2024. 05. 27. hétfő

Hella
1 EUR 385 HUF
1 GBP 452 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Közélet
  • »
  • A járda az új fal, a véleménynyilvánítás az új rongálás

A járda az új fal, a véleménynyilvánítás az új rongálás

Lehet krétával az aszfaltra rajzolni, ám csak otthon, a négy fal között. Az Alkotmánybíróság most elutasította azokat az ügyeinket, amelyben a Külügyminisztérium előtt jachtparkolót kijelölő momentumos aktivistákat képviseltünk.
Ügyfeleink – először a TizenX, a párt ifjúsági tagozatának tagjai, majd akciójukat Orosz Anna és Tóth Endre elnökségi tagok is megismételték – a LADY MRD feliratot és egy jacht képét festették lemosható krétafestékkel az intézmény elé, utalva Szijjártó Péter külügyminiszter 2020-as adriai jachtozására.
A Momentum elnökségi tagjai, Orosz Anna és Tóth Endre, akik a Hétköznapi Hősök sorozatunkban is szerepelnek akciójukért

A fiatal aktivistákat az akciójukért elmarasztalta a bíróság, akkor még szabálysértés miatt. Ami még nyugtalanítóbb: a fiatalkorú résztvevő esetében gyámhatósági eljárást is indítottak és megkeresték a középiskolát. Azóta tovább romlott a jogi környezet: a Kúria jogegységi határozatban – amely valamennyi bíróságra nézve kötelező – kvázi jogalkotóként kibővítette a falfirka, ezen belül is a “fal” fogalmát: már nem csak egy épület része, hanem minden nem saját tulajdonban álló ingó tárgy is – akár járda, plakát, füzet vagy iskolai pad – falnak minősül, ha írnak, rajzolnak a felületére. Ezekre az akár egy mozdulattal lemosható festékkel vagy ceruzával történő firkálás is bűncselekménynek minősül: rongálásnak. Az sem számít, hogy az a felület, amit “rongáltak”, magán- vagy köztulajdon.

A mostani alkotmánybírósági határozat szerint a járdán való véleménynyilvánítás a tulajdonjog aránytalan korlátozása volt. Ezzel lesöpörték azt a rendszerváltás óta evidenciaként kezelt felfogást, miszerint a véleménynyilvánítás olyan alapjog, amely alapjogok hierarchiájában jóval magasabban áll, mint a tulajdonhoz való jog. Az ítélet arra is fittyet hány, hogy a járda mindenkié: köztulajdon, aminek a használatát a felirat nem korlátozta. A fal fogalmát bármilyen szótárral szemben unortodox módon értelmező határozat ráadásul jóval a jachtparkolós ügyek után született, de az alkotmánybírósági döntéshez fűzött párhuzamos véleményekben mégis visszaköszön, ami tekintettel a jogegységi határozat kötőerejére felveti a visszaható hatály tilalmát.

Bár az extrém szigorú falfirka-határozatot elméletben akár arra is lehetne alkalmazni, ha valaki ceruzával békejelet rajzol a padjára, vagy ha egy rendezvényen nyilakkal jelöli az útvonalat aszfaltkrétával, a valóságban a véleménynyilvánítás korlátozására vezették be, és a gyakorlatban is csak ilyen esetekben születnek feljelentések. Nem véletlenül, hiszen mennyivel hatásosabb és találóbb a Külügyminisztérium parkolóját ott helyben jachtparkolóvá alakítani, mint akár egy molinót tartva ott ácsorogni végkimerülésig vagy megosztani egy morgolódó bejegyzést a közösségi médián.

Eddig a bírósági gyakorlat többnyire méltányolta azt is, ha a “rongálás” nem öncélú, hanem a célja egy kritikus üzenet frappáns közvetítése. Így történt kutyapárti passzivista ügyfeleink esetében is, akik a repedező járdák állapotára négyszínfestéssel hívták fel a figyelmet. (Pedig az ő esetükben a festék, ellentétben a momentumosok krétafestékével, nem volt lemosható.) Tehát az Alkotmánybíróság a saját korábbi döntéseivel is szembefordult – nem a tulajdon védelme, hanem a kritikus vélemények elhallgattatása érdekében.

A falfirkálás miatt eljárás alá vont emberek jellemzően megrovást vagy pénzbüntetést kapnak. Az új szabályozás célja elsősorban az elrettentés, mivel már önmagában annak is van  megfélemlítő hatása, ha valakit büntetőeljárás alá vonnak. Félelmetesen is hangzik, viszont elfogadhatatlan.

“Ennek a történetnek még nincs vége, szeretnénk kivinni az ügyet az Emberi Jogok Európai Bíróságára. Ha nem tesszük, egyre inkább az rögzül az emberekben, hogy jobb lehajtott fejjel csendben maradni. Ki kell állnunk azok mellett, akik ki mertek állni a hatalommal szemben” – erősítette meg a Magyar Helsinki Bizottság álláspontját Bieber Ivóna ügyvédünk, aki a jachtparkolós ügyekben érintett ügyfeleinket képviseli.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek