2022. 05. 28. szombat

Emil, Csanád
1 EUR 393 HUF
1 GBP 463 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Hírek
  • »
  • Milyen nyugdíjra számítsunk Borsod megyében?

Milyen nyugdíjra számítsunk Borsod megyében?

Ha röviden és tömören akarunk válaszolni erre a kérdésre, akkor azt kell mondani, hogy sajnos nem sok jóra. A jelenlegi helyzetet és a jelenlegi trendeket tekintve egy sima, átlagos állami nyugdíjból nagyon nehezen lehet megélni Borsod megyében.

 

Összehasonlítva a többivel, Borsod megye nagyjából a középmezőny felső részében helyezkedik el. Talán senkinek sem kell különösebben magyarázni, hogy átlagban a legmagasabb nyugdíjakat Budapesten lehet kapni. A legalacsonyabbakat pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Összességében az is elmondható, hogy a nyugati megyékben magasabbak, míg a keleti megyékben jóval alacsonyabbak ezek az összegek.

 

A megoszlásnak számtalan tényezője van. Nagyban befolyásolja a statisztikát a munkalehetőségek aránya. Magyarországon, ahol sok a külföldi multi cég, illetve van bőven munkalehetőség statisztikailag a nyugdíjak is magasabbak lesznek. Egy olyan régióban, ahol kevés a munkalehetőség és magas a munkanélküliség, illetve nincsenek olyan multik, amely relatíve jó fizetést tudnak nyújtani az embereknek nyilvánvalóan a nyugdíjak is jóval alacsonyabbak lesznek. Ezért is igaz Szabolcs-Szatmár és Nógrád megyére, hogy az egyik legalacsonyabbak a nyugdíjak.

 

Ha ezt összehasonlítjuk a nyugati nyugdíjakkal, akkor hatalmas különbséget kapunk. Számos nyugati országban az átlag nyugdíj 1000 euro közeli, míg Magyarországon ez 2022-ben olyan 440 euro körüli. És ez még csak az átlag. Ahogy láthatjuk a nyugdíjakon belül is hatalmas különbségek vannak.

 

Talán különösebben nem kell annyira magyarázni, hogy ilyen nyugdíjakkal a jelenlegi és jövőbeni árak mellett nem igazán lehet boldog és nyugodt nyugdíjas éveket élni.

 

Miért problémás ez a jelenlegi nyugdíjrendszer fényében?

 

Az alapvető probléma a mostani úgynevezett felosztó-kirovó rendszerrel, hogy hosszútávon nem fenntartható. Erről rengeteg cikket lehet olvasni és már egy jó ideje hangoztatják hozzáértők és nem annyira hozzáértők is. Amikor ezt a típusú rendszert kitatálták és megalkották, akkor nem terveztek a mostani trendekkel, amelyek következtében nem lehet sokáig fenntartani a jövőben.

 

A mostani rendszernek az a lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseire alapoz. Tehát lényegi kérdés, hogy hogyan alakul az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya a társadalomban. Az ideális az, ha sokkal több az aktív dolgozó és jóval kevesebb a nyugdíjas. A valóságban ez azonban nem így van, sőt pont fordítva. A trendek és statisztikák azt vetítik előre, hogy minden európai országban folyamatosan nő a nyugdíjasok száma, viszont az aktív dolgozóké csökkenni fog, ergo egyre kevesebb keresőnek kell eltartania egyre több nyugdíjas korút.

 

Európában a legtöbb országra az elöregedő társadalom a jellemző. Ennek több oka is van. Elsősorban az életkörülményeinknek és az egészségügynek köszönhetően ma már sokkal tovább élnek az emberek, mint régen. Másrészről sokkal kevesebb gyerek születik manapság, ami pár évtizedre előrevetítve azt jelenti, hogy nem lesz elég olyan kereső, aki kitermelje a megnövekedett számú nyugdíjasok nyugdíját.

 

Ezekből kifolyólag az állami nyugdíj valószínűleg nem lesz elég vagy az is lehet, hogy egyáltalán nem fogja fedezni a megélhetést.

 

Milyen megoldások léteznek a boldog nyugdíjas évekre?

 

Szinte számtalan olyan megtakarítási forma létezik, amely segítségével anyagilag megkönnyíthetjük az öregkort. Ezek közül talán a legegyszerűbbek és legelterjedtebbek a különböző nyugdíj előtakarékossági formák.

 

Érdemes azokat választani, amelyeket a magyar állam is támogat, egészen pontosan 20%-os adókedvezmény formájában. Jelenleg három ilyen nyugdíj megtakarítási forma létezik, melyek a következők: önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjpénztár és nyugdíj előtakarékossági számla.

 

Kinek és melyiket érdemes választania?

