Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
– Lemondott pénteken a német államfő, miután a hannoveri ügyészség indítványozta a törvényhozásnál mentelmi joga felfüggesztését. A kormány a volt NDK állampártjának utódszervezetéből kialakult Baloldal kivételével valamennyi parlamenti párttal együtt kíván működni Christian Wulff utódjának kiválasztásában, az egyeztetések az ellenzékkel már a hét végén megindulnak.
Christian Wulff az államfői hivatalban, a berlini Bellevue kastélyban délelőtt rövid sajtónyilatkozatban jelentette be lemondását. Hangsúlyozta: nem csupán a többség, hanem egy széles többség bizalma és támogatása szükséges az államfői feladatok ellátásához, de ez a bizalom és vele együtt cselekvési képessége „tartósan kárt szenvedett”, ezért visszalép, és ezzel lehetővé teszi az utódlás kérdésének mielőbbi rendezését.
„Hibákat követtem el” – mondta Wulff, hozzátéve, hogy mindig őszinte volt. Hangsúlyozta: meggyőződése szerint az utóbbi hetekben felmerült ügyek jogi természetű tisztázása „a legteljesebb mértékben felmenti” a vele szemben megfogalmazott vádak alól. Hozzátette: sértő volt számára és felesége számára az a mód, ahogyan a sajtó az utóbbi hetekben tálalta a személyéhez kötődő híreket.
A lemondás egy két hónapja dúló küzdelem végére tesz pontot. Christian Wulff körül hetek óta fogyott a levegő, a végső lökést a hannoveri ügyészség csütörtök esti, a mentelmi jog feloldására vonatkozó közleménye adta meg.
A sajtó – nevezetesen a legnagyobb példányszámú országos német napilap, a Bild – december közepén szellőztette meg Wulff lakásvásárlási kölcsönét. Ez elindította azt a lavinát, amely végül képletesen szólva maga alá temette a magas, jó kiállású kereszténydemokrata politikust.
Az 52 éves politikus volt a legfiatalabb szövetségi elnök, és ő töltötte be a legrövidebb ideig – összesen 598 napig – a tisztséget. Az egyelőre kérdéses, hogy megkaphatja-e a volt államfőknek járó évi 199 ezer eurós tiszteletdíjat. Utódját 30 napon belül, legkésőbb március 18-ig, kell megválasztani, az államfői feladatokat addig a Bundesratnak, a törvényhozás felsőházának elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU vezetője látja el. A szövetségi elnököt a törvényhozás alsóházának (Bundestag) képviselőiből és a tartományok azonos számú küldötteiből álló szövetségi közgyűlés választja meg.
A jelölt kiválasztása során a kormányzó koalíció politikai oldalakon átívelő együttműködésre törekszik, a cél az, hogy a következő államfő többpárti jelölt legyen – mondta Angela Merkel kancellár. Berlini értesülések szerint a konzervatív-liberális koalíció pártjainak vezetői – a CDU-t irányító kancellár, Horst Seehofer, valamint Philipp Rösler, a liberális FDP elnöke – már péntek este megkezdik az egyeztetéseket, és a hétvégén bevonják a legnagyobb ellenzéki erőt, a szociáldemokrata pártot (SPD), valamint a Zöldeket.
A Baloldal pártjával a koalíció nem tervez együttműködést, a volt keletnémet állampárt utódszervezetéből kifejlődött parlamenti párt ezt erősen kifogásolta és összpárti jelölt kiválasztását szorgalmazta. Az SPD és a Zöldek üdvözölték a kezdeményezést.
A lehetséges jelöltek köre óráról-órára bővül. Péntek este koalíciós körökben többek között Wolfgang Schäuble CDU-s pénzügyminiszter és Andreas Vosskuhlének, az alkotmánybíróság elnökének neve is felmerült. Korábban a német sajtó arról írt, hogy legjobb esélyekkel a legutóbbi, 2010-es államfőválasztáson az SPD és a Zöldek által jelölt Joachim Gauck párton kívüli evangélikus lelkész, keletnémet polgárjogi harcos, a volt NDK állambiztonsági iratait kezelő hivatal első vezetője rendelkezhet. Esélyesnek tartják még többek között a jobb- és baloldalon egyaránt köztiszteletnek örvendő Norbert Lammertet (CDU), a Bundestag elnökét és az ugyancsak széles körben elismert Thomas de Maiziere védelmi minisztert (CDU).
A jobb- és a baloldal közti konszenzussal eddig egyszer választottak államfőt Németországban: 1989-ben az akkor ellenzékben lévő szociáldemokraták nem állítottak ellenjelöltet a második mandátumáért ringbe szálló Richard von Weizsäckerrel, az először a CDU színeiben megválasztott elnökkel szemben.
A német államfő túlnyomórészt ceremoniális funkciókat lát el, legfőbb feladata a nemzet egységének képviselete és az erkölcsi példamutatás. E szerepben számos megfigyelő szerint Weizsäcker érvényesült a legjobban, emberségével, polgárközeli magatartásával, a múlt kollektív bűneiért érzett és mutatott őszinte megbánásával, az egykori ellenségek felé kinyújtott békejobbjával bel- és külföldön a legnépszerűbb államfője lett Németországnak.
Wulff mentelmi joga a lemondással automatikusan megszűnik, így minden külön intézkedés nélkül elindulhat az ügyészségi vizsgálat a kereszténydemokrata politikus ellen. Az eljárás várhatóan már szombaton megindul. „Abból indulunk ki, hogy a mentelmi jog holnap megszűnik” – fogalmazott pénteken a hannoveri ügyészség szóvivője. Részleteket nem közölt a tervezett eljárásról. Sajtóbeszámolók alapján az ismert, hogy a hatóság Wulff és David Groenewold filmipari vállalkozó kapcsolatát kívánja megvizsgálni.
pbm \ kszk
