 13,2 százaléka felelt, annak dacára is csaknem ezerre tehető az idegenbe vezényelt katonáink száma, hogy Afganisztánból kivonultunk.

     Katonáink 60 százaléka NATO-vezénylésű missziókban vesz részt Koszovóban és Irakban. Irakban ugyan „nemzetközi koalíció” keretében vagyunk jelen, de az elnevezés nem változtat a lényegen. Mint ahogyan az Európai Unió zászlaja alatt vállalt grúziai, bosznia-hercegovinai, mali, és földközi-tengeri jelenlétünk sem. Hiszen az EU 27 tagja közül csak hat nem NATO-tag.

     Külföldi katonai szerepeink közül csak azok számítanak nemzetközi jogilag „tisztának”, amelyekre az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott felhatalmazást. Ilyen felhatalmazással teszünk eleget békefenntartói küldetésnek Cipruson, Nyugat-Szaharában és Libanonban. A világszervezet felkérésének azért kell eleget tennünk, mert ENSZ-tagságunkkal (1955) vállaltuk, hogy a BT felszólítására fegyveres erőt bocsátunk a világszervezet rendelkezésére a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához. A II. világháború után keletkezett nemzetközi jogrend értelmében az ENSZ Biztonsági Tanácsának kizárólagos joga olyan katonai műveleteket foganatosítani, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, vagy helyreállításához szükségeseknek ítél. Ezt a jogát senkire, semmilyen körülmények között sem ruházhatja át, legfeljebb felkérhet másokat, elsősorban regionális szervezeteket, hogy az Alapokmány szellemében, és a BT instrukciói, valamint vezérkari bizottságának fennhatósága alatt eljárjon.

     Ez azt jelenti, hogy a magyar kormányok nem kaptak ENSZ-felhatalmazást arra, hogy katonákat küldjenek Afganisztánba és Irakba. Hiszen Afganisztán 2001. évi, és Irak 2003. évi amerikai elözönlése nemzetközileg jogellenes volt. A Biztonsági Tanácsnak joga van ugyan olyan regionális szervezeteket felkérni a béke fegyveres erővel történő helyreállítására, mint amilyen a NATO, ám a BT erre nem kérte fel az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetét. (Mint ahogyan Jugoszlávia esetében sem, amikor a NATO 1999-ben lebombázta.) Ez azt jelenti, hogy a NATO-államok megszegték az ENSZ Alapokmányában rögzített kötelességüket, kivonták magukat a nemzetközi jog hatálya alól, és önkényesen, jogellenesen cselekedtek. Az ilyen eljárást az ENSZ Alapokmányán nyugvó nemzetközi jog agressziónak minősíti.  Afganisztán megszállásában Magyarország is szerepet vállalt, még ha mellékszerepet is. A nemzetközi jog nem a megszállók, hanem a megszálltak oldalán áll. Hiszen a világszervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségének elvén alapszik. Sajnálatos tény, hogy Afganisztánban meghalt hét honvédünk áldozata értelmetlen volt, hiszen rossz ügyért küldték őket oda. Tragikus sorsuk arra inti nemzetünket, hogy tiszteletben tartsuk a nemzetközi közösség együttélési normáit, és saját szövetségeseinkkel is szembeforduljunk, ha megszegik őket.+++

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Share on facebook
Facebook

Kapcsolódó cikkek

Veres Pál Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere tart lakossági fogadóórát 2021. szeptember 22-én szerdán 14:00-tól 17:00 óráig a Városháza harmadik …

További cikkek

Hírek, kék hírek, zöld hírek, gazdaság, sport, életmód, medicina, ezo és még sok minden más…

Menü

Archívum