 

Ahhoz, hogy a számunkra legmegfelelőbb megtakarítási formát tudjuk választani alaposan át kell tanulmányozni, hogy melyik nyugdíj előtakarékossági konstrukció kinek ajánlott.

 

Az önkéntes nyugdíjpénztár a nevéből adódóan egy pénztári forma. Annak éri meg, aki helyett a saját munkáltatója fizeti meg rendszeresen a tagdíjat és még legalább olyan 10-12 év van hátra a nyugdíjig. Abban az esetben nem érdemes választani, ha nem a munkáltató, hanem nekünk kell fizetni azt, illetve kevesebb, mint 10 év van hátra  a nyugdíjkorhatár eléréséig.

 

A nyugdíjbiztosítás tulajdonképpen egy biztosítási forma. Ha biztos és viszonylag magas hozamot szeretnénk elérni, akkor biztosan nekünk való, de fontos, hogy mellette még minimum 13-15 év legyen hátra a nyugdíjig. Nyilván, ha kevesebb idő van hátra vagy inkább az állam által nyújtott nyugdíjat választjuk, akkor nem érdemes emellett dönteni.

 

A harmadik fajta vagyis a nyugdíj előtakarékossági számlát, azoknak érdemes választani, akiknek van tapasztalata a befektetések területén és szeretnek, tudnak és van idejük is ahhoz, hogy értékpapírokkal foglalkozzanak. Ez szinte alapfeltétele ennek a típusnak, így nyilván, ha nem értünk hozzá vagy nem tudunk vele rendszeresen foglalkozni, akkor nem ez a nyerő választás.

 

Milyen hozamokkal és költségekkel kell számolni?

 

Mivel három különböző féle konstrukcióról beszélünk, így a hozamok is ehhez mérten mindegyknél máshogy alakulnak.

Például, a nyugdíj előtakarékossági számla esetén a hozam mindig a mi tudásunktól függ vagyis tulajdonképpen attól, hogy hogyan adjuk és vesszük az értékpapírokat, ergo a mi saját befektetési tudásunktól. Mivel a nyugdíjbiztosító mindig valamilyen eszközalapba fekteti a pénzünket, így mindig ezen eszközalapok teljesítményétől függ. Az önkéntes nyugdíjpénztár hozama a portfólióban található, elsősorban magyar állampapírok teljesítményétól. Vagyis, ha jól megy a magyar gazdaságnak, akkor a portfóliónk is gazdagodni fog ettől.

 

Jogosan mindenkit érdekel, hogy mindezért mennyit kell fizetni, pontosabban milyen költségei vannak ezen konstrukciók fenntartásának.

 

Az önkéntes nyugdíjpénztár teljes költségmutatója általában 0,9 és 2,5% között szokott alakulni, míg a nyugdíjbiztosításnál ugyanez a fajta teljes költségmutató 1,5 és 4% szokott lenni, de itt függ attól is, hogy mennyire kockázatos az eszközalap és attól is, hogy milyen időtávról beszélünk. A nyugdíj előtakarékossági számla költsége a befektetési alapok költségeitől függ és nagyjából 0,2 és 4% között szokott mozogni.

 

Lejárat tekintetében miben különböznek az alábbi nyugdíj megtakarítások?

 

Az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj előtakarékossági számla teljes mértékben megegyeznek abban a tekintetben, hogy mind a kettőt legalább 10 évig kell fizetni és a tényleges nyugdíjkorhatár elérésekor fizetnek majd. A nyugdíjbiztosítás eltér ezektől. Alapesetben a lejáratkor fizet, de mivel egy biztosításról beszélünk, így más biztosítási formákhoz hasonlóan egyéb esetekben is fizet. Ilyen lehet például a haláleset vagy a minimum 40%-os rokkantság is.

 

A alább felsoroltakon túl hatalmas nagy előnye ezeknek a nyugdíj előtakarékossági formáknak, hogy az állam 20%-os adókedvezménnyel támogatja őket, melynek maximális mértéke változó. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál maximum évi 150 ezer forint, a nyugdíjbiztosításnál maximumum évi 130 ezer forint, míg a nyugdíj előtakarékossági számlánál maximum évi 100 ezer forint lehet.

 

Érdemes átgondolni az előnyöket és a hátrányokat, illetve, hogy melyik a számunkra legmegfelelőbb forma. Ha pedig eldöntöttük, akkor ne habozzunk sokáig, hanem kezdjük el minél előbb a takarékoskodást!

 

 

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Bizakodó vagyok!
101 versenyautó áll rajthoz a hétvégi 37. AMTK Velenje Ralin, abból 18-en lesznek a 2-es kategóriában. Juhász Csaba - Bencs Gábor ralipáros is ebben f…

További cikkek

Hírek, kék hírek, zöld hírek, gazdaság, sport, életmód, medicina, ezo és még sok minden más…

Menü

Archívum