Az „Acélcsapat” címre ezután ismét csak a Miskolc Steelers amerikaifutball-csapata tarthat számot, a sportág európai változatát űző – kétségkívül jóval ismertebb és népszerűbb – diósgyőrieknek már nem jár ki az elnevezés: az DVTK-sokat már nem a nyáron érkezett Aczél Zoltán edző vezeti. A tréner fél év után távozott; az ok: eredménytelenség. Utóda az évtizeddel korábbi kedvenc, a most is sokak által („megváltóként”) várt Tornyi Barnabás lehet.
Tornyi, mint emlékezetes, a kilencvenes évek végén egy fél idényre olyan csapatot tudott összehozni az Andrássy úton, amely bármely más elsőosztályú magyar gárdának ellenfele tudott lenni, már-már bajnokesélyesnek számított; sajnos, a csoda nem tartott egy esztendőn át sem. Az azóta Borsodban csodaedzőként tisztelt szakembernek két év adatott meg, most nem tudni, mennyi kapna: meddig tarthat bárkivel szemben a türelem – egy olyan klubnál, amely amúgy is viszontagságos történelme különösen zaklatott időszakát éli, idén is a kiesés ellen küzd, noha 2010-ben fennállása századik évfordulóját ünnepli. Aczél Zoltánnal júliustól decemberig volt türelmes az átlagos magyarországi szurkolótábornál lelkesebb, népesebb, de igényesebb diósgyőri közönség. Az egymás után beszedett nagy gólkülönbségű zakók, és az összességében az őszön gyűjtött 12 pont kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az edző megtarthassa a kispadot. Változás lesz, és a „nép hangja” zömmel Tornyit követeli.
Úgy tudni, ezt több oldalról is megerősítették, hogy erre a hangra a klubvezetés is hallgat, vagy legalábbis elképzelései egybeesnek a laikusok vágyával. Az utóbbi időkben jobbára külföldön működött trénert, mint ő maga is elmondta a megyei napilapban, keresték már telefonon Miskolcról, s ha nem is bólintott még rá a felkérésre, nemet sem mondott. Nagy Béla DVTK-vezető ugyanerről beszélt a dvtk.eu honlapon: „- Valóban felvettem a kapcsolatot Tornyi Barnabással. Olyan helyzetben van a csapat, hogy nem tévedhetünk, a legjobb megoldást kell megtalálni a Diósgyőr bennmaradásának érdekében. Tornyi Barnabásnak megvan a szakértelme, a kötődése ezért vettem fel vele a kapcsolatot. Tartalmas beszélgetésen vagyunk túl, arról kell még meggyőznie, hogy mennyire van otthon a mai magyar fociban.”
Az események, ahogy mondani szokták, igencsak felpörögtek, s akár az sem kizárt, hogy mire az olvasó ezeket a sorokat böngészi, a kapcsolatfelvétel már tényleges megegyezésbe csapott át. Mint ahogy az is lehetséges, hogy a kontraktus csak január elejével – Tornyi esetleges hazaérkezésével Magyarországra – válik hivatalossá. Arra egyelőre egyetlen szimpatizáns sem mer gondolni, hogy a Tornyi-vonal, bármilyen okból is, elhalhat… mert akkor ugyan kire lehetne még számítani, hogy idejön az Avasaljára, a nehéz helyzetben lévő csapathoz, a nem éppen ideális anyagi körülmények közé? (Csak felsorolásszerűen: Mészöly, Supka, Sisa, Bubenko, Szivics, Détári, Bistkey, ilyen nevek szerepeltek a találgatásokban.)
Azon túl, hogy otthagyja-e a mifelénk helyi hősnek számító – ám máshol különösebb sikert el nem ért – edző jelenlegi állomáshelyét Katarban, közel ennyire izgat mindenkit a borsodi topfutball iránt érdeklődők táborában, hogy rajta kívül ki érkezhet még. Értsd: milyen nevesebb játékosok. Vagy ha nem nevesek, legalább jók. Akik biztosan erősítést jelenthetnek. Az ex-debreceni és -győri Bajzáttól kezdve jónéhány haza sztár neve felbukkant már e témakörben, nem tudni, közülük ki lehet a befutó; lehet-e egyáltalán bármelyikük. Az egyesületi vezetés nyilatkozataiban azt sugallja, pénz, szándék igenis volna az ismertebb, rutinosabb labdarúgók idecsábítására. Állítólag ezügyben is néhány héten belül, ergó még idén többet lehet majd tudni. Mint ahogy arról is, a jelenlegi legnagyobb értéknek tartott ifjú csatár, Balajti Ádám marad-e vagy külföldre távozik. Az biztos, hogy U20-as válogatott társával, Takács Péterrel ezekben a napokban egy olyan filmforgatáson vesz részt, ahol a DVTK egyik támogatója, az MVK Zrt. számára készülnek reklámszpotok.
További színes fejlemény volt mostanában a klub háza táján, hogy formálisan is lezárták a félidényt, a tapolcai Barlangfürdőben tartott bankettel. Itt köszönt el tulajdonképpen csapattól Aczél Zoltán, s itt jelentette be egyúttal Orosz Lajos alpolgármester, hogy a januárban kezdődő centenáriumi rendezvénysorozathoz méltó tavaszi szereplés érdekében a labdarúgók az önkormányzat szándéka szerint minden segítséget, késztetést megkapnak majd. (Anyagiakban is; a minap szavazott meg a városi képviselő-testület az eddigieknél kétszer nagyobb támogatást a focinak.)
Egy további kisebbfajta ünnep készül e hét vasárnapra: a Művészetek Házában a „DVTK – 100 év – A film” című mozialkotás premierje. A művet alkotói ugyan nem moziforgalmazásra szánták, csak DVD-n adják ki – ami iránt máris óriási az érdekelődés -, de éppen a felfokozott várakozások miatt találták ki, hogy legyen egy nyilvános vetítése is. A bevétel egyébként minden forrásból a klubnak megy. (A dokumentumfilmet tartalmazó lemez ára jelképesen 1910 forint.)
Hogy milyen lett/lesz? Hamarosan meglátjuk.
És a Diósgyőr hogyan tovább? Kivel a kispadon? A válasz ugyanaz.
Balogh Attila
A film borítója
DVD árusítása a meccsen
Balajti, Takács a forgatáson
